Török Gábor: Aki április 12-én született, azt is gondolhatná, hogy Sulyok egy aktív, politizáló elnök
„Tulajdonképpen most maga bizonyítja, hogy hogyan és milyen eszközök használatával lehetett volna más az államfő (és szerepe + megítélése) az elmúlt két évben” – írja Török Gábor politikai elemző Sulyok Tamás újabb lépéséről. A köztársasági elnök bejelentette: Alkotmánybírósághoz (AB) fordul az utóbbi időben felmerült közjogi méltóságok elmozdítását célzó alaptörvény-módosítások miatt.
Török szerint egyre érdekesebb ez a történet. „Aki április 12-én született, akár azt is gondolhatná, hogy Sulyok Tamás egy aktív, politizáló, kreatív köztársasági elnök, akinek van álláspontja a politikai viták középpontjában álló kérdésekről, nem is fél elmondani azt, sőt, akár az államfő számára rendelkezésre álló eszközöket (nyilatkozat, interjú, közlemény, vagy éppen AB-hez fordulás stb.) is bátran igénybe veszi” – írja a politológus.
Török Gábor Sulyok friss bejelentését nem tartja ügyetlen lépésnek. Szerinte 11 napja – amióta lejárt a Magyar Péter által a lemondásokra adott határidő – nem történt semmi, azaz nem tudtunk meg többet arról, hogy a kormány milyen „alkotmányos barkácsolással” próbálja majd eltávolítani a közjogi intézmények vezetőit. „Az államfő most – szintén nem túl gyors reagálással, de a másik oldal kivárása miatt még időben – szerezhet egy olyan papírt (»alkotmányértelmezést«) az egyébként az ügyben szintén érintett Alkotmánybíróságtól, amellyel akár még tovább mélyítheti a kialakulni látszó alkotmányos válságot” – írta Török.
Sulyok indoklása szerint azért fordult az AB-hez, mert „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”. Szerinte az Alkotmánybíróság az Alaptörvény „absztrakt értelmezésével” segítheti állami szervek között felmerülő konfliktusok, politikai viták jogi mederben tartását.
Magyar Péter miniszterelnök szerint a köztársasági elnök újabb lépése már a „szánalom kategória”. Magyar azt írta, hogy „Sulyok Tamás soha nem állt ki a bántalmazott gyerekek, a megtámadott civilek, művészek, bírák vagy újságírók mellett. Soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, vagy az ország kifosztása, ellenzéki politikusok titkosszolgálati megfigyelése ellen. De a saját pozíciója és havi hatmilliós fizetése védelmében naponta 5 helyre elfut panaszkodni. Eközben Magyarország legnépszerűtlenebb közszereplője…”
A Tisza Párt április 12-én bőven kétharmados többséget szerzett, Magyar Péter már rögtön a választás éjszakáján lemondásra szólított fel több állami tisztségviselőt is. Sulyok Tamásnak május 31-ig adott határidőt, de a köztársasági elnök úgy döntött: nem mond le. Másnap aztán a miniszterelnök személyesen is megjelent Sulyoknál, majd kijelentette, hogy a kétharmados felhatalmazásukkal módosítani fogják az Alaptörvényt, hogy helyreállítsák a magyar jogállamot. A miniszterelnök nemrég azt ígérte, hogy hamarosan ismét személyesen megy majd el az államfőhöz.
