Sulyok interjút adott egy német lapnak, a Sándor-palota fordításából valahogy kimaradt Novák Katalin neve

„A köztársasági elnök kizárólag a hatalom önkényes, illetve alkotmányos korlátok nélküli gyakorlásának akadályozására jelenthet kontrollt a kormány irányában” – egyebek mellett ezt is mondta Sulyok Tamás a Cicero német politikai lapnak adott interjújában, amikor arról kérdezték, miért nem jelentette be a lemondását a megadott határidőig, azaz május 31-ig.

Kihagyták Novák Katalin nevét

Az interjút a Sándor-palota is közölte, de a fordítás nem felel meg teljesen az eredeti német szövegnek. Több kérdés hiányzik az interjúban olvashatók közül (a válaszok ott vannak, csak más kérdések alatt, de a kontextushoz illeszkedően), köztük ez is:

„Az ön hivatali elődje, Novák Katalin megbukott azt követően, hogy 2024 február elején nyilvánosságra került: 2023 áprilisában államfői jogkörében kegyelmet adott egy gyermekotthon helyettes igazgatójának, aki pedofil bűncselekmények ügyében volt érintett, és akit börtönbüntetésre ítéltek.”

Vagy éppen ez:

„Mint köztudott, a brüsszeli uniós intézmények többször is azzal vádolták Orbán Viktor kormányát, hogy megsérti a jogállamiságot.”

Sulyok Tamás válasza egyébként mindkét kérdésre ott van, de Novák Katalin nevét eltüntették a fordításból. Kerestük a Sándor-palotát, hogy miért hagyták ki a korábbi köztársasági elnök nevét, ha érdemi válasz érkezik, beszámolunk róla.

Fékek és ellensúlyok rendszerének kiegyensúlyozó eleme

Sulyok a válaszban ismét elmondta, hogy ő az Alaptörvény betartására és betartatására esküdött fel, abban pedig meg van határozva a köztársasági elnök jogköre. Azt is mondta, hogy

„a köztársasági elnök intézménye Magyarországon a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos kiegyensúlyozó eleme, közjogi szereplő, bár a feladatát politikai térben végzi, de a kormánnyal vagy pártokkal versengő saját politikai agenda nélkül.”

Sulyok a válaszában kitért arra, hogy jelezte Magyarnak az együttműködési szándékot, ám a kormány nem fogadta el. „Az Országgyűlés alakuló ülésén néhány perccel az Alaptörvény betartására és betartatására szóló eskütétele után a miniszterelnök a székfoglaló beszédében nehezen minősíthető, személyeskedő hangnemben követelte lemondásomat” – fogalmazott Sulyok.

A köztársasági elnök Magyarország alkotmányos rendjének stabilitása szempontjából problematikusnak nevezte, hogy Magyar alkotmánymódosítással távolítaná el a tisztségéből. „Ezek a nyílt fenyegetések nemcsak az alkotmányt, de a demokratikus alapelveket is sértik. Fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam. A fenyegetések ellenére, sőt, annál inkább meggyőződésem, hogy egyrészt alkotmányos indok hiányában, másrészt a köztársasági elnöki tisztség méltóságának megőrzése érdekében nincs helye a lemondásomnak. Az Alaptörvényre tett esküm felelősséggel jár az alkotmányos rend megőrzése iránt.”

„Akkor most ettől a Tisza bábja lennék?”

Sulyok Tamást kérdezték arról a szavazásról is, amit Magyar Péter indított a lemondásával kapcsolatban a Facebookon. Erre Sulyok többek között azt felelte, „ha ezt a lájk szavazást nézzük, akkor indokoltabbnak tűnik az a kérdés, hogy vajon a miniszterelnökre milyen benyomást tesz az a háttér, hogy a 3,4 millió szavazóból azoknak nagyjából csak 10%-a fejezte ki ilyen módon az egyetértését vele.”

Kiderült az interjúból az is, hogy Sulyok a Tisza Párt által szerzett erős kétharmados felhatalmazást nem rendszer-, hanem legfeljebb korszak- vagy kormányváltásnak tekinti, és kijelentette:

„Az pedig, hogy én bárkinek is a bábja lennék, egyszerűen nem igaz. Alkotmánybírósági elnöki hivatalom idején is a Fidesz kétharmados többségével működő parlament számos jogalkotási termékét semmisítettük meg. Köztársasági elnökként is több törvénnyel szemben éltem a vétó korlátozott lehetőségével.”

Sulyok azt is mondta, amúgy Fidesz-kormányt sose nevezett ki, Tisza-kormányt viszont igen. „Akkor most ettől a Tisza bábja lennék?” – szólt a kérdés. A lemondására tett felszólításokat politikai kijelentésként értékeli, „az elnöki intézménynek járó tiszteletet azonban valóban hiányolom” – fogalmazott.

Szerinte nem igazak azok a vádak, hogy nem szólalt fel fontos kérdésekben, ideértve például a gyerekvédelmi ügyet, mert arról igenis adott ki közleményt. Sulyok itt a Szőlő utcai ügyre gondolhatott, akkori reakciója itt érhető el. „A kampány hangnemével kapcsolatban szintén hallgatással vádolt, ezt szintén meg tudom cáfolni, mert 2025 áprilisában nyilatkoztam – minden politikai résztvevőnek címezve – erről” – mondta.

Sulyok szerint az, hogy ő nem mond le, az alkotmányos rend működése szempontjából jogfolytonosságot jelent a fékek és ellensúlyok érvényesülésének érdekében. „Ez a politikai stabilitás egyik feltétele is, egyúttal – ahogyan azt az előbb kifejtettem – a kormányzattal történő változatlan együttműködést is takar.”

A köztársasági elnöki tisztség értelmezéséről is újradefiniálásáról is beszélt Sulyok Tamás. „Ha például a köztársasági elnököt közvetlenül választanák, és végrehajtó hatalmat is kapna, az alapjaiban változtatná meg az államfő alkotmányos státuszát. Ebben az esetben ugyanis a végrehajtó hatalom részben a köztársasági elnökhöz is kerülne, miközben jelenleg a magyar rendszerben az államfő nem része a végrehajtó hatalomnak” – mondta.

Kérdezték arról is, lehetségesnek tartja-e, hogy két államfő legyen, ő és egy, a nép által közvetlenül választott személy, mire azt felelte, erre nem lát reális lehetőséget. Sulyok egy válaszban elismételte azt is, hogy szerinte az európai alkotmányos mérce alapján még annak a látszatát is kerülni kell, hogy egy konkrét jogalkotási folyamat kifejezett vagy burkolt célja valamely, már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen, mert „az ilyen, nem jogállami megoldásoknak még a látszata is hátrányos lenne Magyarország megítélésére nézve.”

Magyarék módosítani akarják az Alaptörvényt

A magyar miniszterelnök hétfőn reggel a Sándor-palotában járt az igazságügyi miniszterrel, ahol tájékoztatta Sulyok Tamást, hogy amennyiben nem mond le, úgy nem megfosztással, hanem az Alaptörvény módosításával fogják eltávolítani a köztársasági elnöki tisztségből.

Magyar Péter egy nappal korábban a Facebookon emlékeztetett, hogy vasárnap éjfélkor lejár az az időpont, amit Sulyok Tamás számára megjelölt az önkéntes lemondás határidejeként. Ezután Sulyok Tamás a közösségi médiában üzente meg, hogy nem mond le, és videójában többek közt elmondta azt is, hogy megvárja a Velencei Bizottság állásfoglalását, illetve jelezte, hogy alkotmányos úton kell eljárni az ügyében. Emellett ugyanakkor továbbra is együtt akar működni a kormánnyal, és segíti az uniós források lehívásához szükséges jogalkotást is.

Magyar Péter miniszterelnök később tömören reagált a köztársasági elnök videójára: „Sulyok Tamás soha nem állt ki sem az elesettekért, sem a megtámadottak mellett, sem a jogállam védelmében. Gyereknapon is csak a havi 6,3 milliós fizetését védi. Bocsánatkérés helyett.”

A miniszterelnök szerint a választók április 12-én a rendszerváltásra szavaztak, és ennek része a régi rendszer által kinevezett „Orbán-bábok” eltávolítása is. Magyar Péter először a kampányhajrában, a március 23-i nyíregyházi fórumán jelentette be, hogy ha kétharmados felhatalmazást kapnak a választáson, módosítják az Alaptörvényt, majd leváltják a Fidesz által kinevezett „bábokat”. Már akkor név szerint felsorolta, hogy kormányváltás esetén kiknek lesz veszélyben a pozíciójuk:

• Sulyok Tamás köztársasági elnök;
• Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész;
• Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és a testület másik 14 tagja;
• Varga Zs. András, a Kúria elnöke;
• Senyei György Barna, az Országos Bírói Hivatal elnöke;
• Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke;
• Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke; és
• Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke.

A Tisza Párt április 12-én bő kétharmados többséget szerzett, Magyar pedig rögtön a választás éjszakáján lemondásra szólította fel a fenti személyeket, és ezt megismételte másnap, a nemzetközi sajtótájékoztatóján is. Az érintett hivatalok akkor elég kitérő válaszokat küldtek a kérdéseinkre, többségében a hatályos jogszabályokra hivatkoztak, amelyek alapján még évekig tart a megbízatásuk.

A rendszerváltás óta még soha nem fordult elő olyan, hogy a köztársasági elnököt megfosztották volna a hivatalától. Ketten mondtak le a megbízatásuk vége előtt: Schmitt Pál 2012-ben a plágiumbotrány miatt, Novák Katalin 2024-ben pedig a kegyelmi ügy után távozott, és az Országgyűlés mindkét esetben csak tudomásul vette a döntést.

Sulyok Tamás mandátuma 2029. március 4-ig tart. Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt akkor lehet csak idő előtt elmozdítani a helyéről, ha nem tartja be az Alaptörvényt, a tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsért, vagy szándékos bűncselekményt követ el.