Gulyás Gergely szerint visszamenőleges jogalkotás a Tisza Alaptörvény-módosítása, ami bizonytalanságot és a kiszámíthatatlanságot üzen

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője hosszú Facebook-posztban reagált a Tisza Párt által szerdán benyújtott Alaptörvény-módosítási javaslatra. A politikus szerint a szigorú migrációs politika fellazításával, a visszamenőleges hatályú jogalkotás alkalmazásával, a felsőoktatásból való forráskivonással Magyarország nem erősebb, hanem gyengébb lesz, ezért a Fidesz–KDNP-frakció elutasítja a Tisza javaslatait.

Arról, hogy két ciklusban is maximálnák a miniszterelnök mandátumát, Gulyás azt írta, bár a világon számos országban van példa a kormányfői megbízatás időbeli korlátozására, annak visszamenőleges hatályú alkalmazása Európában példátlan. A javaslat Gulyás szerint azért is visszás, mert a Tisza-kormány igazságügyi minisztere, Görög Márta az országgyűlési meghallgatásán következetesen arról nyilatkozott, hogy a Tisza nem fog a visszamenőleges hatályú jogalkotás eszközével élni.

„Ha a kormányváltást követően a Tisza egyik első lépése a visszamenőleges hatályú jogalkotás alkalmazása, az világosan jelzi, hogy a Tisza csak addig tartja fontosnak a jogállamisági elvek védelmét, amíg az nem áll szemben politikai céljaival. A visszamenőleges hatályú jogalkotással a Tisza olyan precedenst teremthet, ami az egész magyar jogrendszer számára a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság üzenetét hordozza”

– írta Gulyás Gergely, aki azt is megismételte, hogy az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdésének törlése, ami alkotmányos alapot teremt a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására, kinyitja a kaput a migrációs paktum elfogadása előtt. Gulyás azt írta, a törölni kívánt rendelkezés első mondata jelenleg a szigorú hazai migrációs politika alkotmányos védőbástyája. A vonatkozó mondat így hangzik: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.”

Gulyás szerint semmi mással nem magyarázható e mondat törlésének javaslata, csak azzal, hogy a Tisza Párt azért akarja ezt a mondatot kiiktatni az Alaptörvényből, hogy fellazítsa az ország szigorú migrációs politikáját és megkezdje a migrációs paktum végrehajtását. Mint írta, a magyar társadalom részéről teljes konszenzus uralkodik a határok védelmében, az illegális migráció elutasításában, Magyarország biztonságának megőrzésében.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (kekva) vonatkozó alaptörvényi rendelkezések módosítási javaslatai szerinte nem megerősítik, hanem rombolják a magyar felsőoktatást. Gulyás azt állította bejegyzésében, hogy az elmúlt években a magyar felsőoktatás dinamikus fejlődési pályára állt, az egyetemek egyre jobb eredményeket érnek el, nő a nemzetközi elismertségük, sikert sikerre halmoznak. Szerinte a Tisza Párt által előterjesztett módosítások megtörik ezt a folyamatot, és a javaslatok kevesebb forrást, alacsonyabb béreket, kisebb ösztöndíjat, szűkülő egyetemi autonómiát, alacsonyabb színvonalú oktatást vetítenek előre.

Állítása szerint a Tisza javaslatai „óriási bizonytalanságot teremtenek az egyetemek számára, amelyek működését a 2/3-os többséggel rendelkező Tisza-kormány, a javaslatok elfogadása esetén, saját politikai szempontjai szerint bármikor átalakíthatja, megszüntetheti”. Gulyás hozzátette, hogy „egy olyan közegben, ahol a legnagyobb köztiszteletben álló személyeknek, így egy Nobel-díjas magyar tudósnak is a Facebookon üzenik meg szervezete megszüntetését, joggal merül fel a kérdés: mire számíthatnak az egyetemek és a magyar tudomány képviselői a Tisza-kormánytól”. Gulyás Gergely ezzel arra utalt, hogy múlt héten Magyar Péter bejelentette, felbontják azt a 261,7 milliárd forintos szerződést, amit még a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium kötött a Krausz Ferenc vezette Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvánnyal, valamint a már kifizetett 22,4 milliárd forintot is visszakérték az alapítványtól. Az Élvonal Alapítvány válaszként közölte, hogy várják a párbeszédet Magyar Péterrel és a kormánnyal.

A parlament fideszes többsége 2020-ban azt írta az Alaptörvénybe, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik”. Ez alapján fogadták el aztán azt a törvényt, amellyel alapítványi kézbe szervezték ki a magyar felsőoktatás nagy részének és más állami tulajdonú intézményeknek a fenntartását. Ilyen alapítványi fenntartásban működik 21 hazai egyetem és az Orbán-kormány idején kiépített Mathias Corvinus Collegium (MCC) is. A tiszás javaslat azt mondaná ki, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon.