Másodszorra sem sikerült tartósan feléleszteni a Pécs–München-járatot, de a pogányi reptér nem adja fel

– Nehogy már ne nézzem meg az utolsó felszállást!

– Reméljük, hogy csak egy rövid ideig az utolsó!

Valahogy így szólt az egyik beszélgetésfoszlány a Pécs–Pogány repülőtér kilátóteraszán, ahonnan néhány repülésrajongó és utasokat kísérő rokon, barát búcsúztatta a hétfői, Münchenbe induló gépet. Ezzel az egyelőre biztosan utolsó felszállással bő két hónap után ismét megszűntek a nemzetközi menetrend szerinti járatok. Pedig a város és a reptér vezetése jó okkal bízhatott a stabil légi kapcsolatban, hiszen olyan partnerek is részt vettek a járatindításban, mint a Lufthansa és a DAT.

A német és a dán légitársaság szolgáltatásait egy úgynevezett virtuális, azóta fizetésképtelenségi eljárás alá került légitársaság kötötte össze: a Skyhub PAD. A cég május végén – a legtöbb érintett számára – teljesen váratlanul jelentette be, hogy az üzleti modelljük mégsem működik. Drágák a német repterek, és nem volt elég utas ahhoz, hogy életben tudják tartani a belföldi járatokat. De az utolsó szöget az amerikai–iráni háború verte be a koporsóba, január óta nem várt mértékben drágult az üzemanyag és így a repülés.

A küldetéstudattal létrehozott startup célja a kezdetben az volt, hogy a paderborni regionális reptér (PAD) és a müncheni reptér között létesítsenek állandó kapcsolatot, ezzel pedig a helyi vállalkozások számára nyissák újra a nemzetközi csatlakozási lehetőségeket. Ugyanis a Lufthansa erről a piacról lényegében kivonult. Az üzleti modellt úgy alkották meg, hogy ellensúlyozni tudják a regionális repterek kihívásait. A kisebb forgalom magasabb fajlagos költséget és így drágább jegyeket jelent, ezért a járatok működését támogatókkal képzelték el. Olyan cégekre, intézményekre alapoztak, amelyek hajlandók a légi közlekedésre áldozni, mert közvetve vagy közvetlenül érdekük fűződik hozzá. A projektcéget 2025 márciusában hozták létre az alapítók, az első Paderborn–München-járat szeptemberben indult el a DAT gépeivel. A jegyértékesítés is a dán légitársaság rendszerében zajlott.

Közben a lübecki repteret is sikerült bevonni, a koncepció pedig a pécsi döntéshozóknak és a repülőteret üzemeltető társaságnak is megtetszett, így 2025 decemberében már arról írt az önkormányzati sajtó, hogy Pécs is csatlakozik a kezdeményezéshez. Azonban a támogatást összeszedni már nem volt annyira egyszerű.

A város a fizetésképtelenség szélén táncol, közpénzt nem is nagyon lehetne ilyen célra fordítani. Így egy bonyolult pénzügyi konstrukcióban, egy részben önkormányzati tulajdonú turisztikai cégen keresztül piaci szereplők, illetve a Pécsi Tudományegyetem és a helyi kereskedelmi és iparkamara támogatta a járatok indítását, amire a város előleget adott.

A járatindítás költsége a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester, Ruzsa Csaba korábbi nyilatkozatai szerint kétszer 100 ezer euró (nagyjából 70 millió Ft) volt, amit két ütemben kellett kifizetni. A hetente kétszer közlekedő járatok üzemeltetési támogatása egy önkormányzati előterjesztés szerint havonta több mint 50 millió forint lehetett. A pontos kalkulációk, elszámolások még nem készültek el, hiszen a járatok az első negyedéves elszámolást sem érték meg, és bő két hónap működés után már le is álltak.

Úgy tudjuk, hogy a német cég bejelentése nemcsak a pécsi partnereket, de a legtöbb résztvevőt, alapítót sokkolta, azaz a már több mint 100 különböző német és magyar támogatót. Információink szerint az önkormányzat formálisan még nem is értesült semmiről, azaz hivatalos levelet még mindig nem kapott a cégtől. Miközben a német sajtó arról ír, hogy a fizetésképtelenségi eljárás már el is indult, így kérdéses, hogy mennyi pénzt kaphatnak vissza ténylegesen az önkormányzaton keresztül a hazai támogatók. A WDR-nek nyilatkozó egyik német befektető nem túl optimista, szerinte nem nagyon lesz mit szétosztani az alapító tagok között.

A Telex megkeresésére az önkormányzat azt írta, a napi három Paderborn–München-járat okozta a pénzügyi gondot, a lübecki és pécsi járatok pénzügyileg és kihasználtságukban is stabilak voltak, csakhogy január óta az üzemanyagárak 250 százalékkal emelkedtek. Közben, amióta a Lufthansa rendszerén keresztül átszálló járatokra is lehetett foglalni, a Pécs–München-járatok kihasználtsága folyamatosan nőtt, az utolsó hetekben már 80 százalék körül alakult. Az önkormányzat felszólította a Skyhubot az elszámolásra, és közben új beruházó bevonásáról tárgyalnak. Erre vonatkozóan további információt várnak, és a városvezetés ezek alapján dönt a folytatásról.

Igény lenne rá

A pécs–pogányi repülőtér reakciója arról árulkodik, hogy a háttérben intenzív egyeztetések kezdődtek. „A dán üzemeltetővel és a Lufthansával közösen, gőzerővel dolgozunk a hosszú távú és stabil folytatáson. Az előzetes tervek szerint a járatok logisztikai központja Lübeckbe kerülhet át, ami a jövőben egy biztosabb hátteret és kedvezőbb menetrendet hozhat el utasainknak” – írják a Facebook-posztban, ami alatt a kommenteket azért letiltották.

„Az a tapasztalat, hogy erre a járatra van igény. Ezért is csináltuk” – mondta Dragovecz Márk a repülőteret üzemeltető cég ügyvezetője a Telex kérdésére. Úgy látja, hogy ezt erősítette meg a máltai Universal Airrel szerzett 2024-es tapasztalat is, amikor több mint másfél évtized kihagyás után lett újra nemzetközi menetrend szerinti járat a reptéren. Az az együttműködés bő egy évig tartott. Az idén indított járatok kihasználtsága is fejlődést mutatott, az elmúlt hetekben már 70 százalékos volt. „Azzal számoltunk, hogy 1-1,5 éven belül önfenntartóvá tud válni ez a járat, szerintem jó úton haladtunk. Hozzá kell tenni, hogy ezekre az üzleti döntésekre, ahogy a jegyárakra sem, a repülőtérnek vagy a pécsi városvezetésnek semmi ráhatása nincs” – mondta Dragovecz, aki mindezek ellenére bizakodó. Úgy látja, hogy két hónap biztos leállás jön, de az említett szereplőkkel, azaz a DAT, a Lufthansa és lübecki reptér együttműködésével tudják majd folytatni, habár egyelőre nincs semmi konkrétum.

Valóban, Bajorország és a dél-dunántúli régió rengeteg szálon kapcsolódik, így tényleg logikus lépés, hogy mindez stabil légi összeköttetésben is kamatozzon. Sokan járnak ki dolgozni vagy élnek ott már huzamosabb ideje. A pécsi egyetemen pedig több ezer külföldi hallgató van és nem csak a németeknek előnyös egy München–Pécs-járat. Több pécsi gazdasági szereplőnek van németországi anyavállalata, így számukra is előnyös, ha a munkatársakat nem Budapesten keresztül reptetik.

Mindezt megerősítették az utolsó járattal utazók is. Sraj Bogi már kilenc éve él Németországban, és ez volt az első alkalom, hogy Pécsről mehetett repülővel vissza. „Sajnálom, hogy meg is szűnik, biztos mentem volna még” – mondta. Egy 50-es éveiben járó német–magyar házaspár múlt csütörtökön érkezett egy rövid családlátogatásra, amire kiváló volt ez a járat. „Lehet, hogy drágának tűnik, de a kényelmi szempontok miatt nem az. Ha hosszabb időre jövünk, nyilván mi is autóval érkezünk” – mondták. Az utolsó járat indulására egy négyfős, céges csapat is várakozott, ők eredetileg a csütörtöki járattal jöttek volna vissza. „Végül Budapestre tudtak nekünk átfoglalni, szerencsére nem nekünk kellett ezzel bajlódni” – tette hozzá az egyik utazó.

A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amire itt lehet feliratkozni.