A vasárnapi választásokon a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelmet aratott, a választások másnapján pedig Magyar Péter leendő miniszterelnök háromórás nemzetközi sajtótájékoztatót tartott. Az eseményen, amelyen előbb a magyar, majd a külföldi sajtó képviselői kérdeztek, szó esett arról, hogyan néz majd ki a Magyar-kormány, hogy mit mondott neki a telefonban Orbán Viktor, és hogyan képzeli el Magyarország viszonyát Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és a közvetlen szomszédainkkal. A sajtótájékoztatót élőben is követtük, itt most a legfontosabb témákat szedtük csokorba.
A rendszerváltáshoz el kell távolítani a bábokat
Bár a sajtótájékoztatón nagyobb hangsúlyt kaptak a különböző külpolitikai témák, hiszen a külföldi média képviselői több időt kaptak a kérdéseikre, több belpolitikai témában is többet tudtunk meg arról, hogyan képzeli a kormányzását a Tisza Párt.
A 444.hu kérdésére például Magyar Péter elmondta, hogy a kormányában a Fidesz-kormányzásra jellemző csúcsminisztériumi modell helyett szaktárcák lesznek, így lesz külön egészségügyi, oktatási, vidékfejlesztési, környezetvédelmi tárca, és így tovább. Azt is elárulta, hogy „tiszta” pénzügyminisztérium lesz, tehát a költségvetési kérdéseket leválasztják majd a gazdasági kérdésekről, egy minisztériumban kezelik majd viszont a bel- és külgazdasági témákat. Miniszterelnökség lesz, a titkosszolgálatok viszont visszakerülnek oda, ahol korábban voltak: az Alkotmányvédelmi Hivatal a belügyi, az Információs Hivatal a külügyi tárca alá tartozik majd. Azt is elmondta, hogy máshogy, más stílusban akarnak majd kormányozni, mint a Fidesz, például ha a kormány éppen nem valamilyen nemzetbiztonsági szempontból fontos témát tárgyal, akkor nyílt kormányüléseket is tarthatnak majd.
Sok szó esett arról, hogy számolja majd föl az új kormány a korrupciót, illetve a NER intézményeit. Kérdésre, hogy az Orbán-kormány tagjai bűncselekményeket követtek-e el, azt mondta, nem a jövendőbeli miniszterelnök dolga, hogy ezt megállapítsa, ez a magyar igazságszolgáltatás feladata lesz. Ennek az igazságszolgáltatásnak része lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal is, ami viszont nem konkurálni akar majd az ügyészséggel, a rendőrséggel és a NAV-val, hanem azokkal együttműködve akar majd dolgozni. Magyar arról beszélt, ennek az új hivatalnak nagyon nehéz feladata lesz, rengeteg bűncselekményt kell majd feltárni, de ebben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak inkább koordinációs feladatot szánnának.
Magyar hangsúlyozta, hogy el kell távolítani a bábokat a rendszerváltáshoz, így például Sulyok Tamás köztársasági elnöknek is távoznia kell, mert szerinte a magyar emberek erről is szavaztak. Újságírói kérdésre hozzátette, hogy nem fogják jogállamellenes intézkedésekkel helyreállítani a jogállamot. A Telex kérdésére viszont Magyar Péter elmondta, hogy
Varga Mihályt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét nem véletlenül hagyta ki azon állami vezetők sorából, akinek le kellene mondania.
Mint mondta, úgy látja, hogy függetlenül attól, hogy ki nevezte ki, Varga a jegybanki törvénynek megfelelő munkát képzel el az MNB élén, egy nehéz gazdasági helyzetben lévő országban pedig fontos, hogy legyen valamilyen együttműködés a kormány és a nemzeti bank között. „Amennyiben azt látjuk, hogy a jegybank elnöke és maga a jegybank azért dolgozik, ami a törvényes feladata, és nem azért, hogy akadályozza mondjuk az új kormány pénzügypolitikáját, költségvetési politikáját, gazdaságfejlesztési politikáját, akkor fogunk tudni együtt dolgozni” – mondta Magyar Péter, aki arra is utalt, hogy ha a jegybank és a kormány között „háború” törne ki, a nemzetközi pénzpiacok bizalma még jobban meginogna az országban.
Putyinnak és Trumpnak is fölvenné a telefont
A következő magyar miniszterelnök rengeteg kérdést kapott arról, hogyan képzeli el Magyarország viszonyát Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, Kínával és még egy sor másik országgal. Magyar hangsúlyozta, hogy erősíteni akarja a viszonyt a közép-európai országokkal, különösen Lengyelországgal és Ausztriával, de lényegében bármelyik országból érkező újságíró kérdezte, Magyar azt mondta, szívesen fogadná az adott ország vezetőit Budapesten, vagy szívesen találkozna velük a saját fővárosukban, legyen szó akár Giorgia Meloni olasz miniszterelnökről vagy Kína vezetéséről.
Vlagyimir Putyinról azt mondta, örül a Kreml nyilatkozatának, hogy tiszteletben tartják a választás eredményét, és „ha Vlagyimir Putyin felhív, fel fogom venni a telefont”. Ha ez a beszélgetés megtörténne, az valószínűleg elég rövid beszélgetés lenne, mert azzal kezdené, hogy fejezze be az öldöklést Ukrajnában.
Oroszországgal kapcsolatban kulcskérdés az orosz gáz és olaj kérdése, ami a kampányban is sűrűn szóba jött. Magyar erről azt mondta, hogy „a földrajzot nem tudjuk felülírni”, de mindent el fognak követni, hogy diverzifikálják az ország energiaellátását.
„Ez nem azt jelenti, hogy le fogunk válni az orosz olajról”, arra fognak törekedni, hogy mindig a legolcsóbb forrásból szerezzük be az energiát.
Ha már telefonbeszélgetésekről volt szó, Magyartól azt is megkérdezték, hogy Donald Trumpnak mit mondana. Azt mondta, ő nem fogja felhívni Trumpot, de ha bárki felveszi a kapcsolatot az amerikai adminisztrációból a Tisza-kormánnyal, vagy ha őt felhívja Trump, akkor áll rendelkezésére, és szívesen látná őt az '56-os forradalom 70. évfordulóján Budapesten. Mivel az Egyesült Államok a NATO vezető ereje, nekik nagyon fontos feladatuk, hogy „jó, szoros kapcsolatunk legyen az USA-val”, de azt mondta, hogy az amerikai szélsőjobboldal a jövőben már nem tarthat majd gyűléseket Budapesten állami pénzen, nem lesz államilag támogatott CPAC.
„Talán a legfontosabb, amiről döntöttek, hogy Magyarország helye Európában volt, van és lesz”, mondta Magyarország és az EU viszonyáról, de a korábbi megszólalásaihoz képest valamelyest árnyalta, hogy milyen Európában gondolkodik. „Nem kell Egyesült Európai Államokat létrehozni, az európai emberek nem erre vágynak, hanem működő államokra és működő Unióra, arra, hogy közösen, békében éljünk” – mondta. Arról is beszélt, hogy szerinte Európa nagyon rosszul kezelte a migrációs válságot, „nem azért, mert nem kell segíteni a bajbajutott embereken”, hanem mert inkább ott kellene segíteni, ahol a probléma van. Azt is mondta, hogy megtartják a déli határkerítést, az EU-s migrációs paktumról pedig azt mondta, „se pénzt nem fizetünk, se áthelyezést nem fogadunk el”.
Egy hongkongi újságíró is tett föl kérdéseket a magyarországi kínai beruházásokról. Magyar ezekről úgy nyilatkozott, szívesen látják a kínai beruházásokat is, amíg betartják az uniós és a magyar jogszabályokat, az egészségügyi és a munkavédelmi előírásokat, és amíg „találunk egy közös érdeket” a beruházókkal. Ez a közös érdek szerinte nincs meg például a Budapest–Belgrád-vasútberuházásnál. A keleti nyitásról azt is mondta, Magyarország az európai klub tagja, megvannak a saját érdekei, de ezeket össze lehet egyeztetni az ázsiai partnerekkel.
