Közel 92 milliárd forint érkezhet Magyarországra, Norvégia nyárig szeretne megállapodni az új kormánnyal
2,8 milliárd norvég korona, vagyis 91,8 milliárd forint érkezhet Magyarországra, ha sikerül megállapodnia Norvégiának nyárig az új magyar kormánnyal, írta a norvég Panorama nevű lap. Az összeg a Magyarországnak elkülönített EGT-alapból, a 2021-2028-as időszakra érkezhet.
Az előző időszakban Magyarország a neki szánt összegből egyetlen forintot sem kapott meg, mivel vita alakult ki arról, ki döntsön a forrásokról és kik legyenek a források kedvezményezettjei. A magyar kormány azt akarta, hogy egy állami szereplő döntsön a források kiosztásáról, amit az EGT-országok nem voltak hajlandók elfogadni.
A norvég lap azt írta, Astrid Bergmål, norvég külügyi államtitkár elmondása szerint tavaly tavasz óta tárgyalnak Magyarországgal, a munkát pedig az új magyar kormánnyal is folytatják majd. A norvégok azt szeretnék, ha az alapból származó pénzt olyan projektekre használnák fel, amik erősítik az olyan alapelveket, mint a demokrácia, szabadság, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok. Az államtitkár szerint ezek az elvek Magyarországon nyomás alatt állnak, ezért a források „minden eddiginél nagyobb szükségű beruházást” jelentenek. A terv szerint a Szlovákiával és Magyarországgal folytatott tárgyalásokat 2026 nyaráig szeretnék lezárni.
Az EGT-alapok olyan támogatások, amikkel Norvégia, Izland és Liechtenstein segíti az EU 15 legszegényebb országát, hogy erősítsék a demokráciát és jobban érvényesüljenek ezekben az országokban az emberi jogok. 2027-ig összesen 3,268 milliárd eurót költenek erre, a forrás szinte teljes egésze, az alapok 97 százalékát Norvégia finanszírozza. A három ország tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de nem tagjai az Európai Uniónak, és ez azt jelenti, hogy miközben élvezi az egységes gazdasági tér előnyeit, nem kell hozzájárulnia az uniós kiadásokhoz. A három ország ezt kompenzálandó hozott létre pénzügyi alapokat az Európai Unió 2004 után csatlakozott országainak támogatására.
2025 nyarán jelentette be az Ökotárs Alapítvány, hogy visszatér a Norvég Civil Alap Magyarországra, a program 2031-ig 20 millió euróval fogja támogatni a hazai civil társadalmat. A magyar kormány 2024-ben kezdte újra a kétoldalú tárgyalásokat a Magyarországon 2021 óta felfüggesztett Norvég Alap újraindításáról.
A Norvég Alap civil szervezeteknek kiosztott támogatásai feletti ellenőrzést először 2014-ben próbálta megszerezni az Orbán-kormány. Akkor a kedvezményezett „sorosista civilek” elleni kampány mellett hatósági intézkedésekkel mentek a szervezeteknek, házkutatásokat tartottak, és a Kormányzati és Ellenőrzési Hivatal, valamint a NAV is vizsgálódott náluk. A vizsgálatok végül mindent rendben találtak, Magyarország azonban a 15 kedvezményezett ország közül egyedüliként a 2014-21-es ciklusban nem hívta le a konfliktus miatt a támogatásokat – ezek nagy részét egyébként minisztériumokon keresztül folyósítja Norvégia. Ezzel együtt megromlott a diplomáciai viszony Magyarország és Norvégia között is.
2020-ban úgy tűnt, sikerült megegyeznie a norvég és a magyar kormánynak. 2021 júliusában viszont nem sikerült közösen kiválasztani, kik legyenek azok a civil szervezetek, akik kiosztják a Civil Alap mintegy 4 milliárd forintos keretét, így a magyar állam inkább lemondott arról a 77 milliárd forintról is, aminek elosztását a minisztériumok irányíthatták volna. A korábbi norvég külügyminiszter viszont egyértelművé tette, ha nem az alapból, akkor másképp kell majd támogatniuk a magyar civil szervezeteket.
