Nem kaphat vízműbekötési hozzájárulást az, aki a helyi építési szabályzattal ellentétesen, átépítéssel megszaporítja egy ingatlanon belüli lakásainak számát, egyezett meg az egyre terjedő jelenség megfékezésében a budakalászi önkormányzat és a Duna Menti Regionális Vízmű. Mindkettőnek jó oka volt az egyezségre.
Lakásszaporító (illegális) - az a személy, aki ingatlanos vállalkozóként a megvásárolt lakáscélú épületet átalakítással kettő, négy, vagy akár hat külön lakássá bontja szét a helyi építési szabályokkal ellentétesen, majd egyenként értékesíti azokat.
Számos túlhízott agglomerációs település kitette a Megtelt! táblát és csökkenti a város beépíthető területeit, hogy megállítsa a beköltözési rohamot. Ilyen Budakalász is. Az építési vállalkozók erre válaszként azt találták ki, hogy egy már meglevő ingatlanon belül szaporítják a lakásokat, és így adják el. A jelenség megelőzésében az önkormányzatok lényegében tehetetlenek voltak. Eddig.
A budakalászi önkormányzat ugyanis megkereste a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-t (DMRV), hogy az egyre terjedő szabálytalan építkezések visszaszorítása érdekében csak az építési szabályoknak megfelelő ingatlanok kaphassanak közműcsatlakozási lehetőséget.
Budakalász kérésére azt vállalták, hogy az egyes ingatlanok víziközmű-rendszerhez való csatlakozási igényének elbírálása során figyelembe veszik az önkormányzat álláspontját, mondta lapunknak a DMRV sajtóosztálya. Azaz, ha az önkormányzat úgy nyilatkozik az előzetes közműnyilatkozat kiadása előtt, hogy az ingatlan tervezett kialakítása nem felel meg a helyi építési szabályozásnak, akkor nem járulnak hozzá a közműcsatlakozáshoz. Vagyis nincs vízközműbekötés, nincs mérőóra.
Ez a vízmű érdeke is, mert mint írták, a szolgáltató csak az üzemeltetett közműves ivóvízellátó rendszer teljesítőképességének mértékéig tud ivóvizet szolgáltatni. Az pedig a végére ért, mert „a szolgáltatónak már az elmúlt években sem állt módjában új hálózatfejlesztési igényeket kielégíteni”. Így a minőségi vízszolgáltatást jelenleg csak a helyi építési szabályzatban feltüntetett lakóegységekkel számolt kapacitás erejéig tudják vállalni és ellátni, tették hozzá. Ezek a kapacitások pedig nyári aszályos időben különösen leterheltek, mint arról írtunk is.
A DMRV vezérigazgatója egy lakossági fórumon a napokban úgy nyilatkozott, hogy amennyiben más önkormányzat is szeretné követni a budakalászi példát, úgy a szabálytalanságok megelőzése érdekében más településeken is készek ezt a gyakorlatot bevezetni.
A budakalászi önkormányzat eddigi szélmalomharcáról tavaly írtunk egy cikket, külön, részletesen megvizsgálva egy konkrét esetet. Egy Hargita utcai ingatlan esetében a város nemcsak a megszaporodott tulajdonosokkal, hanem a szerintük szabálytalan építkezést legalizáló kormányhivatallal is perre ment.
A Hargita utcai lakosok szerint az érintett telken egy házaspár élt egy „nagy, istállószerű házban”. Miután eladták az ingatlant, a házat felosztották, most hat család lakik benne. Ez azért is baj, mert a helyiek szerint már olyan sok a beköltöző Kalászon, hogy a reggelente kialakuló dugóban alig lehet kijutni a városból.
Megkerestük a budakalászi önkormányzatot, hogy miben tudtak előrébb lépni az ügyben. Mint kérdésünkre elmondták, a vitatott Hargita utcai építéssel kapcsolatban két eljárás folyik. A Pest Vármegyei Kormányhivatalt (PVKH, építési hatóság) az általuk kiadott – az önkormányzat szerint jogszabálysértő -közigazgatási határozat miatt hívták perbe.
A kormányhivatal ugyanis annyit tett csak az ügyben, hogy kötelezte az ingatlan tulajdonosait, az ingatlan szabályossá tételére. A határozat szerint a kertben kivágott fák helyett újakat kell ültetni, a felépített kerítésen elhelyezett hat autóbejáró közül csak egy maradhatna meg. Arról is rendelkeztek, hogy az épületben korábban évtizedek óta meglévő hat lakás száma tovább nem növelhető. Ez utóbbival az önkormányzat szerint legalizálták a jogszabálysértő helyzetet.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal annyit nyilatkozott korábban az ügyben, hogy ők mindig a hatályos jogszabályok szerint jártak el. A hatályos jogszabályok szerint a rendeltetés ellenőrzése ugyanis nem a kormányhivatal, hanem éppen az önkormányzat hatásköre, írták, ahogy a rendeltetési egységek számának megváltozása is. Most ismét rákérdeztünk, változott-e az álláspontjuk, egyelőre nem kaptunk választ.
Per folyik a tulajdonosok ellen is. A településképi követelményeket megsértő körülmények miatt az önkormányzat emellett első és másodfokú határozataiban kötelezte az ingatlantulajdonosokat az eredeti állapot (lakásszám) helyreállítására. Ők ezt nem hajtották végre és az önkormányzati határozatot bíróságon támadták meg.
Az ingatlantulajdonosok jogi képviselője megkeresésünkre korábban úgy reagált, hogy nem kívánnak nyilatkozni az ügyben. Újbóli megkeresésünkre, miszerint változott-e álláspontjuk azóta, azt a választ kaptuk, hogy csak a per lezárultát követően nyilatkoznak.
Azóta még egy hasonló, vitatott építkezés ügyében indult hatósági eljárás a településképi előírások megsértése, lakásszámnövekedés miatt, Budakalász ott is következetesen elvárja a szabályos lakóegységszámot. A tulajdonosok ott sem voltak hajlandók az önkormányzati határozatot végrehajtani, az az ügy is bíróságon folytatódik, tájékoztatta lapunkat az önkormányzat.
