Aranykonvoj-ügy: Lemondásra szólítja fel a legfőbb ügyészt az ukránok ügyvédje

„Álláspontunk szerint az Aranykonvoj-ügyben felmerült fejlemények alapján dr.
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész hivatali pozíciója tarthatatlanná vált. A
Legfőbb Ügyészség függetlenségébe és törvényességi felügyeleti szerepébe
vetett közbizalom helyreállítása érdekében a legfőbb ügyésznek haladéktalanul
távoznia kell hivatalából, és lehetővé kell tennie az ügyben felmerült
valamennyi körülmény független, átlátható és teljes körű kivizsgálását, valamint
az elkövetők felelősségre vonását” – írja közleményében a Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda, az ukrán pénzszállítók képviselője. Arra a hírre reagáltak, miszerint Orbán döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán „aranykonvojra”, még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött.

Az ügyvédi iroda felidézi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök március 4-én, Rónai Egon műsorában részletesen beszélt az Ukrajnával kapcsolatos biztonsági
és pénzügyi aggályokról. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, hogy
Magyarország ellenőrzi azokat a pénzügyi folyamatokat, amelyekről felmerülhet,
hogy kapcsolatban állnak vagy állhatnak terrorszervezetek finanszírozásával.
„Az általunk megismert iratok és információk szerint az ukrán szállítmány elleni
akciót, feltehetően politikai megrendelésre, három szerv készítette elő” – fogalmaznak.

Az ügyvédi iroda a három szerv közé sorolta az Alkotmányvédelmi Hivatalt (vezetője: dr. Bárdos Szabolcs főigazgató), a Legfőbb Ügyészséget (vezetője: dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész) és a Terrorelhárítási Központot (korábbi vezetője: Hajdú János főigazgató).

Szerintük a legfőbb ügyész, dr. Nagy Gábor Bálint politikai szerepvállalása kulcsfontosságú volt az ukrán értékszállítmány ügyében.

„Személyes felelőssége felmerül az akció előkészítése, lebonyolítása és a választásokig tartó felügyelete kapcsán. Különös jelentőséget ad az ügynek, hogy míg az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ a Kormány irányítása alatt működő szervek, addig a független Ügyészség alkotmányos feladata a törvényesség biztosítása és a hatósági eljárások törvényes működésének felügyelete” – írják. Hozzátették: az Ügyészség volt az egyetlen olyan szerv, amely „ezt a súlyosan törvénysértő politikai kampányakciót” megakadályozhatta volna.

Az ügyvédi iroda azt írta, hogy a feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal március 5-én, az elfogás reggelén tette a Legfőbb Ügyésznek, Nagy Gábor Bálintnak címzett
indítványával. „Majd még aznap, a Legfőbb Ügyészség nyomozó hatóságként a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalt jelölte ki, megküldve részére a feljelentést annak
melléklete nélkül, amelynek az alapos gyanúra okot adó bizonyítékokat kellett
volna tartalmaznia. A pénzmosás bűncselekményének nyomozása egyébként a
rendőrség hatáskörébe tartozott volna, azonban a Készenléti Rendőrségnek hatályos szerződéses jogviszonya volt a sértett Oschadbankkal.”

A nyomozás elrendelésére szerintük a feljelentés mellékletének hiányában a
bűncselekmény elkövetését nem kellően alátámasztó adatok alapján került sor.
Az elfogásra halaszthatatlan intézkedésként került sor. „Az ukrán
állampolgárokkal szemben alkalmazott kényszerítő eszközök [bilincs, kamzsa,
meztelenre vetkőztetés, sanyargatás stb.] alkalmazásának egyértelműen
jogellenes volt, azonban a vizsgálatuk a tudatosan hiányosan rögzített adatok
miatt nehézkes” – tették hozzá.

Felidézték azt is, hogy a kihallgatásokat az Alkotmányvédelmi Hivatal kezdte meg és koordinálta, azonban az eljáró kihallgatók személye ismeretlen maradt, azok tartalmáról jegyzőkönyv, feljegyzés nem készült, pusztán a tanúk vallomása alapján
rekonstruálhatók. Az ügyvédi iroda információi alapján azt állítja, hogy a Legfőbb Ügyészség továbbra is aktívan próbálja befolyásolni a folyamatban lévő nyomozásokat.

A TEK kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárt, és lefoglalták a furgonjaikban lévő több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy tudomásuk szerint a rajtaütésen – a jegyzőkönyvvel szemben – csak a Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai voltak jelen, a NAV csak később indított eljárást az ügyben.

Az ukránok ügyvédje és a pénz fogadója, az ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, illetve a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók. Ennek ellenére az Orbán-kormány és propagandája azt kezdte el kommunikálni, hogy gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, és hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek – de ezekre a vádakra és sejtetésekre ez idáig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Március 10-én rendelet is született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”.

Volodimir Zelenszkij május elején jelentette be, hogy Ukrajna visszakapta a Magyarországon lefoglalt pénzszállítmányt. „Hálás vagyok Magyarországnak a konstruktív hozzáállásáért és a civilizált lépésért” – mondta az ukrán elnök. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a pénzszállítmány visszaadása az új kormány konstruktivitását jelzi.