Szabad Európa: A kormány elkezdett egyeztetni a Norvég Alap újraindításáról

Magyarország részvételével létrejött a megállapodás az Európai Bizottság és a Norvég Alap országai között az alap forrásainak felhasználásáról – tudta meg a Szabad Európa. A lap információi szerint még idén elkezdődhetnek a kétoldalú tárgyalások Norvégiával a Magyarországon 2021 óta felfüggesztett alap újraindításáról.

A Szabad Európa úgy tudja, hogy Brüsszelben nemrég a magyar uniós elnökség keretében tárgyaltak a Norvég Alap országai (Norvégia, Liechtenstein, Izland) az Európai Bizottsággal. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és Espen Barth Eide norvég külügyminiszter vezetésével a feleknek sikerült megállapodniuk arról, hogy a Norvég Alap ismét megkezdi működését.

Norvégia – Liechtensteinnel és Izlanddal együtt – tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de nem tagjai az Európai Uniónak, és ez azt jelenti, hogy miközben élvezi az egységes gazdasági tér előnyeit, nem kell hozzájárulnia az uniós kiadásokhoz. A három ország ezt kompenzálandó hozott létre pénzügyi alapokat az Európai Unió 2004 után csatlakozott országainak támogatására. A Norvég Alap civil szervezeteknek kiosztott támogatásai feletti ellenőrzést először 2014-ben próbálta megszerezni az Orbán-kormány; akkor a kedvezményezett „sorosista civilek” elleni kampány mellett hatósági intézkedésekkel mentek a szervezeteknek, házkutatásokat tartottak, és a Kormányzati és Ellenőrzési Hivatal, valamint a NAV is vizsgálódott náluk. A vizsgálatok végül mindent rendben találtak, Magyarország azonban a 15 kedvezményezett ország közül egyedüliként a 2014-21-es ciklusban nem hívta le a konfliktus miatt a támogatásokat – melyek nagy részét egyébként minisztériumokon keresztül folyósítja Norvégia.

2020-ban úgy tűnt, sikerült megegyeznie a norvég és a magyar kormánynak, azonban miután 2021 júliusában nem sikerült közösen kiválasztani, mely civil szervezet ossza szét a Civil Alap mintegy 4 milliárd forintos keretét, a magyar állam inkább lemondott arról a 77 milliárd forintról is, melynek elosztását a minisztériumok irányíthatták volna. A korábbi norvég külügyminiszter viszont egyértelművé tette, ha nem az alapból, akkor másképp kell majd támogatniuk a magyar civil szervezeteket.

A mostani megállapodás lehet az első lépése annak, hogy az érintett tagállamok megint tárgyalásokat kezdhessenek a Norvég Alap országaival. A Szabad Európa norvég forrásoktól megtudta, hogy Lengyelország már tárgyal az alap tagállamaival, az egyeztetések várhatóan 2025 tavaszára befejeződnek. Lengyelország így hozzájuthat nagyjából 740 millió euróhoz – ennyi volt a 2014-21-es ciklusban rá eső rész.

A civil szervezeteknek szánt pénzeket az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium osztotta volna szét, de a kormány az alapítványnak is nekiment 2014-ben. Móra Veronika, az Ökotárs vezetője a Norvég Alap újraindításáról azt mondta a Szabad Európának, hogy a magyar–norvég tárgyalások hírét nem tudja kommentálni, azt pedig még nem döntötte el az alapítvány, hogy a civil pénzek kezelésére megint pályáznak-e.

A Norvég Alap újraindításáról megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot és a Kormányzati Tájékoztatási Központot, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Frissítés: a Külgazdasági és Külügyminisztérium válasza szerint „Az Európai Gazdasági Térség Tanács 2024. november 25-i brüsszeli ülése nem a kétoldalú találkozó volt és a Norvég Alap magyarországi alkalmazásának feltételei nem kerültek szóba.”