„A börtönben az tartotta bennem a lelket, hogy itt bebizonyíthatom az igazamat” – mondta a volt rendőrezredes

A keddi előkészítő ülésen a regionális nyomozó ügyészség 12 év börtönt indítványozott a volt győri rendőrkapitánynak büntetéseként arra az esetre, ha a vádnak megfelelően elismeri a bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali visszaélést, a befolyással üzérkedést és még egyéb, kisebb súlyú bűncselekményeket. A volt rendőri vezető csak az utóbbiakban ismerte el bűnösségét, a súlyosabb vádpontokban nem. Rajta kívül még tizenöten ülnek mostantól a vádlottak padján, köztük a volt megyei rendőrfőkapitány-helyettes és Győr legnagyobb biztonsági és vagyonvédelmi cégének vezetői. Az ügyész az elsőtől az ötödrendű vádlottig letöltendő börtönbüntetést és 365 millió forintos pénzbüntetés kiszabását is indítványozta.

Az ügy 2023 szeptemberében került nyilvánosságra, amikor V. Attila rendőrkapitányt letartóztatták.

A vád szerint beavatkoztak a büntetőeljárásokba

A nyomozást minősített ügyként, titkosan kezelték, a gyanúsítottak száma pedig folyamatosan nőtt. A győri rendőrkapitány nyolc, a volt megyei rendőrfőkapitány-helyettes három hónapot töltött letartóztatásban. A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség végül 16 személy ellen emelt vádat üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának minősített esete és más bűncselekmények miatt.

A vádirat szerint Győr legnagyobb vagyonvédelmi vállalkozásának, a Patent Csoportnak a felső vezetői

a cég sikeres és eredményes működése érdekében szervezetten, korrupciós kapcsolatrendszert alakítottak ki a két rendőri vezetővel.

Az ügyészség szerint a cégvezetők több mint egy évtizeden keresztül vagyoni és személyes jellegű előnyöket biztosítottak a volt győri rendőrkapitánynak és a korábbi megyei rendőrfőkapitány-helyettesnek. Volt szó VIP-utakról, vendéglátásról, a győri kapitány házainak kiemelt vagyonvédelmi őrzéséről, a volt megyei kapitányhelyettesnek pedig a havi folyamatos fizetéssel járó foglalkoztatásáról, tanácsadóként.

A vád szerint a rendőri vezetők a hivatali helyzetükkel visszaélve beavatkoztak büntetőeljárásokba, biztosították a szabálysértési- és büntetőeljárási ügyek iratainak jogosulatlan megismerését, valamint befolyást gyakoroltak hivatalos személyekre és gazdasági társaságokra a vagyonvédelmi cégcsoport érdekében.

A nyomozati iratok 16 ezer oldalt tesznek ki

A vádlottak védőikkel ugyanakkor azt állítják, hogy bűncselekményt nem követtek el, és a vád sem írja pontosan körül, hogy a rendőri vezetők milyen „befolyást gyakoroltak”, és abból miként származott előnye a vagyonvédelmi cégnek. A nyomozati anyag vaskos, 16 ezer oldalnyi, így 41 dosszié sorakozott a katonai tanács pulpitusa mögött. Erre a tanácsra a rendőrök érintettsége miatt van szükség.

A másodrendű vádlott, a volt megyei rendőrfőkapitány-helyettes a bíró elé állva vigyázba vágta magát, és meghallgatása ezzel a szóval kezdődött: „Pihenj!” „Itt nem kell” – mondta neki Albrecht Krisztián bíró. „Vagy ez a régi megszokás?” „Itt most komoly grémium előtt állok” – válaszolta a volt rendőrezredes.

Az ügy fővádlottja V. Attila volt rendőrkapitány, akit 11 rendbeli hivatali vesztegetéssel vádol az ügyészség.

„Ez egyértelműen ellenszolgáltatás volt”

A hallgatóság fülét megütötte, hogy az őt érintő vádpontok sorolásakor nemcsak a Patentet nevezték meg, mint akivel a volt kapitány kapcsolatba lépett, hanem két másik jól ismert cégnév is elhangzott a tárgyaláson. Mégpedig a WHB és az Euro Generál neve, olyan összefüggésben, hogy a két vállalat munkák sorával látta el azt a céget, amely a volt kapitány rokonáé és ennél a vállalkozásnál dolgozik a volt kapitány fia is villanyszerelőként. A két cégnek, legfőképp az Euro Generálnak köszönhetően a családi kisvállalkozás csaknem másfél milliárd forint megbízáshoz jutott, és „ez egyértelműen ellenszolgáltatás volt” – áll a vádiratban. Ám a két óriásvállalat ennek az ügynek nem részese.

V. Attila az eljárás során tesz majd vallomást, B. Zsolt volt megyei rendőrfőkapitány-helyettes ugyanígy tervezi, de az előkészítő tárgyaláson is szót kért. Szerinte már a korábbi beosztása miatt is a legmagasabb, tehát C típusú átvilágításon kellett átesnie, így „ha bármikor is korrupcióba keveredtem volna, az már akkor kiderül”. Rajta kívül több vádlott is azt mondta, hogy ez az ügy tönkretette a szakmai pályájukat, de a volt ezredes reméli, hogy a „független bíróság előtt bebizonyosodik, hogy a vádban foglaltak megalapozatlanok”, és ez egy koncepciós eljárás – elsősorban a Patenttel szemben.

B. Zsoltnak 10 év börtönbüntetést indítványozott az ügyész, amit ő nem fogadott el.

„A három hónapig tartó letartóztatásom során csak az tartotta bennem a lelket, hogy a bíróságon majd bebizonyíthatom az igazságom”

– mondta B. Zsolt.

Az első napon a 16 vádlott közül ötöt sikerült meghallgatni, mindegyikükre letöltendő börtönbüntetést kértek, de mivel ártatlannak vallották magukat, ezért mindegyikük esetében tárgyalást fognak tartani. A védelmi taktika is tisztán kirajzolódott: a vádlottak és védőik „fegyveregyenlőtlenségre” hivatkoznak, mondván, az eljárás nyomozati szakában az ügyészségen nem sikerült elérniük, hogy az indítványaiknak helyt adjanak, hogy kihallgassanak olyan tanúkat is, akik bebizonyítják, hogy a vád egyoldalú és hamis. És, hogy ebben a világban az a természetes, hogy egy vagyonvédelmi cég együttműködik a rendőrséggel, „mert a céljuk is közös”.

Feljelentették az ügyészt

K. Róbert, a Patent Csoport elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy „ha nem velünk történik ez, el sem hiszem”, szerinte törvénytelen eszközökkel próbálják térdre kényszeríteni a 36 éve alapított cégét. Azt a Patentot, amely az elmúlt években „példa nélkül ellenőrzéseken, NAV-kommandón” ment keresztül, úgy, hogy aztán ezek a hatóságok rendre szabályosnak nevezték a működését. „Évek óta egyetlen közbeszerzést sem nyertünk, inkább elvették a munkáinkat, jelentős kárt, több mint egymilliárd forint bevételkiesést szenvedtünk el” – mondta az ügy kirobbanásának hatásáról.

A vádlottak helyben és országosan is ismert ügyvédekkel indultak neki a pernek, az előbb említett K. Róbert védelmében ott találjuk Zamecsnik Pétert. K-nak négy év börtönnel kell szembenéznie. De jelen volt a tárgyalóteremben Rákosfalvy Zoltán is, akit már évekkel a Borkai-botrány előtt is alig-alig lehetett látni tárgyalóteremben irodája képviseletében, most mégis személyesen jött el, de nem a fő vádlottakat képviselte. Már az előkészítő tárgyaláson a II., a III. és a IV. rendű vádlott ügyvédje is számos tanúmeghallgatást indítványozott, szerintük azért, mert ezeket hiába kérték a nyomozati szakban, az ügyész nem tett eleget a kéréseiknek.

Az is jól mutatja a két oldal viszonyát, hogy a Patent vezető tisztségviselői még februárban feljelentést tettek az eljáró ügyésszel szemben, elsősorban azért, mert a „védelmi indítványokat negligálta”. Erre Zamecsnik elmondása szerint választ sem kaptak a legfőbb ügyésztől. Az ügyészség szerint viszont a panaszt egyszer már elutasították, ezért újabb indoklás nem volt szükséges.

Győrben szinte mindenki tudja, mi a Patent, hiszen rendezvények során találkoznak a cég embereivel. Néhány mondatban azért érdemes bemutatni a vállalatot az országos közvéleménynek is. A Patent 1990-ben alakult Győrben, a magyar tulajdonú cég ügyfélköre több tízezerre bővült, bár épp az elmúlt két évben jelentős megrendelőket veszített: az Audi Aréna Győr és az Olimpiai Sportpark őrzés-védelmi feladatait korábban ők látták el, de egy 2024–2025-ös közbeszerzés után a megbízást a Valton-Sec nyerte el, nagyjából 370 millió forintos, kétéves szerződéssel.

A mostani ügyben a 16 vádlott között öt, különböző beosztású rendőrt találunk, így a vádlottak zömében patentos dolgozók és akadnak V. Attila körébe tartozók is.