Hol pofonokat ad, hol gesztust gyakorol Magyar Péter a Mi Hazánk Mozgalom irányába a parlamentben. A miniszterelnök a múlt heti és a most hétfői ülésen többször is összefideszezte őket, és viszontválaszában a Fidesz és a KDNP politikusai mellett nem kímélte Toroczkai Lászlót sem. Aztán váratlanul odaadta az egyik vizsgálóbizottság vezetését az ellenzéki párt elnökének. Nem maradt adós a válasszal a Mi Hazánk: két képviselőjük az ellenzéktől merőben szokatlan módon elfogadta két tiszás miniszter válaszát az interpellációk során. A szélsőjobboldali párt keresi a helyét az új Országgyűlésben, ahol egyelőre nagyobb figyelmet kapnak, mint az előző ciklusban.
„Lássa, hogy kivel van dolga, ön fogja vezetni a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottságot. De lenne egy tiszteletteljes kérésem, hogy vizsgálja is ki valóban. Arra az időre függessze fel a fideszes, KDNP-s, mi hazánkos együttműködést.” Meglepő választ adott Magyar Péter hétfőn az azonnali kérdések órájában Toroczkai Lászlónak, miután a Mi Hazánk elnöke diktatórikusnak, a demokráciát és a jó ízlést sértőnek nevezte, hogy a múlt héten elfogadott mind az öt parlamenti vizsgálóbizottság vezetését magánál tartotta a Tisza Párt.
Toroczkai azt kifogásolta, hogy ő már akkor üldözte „a végrehajtói maffiát”, amikor Magyar még valószínűleg nem is hallott erről, és épp a miniszterelnök korábbi felesége, Varga Judit felelt ezért a területért igazságügyi miniszterként. „Hogyan fogjuk majd beidézni a szereplőket, ha a Tisza Párt vezeti ezt a bizottságot, ahol akár ön is érintett lehet, vagy az ön családja érintett lehet ezekben az ügyekben?” – kérdezte a Mi Hazánk elnöke Magyartól.
Valószínűleg nem ezért ajánlotta fel az áhított pozíciót a miniszterelnök Toroczkainak, és nem is jófejségről vagy politikai színházról van szó. Magyar politikai érdeke, hogy egy látványos gesztussal megnyerje a Mi Hazánkat, a leendő vizsgálóbizottságokban ugyanis szüksége lesz a Tisza Pártnak legalább egy ellenzéki képviselő együttműködésére, ahogy erre már Novák Előd is utalt a múlt szerdai vitában.
A parlamenti vizsgálóbizottságok paritásos alapon működnek: három tagot ad a kormánypárt, hármat pedig az ellenzék. A többséghez így szükség van egy ellenzéki szavazatra is.
„A lenézett, lesajnált Mi Hazánk Mozgalom szavazatai nélkül várhatóan még beidézni sem lehet például az egykori fideszes állami vezetőket, ami elengedhetetlen a szükséges elszámoltatáshoz is”
– mondta a múlt heti vitában Novák Előd, bár itt a jegyzőkönyv szerint Balla György, a Fidesz frakcióvezető-helyettese közbeszólt, hogy ez nem így van.
Az országgyűlési törvény és házszabály alapján nem egyértelmű, hogy már arról is kötelező-e szavazni a bizottságokban, hogy kiket hívjanak be, az azonban egészen biztos, hogy a végén a jelentés elfogadásához szükség van a többségre. És ez volt az a pont, ahol a rendszerváltás óta a vizsgálóbizottságok nagy többsége megakadt a döntésképtelenség miatt, mint azt Szabó Zsolt megállapította a parlamenti vizsgálóbizottságokról írt doktorijában. 1990 óta negyvennél is több vizsgálóbizottság állt fel, de ezek közül egyikből sem lett sikertörténet.
A Tisza Párt pedig gyors sikereket szeretne felmutatni, és az egyik fontos ígéretük volt, hogy a vizsgálóbizottságokban feltárják a kegyelmi ügyet, az MNB-botrányt vagy a gyermekvédelmi rendszer visszaéléseit. Nem véletlen, hogy már az egyik első törvényjavaslatuk a vizsgálóbizottságok jogköreinek kiszélesítéséről szólt, és öt vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték. A bizottságoknak csak akkor lesz értelmük, ha a végén egy jelentésben meg tudják nevezni az adott ügy politikai felelőseit. Ehhez pedig szükségük lesz a tiszásoknak legalább egy plusz szavazatra.
Itt jön képbe a Mi Hazánk Mozgalom és a Toroczkainak tett gesztus. Arról koránt sincs szó, hogy mostantól összefogna a Mi Hazánk és a Tisza Párt, ez egyik pártnak sem érdeke. A miniszterelnök már az alakuló ülést előkészítő tárgyalás sajtótájékoztatóján odaszúrt Toroczkaiéknak, amikor azt mondta, hogy a Mi Hazánknak kevesebb képviselője van, mint ahány törpéje Hófehérkének. A parlamenti üléseken pedig előszeretettel helyezi a Mi Hazánkat a Fidesszel egy oldalra, mint ahogy a választási kampányban is folyamatosan a Fidesz szatelitpártjának nevezte őket.
A hétfői parlamenti ülésen ennek a konfliktusnak a kiélezése különösen látványos volt. „Én azt javasolnám, már csak az egyszerűség kedvéért, hogy ezt a Fidesz–KDNP- és Mi Hazánk-frakciót tessenek egybeolvasztani. Ígérem, meghagyjuk a lehetőséget a beszédre, felszólalásra. Vagy legalább arra vegyék a fáradságot, hogy külön beszédírókat alkalmaznak, mert az álmoskönyvek szerint az nem jó, ha szó szerint ugyanazt mondják el” – üzente Magyar Toroczkainak, miután a Mi Hazánk elnöke nagyon hasonló érvekkel ellenezte a köztársasági elnök eltávolítását, mint a Fidesz és a KDNP frakcióvezetői.
A Tisza Párt a vizsgálóbizottságokat leszámítva nem szorul rá a Mi Hazánk támogatására. A kormánypárti frakciónak önállóan is megvan a kétharmados többsége, a négyötödük pedig Toroczkaiékkal együtt se lenne meg. Igaz, alig van olyan döntés, amelyhez négyötödös többségre lenne szükség az Országgyűlésben. Magyar ezért különösebb politikai kockázat nélkül megteheti, hogy a kampány után kormányon is folytatja a Mi Hazánk összefideszezését. A célja ezzel az, hogy
Toroczkaiék ne tudják megszólítani a Fidesz-ellenes szavazókat, akik a Tisza Párt táborát alkotják, és az elmúlt 16 év „bűneit” a Fidesz mellett a Mi Hazánkra is rá tudja égetni, mint akik asszisztáltak ehhez.
A Mi Hazánk érdeke ezzel szemben épp az, hogy lemossák magukról az évek óta rájuk tapadó Fidesz-bélyeget. A vád nem alaptalan, hiszen például a 2024-es önkormányzati választás előtt fél évvel a Mi Hazánk aktív együttműködésével módosította a fővárosi választási rendszert a Fidesz, de Magyar azt a mosolygós fotót is gyakran felemlegeti, ami Orbán Viktor és Toroczkai László kézfogásáról készült az MTVA székházában, 2025 májusában.
Toroczkai a felszólalásaiban ezért azt igyekszik hangsúlyozni, hogy ők az elmúlt négy évben a Fidesznek is az ellenzéke voltak, és tiltakoztak az előző kormány több döntése ellen, csak épp a kétharmados fideszes többség mellett passzív szereplőként nem volt semmi beleszólásuk.
A Fideszt azzal is próbálja távolítani maguktól, hogy a konstruktív ellenzék szerepébe helyezkedve többször is dicsérte az új kormányt. Ennek egy látványos jelenetét láthattuk hétfőn az interpellációk során. „Egyetértünk abban, hogy olimpia csak nemzeti összefogással rendezhető meg. Éppen ezért, és mert azt gondolom, hogy minden kormányt megillet egy száznapos türelmi idő, én most rendhagyó módon az interpellációra adott válaszát elfogadom” – mondta a budapesti olimpiáról kérdező Novák Előd Pósfai Gábor belügyminiszter válasza után, majd rögtön hozzátette: szaván fogja a minisztert a jövőben. „Megelőlegezett bizalomként én ezt a választ el fogom fogadni” – válaszolta a következő interpelláció végén a Mi Hazánk egy másik képviselője, Szabadi István is, aki a Budapest–Belgrád-vasútvonalról kérdezte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert.
Azért volt meglepő a két válasz, mert az ellenzéki képviselők hagyományosan nem fogadják el a kormánytagok válaszát. Novákék döntésében szerepet játszhat a közhangulat is. A közvélemény-kutatások alapján
politikailag nem kifizetődő most beleállni a Tisza Pártba, hiszen a választás óta folyamatosan növekszik Magyarék népszerűsége.
A mi hazánkosok még keresik a helyüket az új politikai viszonyok között. Miközben arra kell törekedniük, hogy megtartsák a párt Magyar Pétert elutasító szavazóit, a növekedés érdekében nyitniuk kell a társadalom többsége irányába is, hogy később legyen arra esélyük, hogy elszipkázzák a Tisza Pártban csalódó szavazókat. A feladat összetett: távolságot kell tartani a Fidesztől és a Tisza Párttól; egyszerre kell támadni az új kormányt, és megpróbálni minél több döntést kikényszeríteni, amit aztán a saját politikai sikerükként adhatnak el. Ez nem kis feladat, pláne amíg a Tisza Pártnak ilyen kimagasló népszerűsége van.
Az is szembetűnő az eddigiek alapján, hogy Toroczkai – ahogy a korábbi ciklusban is – szeretné egy polcra helyezni magát a miniszterelnökkel, mintha egy 5 százalékos párt elnökeként valódi kihívója lenne a teljes népességben 60 százalékos Tisza Párt elnökének. Többször is úgy próbálja beállítani, mintha pártelnökökként ők ketten lennének a parlament legfontosabb szereplői. „Önnek igaza van, amikor azt mondja, hogy Orbán Viktor vagy, mondjuk, Semjén Zsolt megfutamodott, és nem vette fel a mandátumát, de én fölvettem. Tudja, ez mit jelent? Ez azt jelenti, hogy ebben a mai Országgyűlésben jelenleg két pártelnök van: ön és én. Ez azt jelenti, hogy minden olyan esetben, amikor ön megsért bármilyen társadalmi csoportot vagy megaláz egy társadalmi csoportot, vagy bármi hibát vagy bűnt elkövet, akkor nekem kutya kötelességem azokat is képviselni, akik nem a Mi Hazánk Mozgalomra adták a voksukat, de, mondjuk, nem szimpatizálnak önnel vagy a Tisza Párttal sem” – mondta múlt kedden Magyarnak.
Toroczkai ezzel Orbán Viktor hiányában az ellenzék vezetőjeként, Magyar kihívójaként szeretné építeni magát. Ettől azonban még igen messze van, a 21 Kutatóközpont és a Medián májusi felmérése szerint a teljes népességben 5, a pártválasztók között pedig továbbra is 6 százalékon áll a Mi Hazánk. A Závecz csütörtökön publikált közvélemény-kutatásában a teljes népességben 4, a biztos részvételt ígérő és pártot választók között 5 százalékon mérték őket. Az mindenképp siker számukra, hogy az előző ciklus ellenzéki frakciói közül egyedül ők tudták megőrizni a parlamenti helyüket, és mivel a hét helyett most csak három ellenzéki frakció van, nagyobb figyelem juthat rájuk is, de az valószínűleg még jó ideig nem változik, hogy Magyar fő ellenfele a parlamentben a Fidesz lesz.
