Ők osztották a pénzt, azt hitték, mindenkivel jóban vannak, aztán az egész megyét elvesztették

• A 2022-es parlamenti választáson a Fidesz–KDNP jelöltjei mind a hat Bács-Kiskun vármegyei egyéni körzetben tönkreverték az egyesült ellenzék jelöltjeit, akiknél 19-37 százalékponttal jobb eredményt értek el.
• Ez idénre teljesen megfordult. A Tisza mind a hat körzetet simán, 9-21 százalékpontos különbséggel nyerte meg. Ezzel az egyik legjobboldalibb, ha nem a legjobboldalibb megyét fordították át teljes egészében.
• Bács-Kiskunban ráadásul szinte az összes önkormányzatot a Fidesz–KDNP vezeti, és a civil szervezetek egy része is hozzájuk kötődik, így nagyságrendekkel több erőforrásuk volt, mint az ellenzéknek.
• Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogyan tudta a Tisza ekkora hátrányból átfordítani az egész megyét.

A 2021-es ellenzéki előválasztás egyik legnagyobb meglepetése az egymástól korábban rendkívül távol álló DK és Jobbik összeborulása volt. A két párt az előválasztás előtt egy paktum részeként felosztotta az ország Budapesten kívüli választókerületeit, amelyekben így vagy csak jobbikos, vagy csak DK-s jelöltek indultak.

Volt azonban néhány, az ellenzék számára teljesen nyerhetetlennek ítélt választókerület, ahol egyik párt sem indított jelöltet. Ilyen volt a Bács-Kiskun megyei 4-es számú, kiskunfélegyházi központú körzet, amelyet az előző, 2018-as választáson a fideszes Lezsák Sándor nyert a szavazatok 60 százalékának megszerzésével. A körzet az ellenzéki pártok körében annyira nem volt népszerű, hogy nemcsak a DK, de a Jobbik, az MSZP és a Momentum sem állított jelöltet. Az előválasztás egyedüli indulójaként így az LMP-s Kis-Szeniczey Kálmán lett az ellenzéki képviselőjelölt.

Lezsák a rendszerváltás előtti lakiteleki találkozó szervezőjeként és az MDF alapítójaként helyben rendkívül beágyazott jelölt volt, akinek a legyőzésére akkor senki nem látott komoly esélyt. Ennek aztán a közelébe sem jutottak, Lezsák 2022-ben 63 százalékos eredménnyel nyerte a körzetet, míg az összellenzéki Kis-Szeniczey Kálmán mindössze a szavazatok 25 százalékát szerezte meg. A kiskunfélegyházi körzetet így az idei választás előtt is a legbiztosabb fideszes fellegvárak közé sorolták az erről szóló elemzések.

Ehhez képest a körzetben idén a tiszás Kovács Gyula nem is kevéssel, több mint 9 százalékponttal verte meg a 76 esztendős Lezsák Sándort, akinek a politikai karrierje ezzel valószínűleg véget ért. És ez nem csak ebben a körzetben zajlott így, de az egész megyében: a Tisza ugyanis a korábban az egyik legfideszesebb megyének számító Bács-Kiskun mind a hat választókerületet megnyerte. Hogy történhetett ez?

Sok képviselőt küld a parlamentbe, mégsem figyeltünk rá

A jelenlegi magyar választási rendszerben a különböző megyék lakosságszámuk alapján különböző számú egyéni képviselőt küldenek a parlamentbe. A legtöbbet Budapest és Pest megye küldi, a fontossági sorrend harmadik helyén hét képviselővel Borsod vármegye áll, a negyedik legfontosabb pozíción pedig hat képviselővel osztozik Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegye. Az, hogy ezekben a megyékben milyen közhangulat alakul ki, értelemszerűen sokkal fontosabb, mint hogy mi történik a jóval kisebb, két-három egyéni képviselőt delegáló megyékben.

A választás előtti időszakban a tiszás Gajdos László és Csézy, azaz Csézi Erzsébet megjelenésével, az akkugyárakkal és a szegregátumokkal és az ezekben esetlegesen elkövetett visszaélésekkel Borsod, Szabolcs és Hajdú-Bihar vármegyékre viszonylag nagy médiafigyelem irányult, Bács-Kiskunról azonban szinte senki nem beszélt. Ennek az elsődleges oka valószínűleg az, hogy a megyét korábban annyira jobboldalinak tartotta a közvélemény, hogy Kecskeméten kívül fel sem merült a Tisza egyéni választókerületi győzelme. Mindenki azzal számolt, hogy a parlamenti többséget ezek nélkül is meg tudja szerezni a Tisza.

A választási rendszer 2011-es újraalkotásánál Bács-Kiskunban úgy rajzolták meg a választókerületeket, hogy Kecskemétet kettévágták, így annak körülbelül kétharmada a kettes számú, egyharmada pedig az egyes számú választókerületbe került – egy sor kisebb településsel együtt. A másik négy választókerületben mind van egy-egy 20-30 ezres középváros, mellettük kisvárosok és falvak. Olyan aprófalvas választókerületek itt nincsenek, mint Borsodban vagy Baranyában.

A megyében a rendszerváltás óta – az 1994-es választást leszámítva – minden, vagy szinte minden választókerületet jobboldali jelöltek nyertek. Így volt ez még az országosan elvesztett 2002-es és 2006-os választásokon is. A 2022-es választáson a Fidesz jelöltjei hatalmas – 19-37 százalékpontos – különbséggel verték tönkre az egyesült ellenzék jelöltjeit. Közülük hárman – Lezsák Sándor, Zsigó Róbert és Font Sándor – 1998 óta sorozatban mind a hét választást megnyerték, és idén is újráztak volna. Ez azonban nem jött össze.

Hagyományosan jobboldali megye, ahol jól működött a piros-fehér-zöld zászló

Bács-Kiskun jobboldali kötődésének történelmi okai is vannak: a megyét a szocializmusban az ország más részeihez képest kevésbé iparosították, így annak nagy részén megmaradtak a kisgazda hagyományok. Itt az 1970-es és 1980-as években sok más megyéhez képest szabadabb légkör alakult ki, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a helyi MSZMP-ben nagy befolyása volt Pozsgay Imre oktatási és későbbi államminiszternek – mondta a Telexnek Falusi Norbert, a kecskeméti KecsUP Hírek újságírója. Nem véletlen, hogy 1987-ben és 1988-ban itt, Lezsák Sándor lakiteleki házának kertjében tartották az első és második lakiteleki találkozót, amelyeken az MDF-et megalapították.

Falusi Norbert szerint a vármegye jobboldali kötődése azóta is megmaradt: a 2010-es évek első felében az ellenzéki pártok közül még a Jobbik volt a legerősebb, a 2018-as választás után azonban szétesett a pártszervezetük. Falusinak a mostani eredmények alapján az a benyomása, hogy a helyiek többsége egyszerűen nem akart baloldali pártokra szavazni, így elképzelhető, hogy az elégedetlenebbek egy része a korábbi választásokon az akkori kínálat ismeretében inkább nem ment el szavazni. „Itt abszolút számított a Tisza szimbólumhasználata” – mondta Falusi Norbert, aki szerint komoly jelentősége lehetett a kampányban annak, hogy a Tisza visszaszerezte a piros-fehér-zöld zászlót mint politikai jelképet a Fidesztől, amely korábban igyekezett kisajátítani azt.

Fontos különbség a többi, a választások éjszakáján kékbe boruló megyéhez képest, hogy Bács-Kiskunban az elmúlt két önkormányzati választáson még nem látszott a kormánypártokkal való elégedetlenség, illetve az ellenzék nem tudta hatékonyan megszervezni magát. Bár a 2019-es önkormányzati választáson az ellenzék sok megyei jogú várost megszerzett, és 2024-ben már sok kisebb településen is veszített a Fidesz – például a Hajdúságban –, ebből Bács-Kiskunban nem sok látszott. Kecskeméten a fideszes Szemereyné Pataki Klaudiát egyik alkalommal sem sikerült megszorongatni, Baját pedig 2019-ben ugyan megnyerte az ellenzék, de 2024-ben újra elvesztette azt.

Falusi szerint ez a Fidesznek komoly előny volt a kampányban, mert más megyékhez képest nagyon kevés volt az ellenzéki önkormányzati képviselő, aki munkával vagy pénzzel be tudott volna szállni a Tisza kampányába. A Fidesznek ehhez képest rengeteg önkormányzati, vagy az önkormányzathoz kötődő egyesületben alkalmazott embere volt, akiket meg tudott mozgatni a kampányban – a jelek szerint azonban ez sem volt elég.

Nem mindegy, hány embert küldesz ki talpalni

Falusi Norbert szerint általánosan elmondható, hogy korábban az ellenzéki pártok a megyében nem nagyon tudták megszervezni magukat, és a korai Jobbikot leszámítva értelmezhető aktivista-hálózatot sem tudtak kiépíteni. „Kimentünk az utcára, és arcról ismertünk minden ellenzéki aktivistát, pontosan láttuk, hogy ugyanazok vannak kint, akik négy meg nyolc éve” – mondta. Elmondása szerint a megyében az előző választások előtt, az ajánlásgyűjtésnél gyakran találkoztak Budapestről érkezett kopogtató önkéntesekkel, de ők általában csak egy napra érkeztek, így valószínűleg elég korlátolt hatást tudtak kiváltani.

Ehhez képest most a Tisza már nagyon hamar elkezdte az építkezést, és a választási kampányra a korábbi ellenzéknél összehasonlíthatatlanul nagyobb csapatot tudott mozgásba hozni. „Ezt úgy képzeld el, hogy míg korábban egy körzetben volt 5-6 lelkes ellenzéki aktivista, most azt mondták, hogy 60-80 emberrel dolgoznak” – mondta Falusi a Telexnek. Szerinte amíg korábban az ellenzéki pártok helyi jelöltjei nagyon kevés helyi aktivistával, budapesti segítséggel, ügyetlenül próbáltak kampányolni, a Tisza most a kisebb településeken is lelkes és profi csapatot tudott összerakni. „Megjelent a 40-50-60-as generációból egy csomó vállalkozó és nemzetközi cégnél dolgozó alkalmazott, láthatóan magas státuszú ember, aki korábban soha nem politizált. Az előző választáshoz képest teljesen eltérő látvány volt, ahogy mentek a pickupjaikkal, és a szabadidejükben járták a falvakat, hogy kopogtathassanak és plakátolhassanak.”

Falusi szerint a Tisza nagyon jól csinálta, hogy már nagyon korán, több mint egy évvel a választás előtt elkezdték járni a körzeteket, kopogtattak és hordták ki az újságjukat, a Nemzet Hangja véleménynyilvánító szavazás alatt pedig az utcákon is kint voltak. Ő azt hallotta a tiszásoktól, hogy eleinte nagyon sokan nem akartak szóba állni velük, még a Tiszta Hang újságot sem akarták elvenni tőlük, azonban az újabb és újabb körös kopogtatásoknál mindig több és több ember állt szóba velük, hallgatta meg őket.

2022-ben csak megpróbálták „tisztességgel végigcsinálni”

Hasonlóan látja Kis-Szeniczey Kálmán kiskunfélegyházi önkormányzati képviselő, aki 2018-ban az LMP, 2022-ben pedig az ellenzéki összefogás jelöltjeként hívta ki Lezsák Sándort a kiskunfélegyházi körzetben, az idei választáson pedig aktivistaként segítette a Tisza Pártot. Kis-Szeniczey szerint a 2014-es és a 2018-as választáson egyértelmű volt, hogy a megosztott ellenzék nem tud majd nyerni, de 2022-ben már azt hitte, hogy az erőforrásaik összeadásával jobb helyzetből indulnak majd az amúgy nyerhetetlennek tartott körzetben.

Elmondása szerint azonban az akkor a legerősebb ellenzéki pártnak számító DK és Jobbik teljesen kihátrált mögüle, se emberekkel, se pénzzel nem támogatták a jelöltségét. „A kampányt az MSZP-s Horváth Tamással ketten csináltuk végig, az aktivisták főleg a családtagjaink és az ismerőseink voltak” – mondta erről nekünk. Mikor külön megkértük, hogy számszerűsítse, melyik kampányban hány ellenzéki aktivistával dolgoztak, azt mondta, hogy legalább két-háromszoros a különbség. Míg 2022-ben „maximum 15-20” embere volt, most a kopogtatókkal együtt 80-100-an voltak a választókerületben. Ennyi aktivistával értelemszerűen sokkal több emberhez és sokkal többször tudtak eljutni: Kis-Szeniczey Kálmán elmondása szerint ő az idei kampányban három másik aktivistával két falut összesen háromszor tudott végigkopogtatni.

De Kis-Szeniczey szerint a kampány szervezettsége és hangulata is teljesen más volt. 2022-ben, amikor világossá vált, hogy a Jobbik és DK nem támogatja a kampányát, már tudták, hogy meg sem tudják majd szorongatni Lezsák Sándort. Utólag úgy értékeli, hogy a munkájuk onnantól arról szólt, hogy „megpróbáltuk tisztességgel végigcsinálni”. Most szerinte egészen más volt a megközelítés, a tiszás csapatban mindenki úgy fogta fel, hogy „ez a harc lesz a végső”, és többen mondták is, hogy ha most nem nyer az ellenzék, akkor elhagyják az országot.

Abban, hogy a Tisza jelöltjei végül győztek, Kis-Szeniczey szerint nagy szerepet játszott az, hogy Magyar Péter a 2024 óta tartó országjárása során nemcsak a megyeszékhelyeken, de a közepes és kisebb városokban is többször megjelent. Kiskunfélegyházán például háromszor is járt, és mindháromszor ezres tömeg fogadta, ami a képviselő szerint hozzájárulhatott ahhoz, hogy helyben megforduljon a közhangulat. Kis-Szeniczey Kálmán szerint a választást végül az döntötte el, hogy olyanok is nagy tömegben szavaztak, akik korábban soha. „1989 óta politizálok, elég jól ismerem, hogy a környéken ki kicsoda és ki mit képvisel, de a szavazókörben azt láttam, hogy sorban állnak olyan emberek, akiket még soha nem láttam szavazni.”

Matolcsy, a Budapest–Belgrád és a leépülő egészségügy

A Bács-Kiskun vármegyei leköszönő fideszes képviselők többsége még nem reagált részletesen a választások eredményére, illetve nem adott nyilvánosan magyarázatot arra, mit tart a veresége fő okának. Egyikük, Bányai Gábor azonban a választást értékelő műsorában a következőt mondta: „Szeretném megköszönni ezt az eredményt Matolcsy Ádámnak, Matolcsy Györgynek, és a hasonszőrűeknek, akiknek sok sara van abban, hogy a magyar jobboldal, mi most elvesztettük ezt a választást.”

A téma Bács-Kiskun megyében azért különösen fontos, mert a Matolcsy család egyik nagy projektje volt a kecskeméti Neumann János Egyetem megalapítása. Ennek azonban megvolt az ára: bár az egyetem 2020-ban és 2021-ben 144 milliárd forint állami támogatást kapott, ebből akkor 127,5 milliárd forintot kölcsönadott a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő Optima Befektetési Zrt.-nek, ami azt rendkívül rosszul fektette be, így a nagy részét máig sem tudta visszafizetni.

A rosszul sikerült befektetés miatt 2024-ben félbeszakadt az egyetemi campus építése, Kecskemét lakói így az elmúlt két évben csak az egyetemi épületek torzóival találkozhattak. Az ügyben érintettek a Fidesz helyi politikusai, a pénzt az Optimának kölcsönadó egyetemi alapítvány kuratóriumában ugyanis ott ül Lezsák Sándor leköszönő képviselő, a felügyelőbizottságban pedig tag Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester. Falusi Norbert szerint az ügy személyes érintettsége miatt a városon belül „földbe döngölte a polgármester reputációját”, és érdemben hathatott a két kecskeméti választókerület eredményeire. Kis-Szeniczey Kálmán szerint ennek a sok ingázó miatt az egész vármegyében hatása lehetett, Lezsák Sándornak pedig az érintettsége okán különösen nem jött jól az ügy.

A vármegyét érintő másik nagy fejlesztés a Budapest–Belgrád vasútvonal, amely elvileg a korábbinál sokkal jobb tömegközlekedési kapcsolatot biztosítana Kiskőrös és Kiskunhalas, valamint Budapest között. Bár a vonalon a teherforgalmat februárban elindították, a személyvonatokat végül nem sikerült, így az ezzel járó előnyöket a Bács-Kiskun megyeiek egyelőre nem élvezhetik. Ráadásul a vonalon csak néhány alul- és felüljárót építettek, a legtöbb átjáróban sorompók vannak, amelyeknél a forgalom elindulása óta a helyiek napi szinten várakozhatnak – vagyis a hátránnyal hamarabb találkoztak, mint az esetleges előnyökkel. Falusi Norbert szerint valószínűleg az sem tetszik mindenkinek, hogy a vonal mellé magas zajvédőfalakat építettek, amelyek több települést szabályosan kettévágnak.

Másrészt a fejlesztés lezárultával újra felmerül a kérdés, hogy nem lett volna-e eredetileg is logikusabb a Budapestet Cegléddel, Kecskeméttel és Szegeddel összekötő vonalat kétvágányúsítani és újjáépíteni, ahelyett, hogy a kínai érdek kiszolgálására a magyarországi nagyvárosokat elkerülő belgrádi vonallal teszik ezt. A Budapestet Kecskeméttel, Kiskunfélegyházával és Szegeddel összekötő vonal ugyanis máig egyvágányú, azon a szembe közlekedő vonatoknak folyamatosan kerülgetnie kell egymást. Kis-Szeniczey Kálmán szerint ezt helyben sokan sérelmezték, Kecskemét és Kiskunfélegyháza környékén is az volt a vélekedés, hogy sokkal fontosabb lett volna abba az irányba fejleszteni, ott ugyanis nagyon le van pusztulva a vasúti állomány, és a vonattal közlekedőknek állandó késésekkel kell számolnia.

Falusi Norbert szerint a választáson a legfontosabb téma az országosan ismert ügyek mellett inkább a közszolgáltatások és az infrastruktúra leépülése volt. Elmondása szerint a megyén belüli úthálózat nagyon rossz állapotban van, amit az autóval közlekedők és ingázók napi szinten éreznek, és emiatt az utóbbi időben már egyre nagyobb elégedetlenség alakult ki. Külön probléma szerinte, hogy Bács-Kiskun déli része minden nagyvárostól messze esik, és ennek a területnek különösen rossz a közlekedési bekötöttsége, így innen még ingázni is nagyon nehéz.

Kis-Szeniczey Kálmán szerint a kiskunfélegyházi körzetben az egyik legfontosabb téma a helyi kórház leépítése volt, amit szerinte az elmúlt években gyakorlatilag egy elfekvővé változtattak. Szerinte a körzetben a Tiszát segítette, hogy Kovács Gyula személyében egy orvost indítottak, aki hitelesen képviselte, hogy ezen a téren változásra van szükség.

Elfogytak a fideszes aktivisták, összevesztek, de a végén sem számoltak vereséggel

Falusi Norbert szerint Bács-Kiskun megyében a Fidesznek a 2010-es években még nagyon erős bázisa volt, a választások előtt rengeteg aktivistát tudtak mozgósítani. Voltak köztük önkormányzati alkalmazottak és helyi egyesületek alkalmazottjai is, de szép számmal akadtak olyanok is, akik szabadidejükben dolgoztak a pártnak – de a valóban önkéntes alapon, meggyőződésből dolgozó aktivisták száma választásról választásra csökkent, és „úgy néz ki, hogy mostanra fogytak el”. A KecsUP Hírek újságírója szerint a fideszesek a háttérbeszélgetéseken is panaszkodtak, hogy kevés az önkéntesük, és a kampányt fizetett emberekkel igyekeztek felpörgetni, de az ő munkájukkal nem mindig voltak elégedettek.

Falusi szerint a fideszesek a kampány elején azért lehettek magabiztosak, mert a megyében szinte minden önkormányzatot irányítottak, és a legtöbb civil szervezet is valahogy hozzájuk kötődött, így „mindenhol ők osztották a pénzt, és ezért azt hitték, hogy mindenkivel jóban vannak”. Ráadásul sok településen a helyi középosztályba, elitbe tartozó emberek többsége keresztény, konzervatív értékrendű, akiknek a támogatását a Fidesz biztosnak gondolta. Falusi szerint így a fideszesek sokszor megütköztek, hogy ezek a keresztény-konzervatív emberek Tisza-szigeteket alapítottak, és ellenük kezdtek kampányolni.

Falusi szerint a fideszesek az ő információi szerint olyan jelzéseket kaptak az országos központból, hogy a megyében jól állnak, és a két kecskemétit leszámítva minden választókerület teljesen biztosan nyerhető. Emiatt szerinte ebben a négy választókerületben a fideszesek teljes egészében régi sémák alapján kampányoltak, vagyis megelégedtek azzal, hogy az országos kampány üzeneteit próbálták eljuttatni azokhoz, akik már korábban bekerültek az adatbázisaikba.

Ráadásul nem mindenhol volt egységes, illetve lelkes a kormányoldal: Kiskunfélegyházán például tavaly összevesztek a várost irányító Nemzeti Fórum képviselői. Abban a körzetben az sem segített a Fidesznek, hogy jelöltjük, Lezsák Sándor a kampány alatt olyan súlyos egészségügyi problémákkal küzdött, hogy az eseményei egy részén nem tudott megjelenni, azokon így lánya, Lezsák Anna helyettesítette őt – mondta Kis-Szeniczey Kálmán. Szerinte a korábban egyértelműen a Fideszt támogató Nemzeti Fórum az idei választáson már nem segítette olyan erőbedobással Lezsák kampányát, és elképzelhető, hogy a tagok közül többen inkább a Tiszát támogatták.

Falusi Norbert azt állítja: információi szerint a fideszesek még a kampány végén is azt kapták a budapesti központból, hogy jól állnak a közvélemény-kutatásokban, és biztosan meg fogják nyerni a Bács-Kiskun megyei körzetek nagy részét. „Nem érkezett óvó jelzés, ők tényleg abban a hitben éltek, hogy nem fordulhatnak meg” a korábban 20-30 százalékponttal nyert körzetek. Falusi szerint a választás napján aztán csodálkoztak a fideszesek, hogy honnan jelent meg hirtelen ennyi új szavazó. És ez nemcsak ebben a megyében volt így.