Rácz András: Legalább három orosz kormányközeli szervről tudunk, ami beavatkozik a magyar választásokba
A 2022-es országgyűlési választás kivétel volt, mert a háború kitörése után körülbelül hat héttel tartották a választást, ott, akkor a külpolitika érthető módon fontos téma volt. A mostani választáson a „Ruszkik, haza!” vált forró külpolitikai témává azután, hogy nyilvánosságra kerültek a Szijjártó–Lavrov- és Orbán–Putyin- telefonbeszélgetések leiratai, mondta Rácz András Oroszország-szakértő a Telex élő műsorában. Őt őszintén meglepte, hogy előkerült ez a skandálás a pénteki Rendszerbontó Nagykoncerten, az utcákon graffitiken és a közösségi médiában, de örült neki.
Szerinte ez jelzi azt, hogy a magyar társadalomban növekszik a tudatosság szintje a külpolitika iránt. Most már nem lehet elhitetni a társadalomnak, legalábbis igen jelentős részével, hogy normális dolog az, hogyha mondjuk a külügyminiszter gyakorlatilag real-time-ban jelent az orosz külügyminiszternek arról, hogy mi zajlik egy zárt uniós ülésen, vagy az, hogy a magyar miniszterelnök gazsulál Putyinnak, mondta.
A lehallgatások nyilvánosságra kerülése szerinte azt jelenti, hogy a szövetségi rendszerünkben, az EU-ban és a NATO-ban teljesen elfogyott az Orbán-kormány hitele. Abban Szijjártó Péternek igaza van, hogy ezek nyilvánvalóan titkosszolgálati befolyásolási kísérletek, de ha „aláásod azokat a szövetségi rendszereket, amiknek a tagja vagy”, és egy olyan szereplő javára ásod alá ezeket, amely szereplő hibrid háborút folytat ezen szövetségek ellen, akkor ezen nincs mit csodálkozni szerinte.
Oroszország szempontjából a mostani magyar kormányzat azért kiemelkedően fontos partner, mert a leghatékonyabb eszközük az EU és a NATO befolyásolására. Volt már ilyen uniós kormány, utalt Rácz az Osztrák Szabadságpártra, ami belebukott ebbe a szerepébe, de mint mondta, az a kormány nem 16 éve volt hatalmon, és Ausztria nem NATO-tag, ezért az Orbán-kormány sokkal fontosabb partnere az oroszoknak, mint az volt.
Rácz szerint Oroszország és a magyar kormány közös információs műveleteket hajtott végre, ez új elem volt a mostani kampányban. Erre a magyar származású ukrán hadifoglyok szabadon engedését és az ukrán pénzszállító elfogása után Oroszországban gyártott MI-videók magyar kormánypropagandába bepörgetését hozta többek között példaként.
„Legalább három orosz kormányzati szervről tudunk, vagy kormányközeli szervről, ami beavatkozott, vagy beavatkozik a magyar választásokba”,
az egyik a külföldi hírszerzés, az SZVR, aminek kiszivárgott dokumentuma szerint Oroszország valamiféle hamis zászlós merényletet vagy álmerényletet tervezett Orbánnal kapcsolatban. A katonai hírszerzés, a GU (a régi GRU), amiknek az a feladata, hogy a magyar kormánymédia munkáját segítsék. És a harmadik, a Szergej Kirijenko-féle társaság, ami a kormány social média kampányát segíti. „akiknek az a feladata, hogy a magyar kormány média munkáját segítsék, támogassák”.
Az Oroszország-szakértő szerint döbbenetes az ezzel kapcsolatos kormányzati csend, hogy ezeket a befolyásolási kísérleteket „nem a saját hazánk kormányzati szerveitől és a nemzetbiztonság szerveitől tudjuk meg, hanem a külföldi sajtóból”. Még a titkosszolgálatokat felügyelő minisztertől sem hallottunk semmit arról, hogy ez valós-e vagy sem, mondta Rácz, aki szerint a választás után fogjuk tudni, hogy igaz lehet-e az a tétel, hogy a magyar társadalom 16 év kormányzati dezinformációs kampánya után immunissá vált-e ezekre.
Szijjártó Péter és Szergej Lavrov beszélgetéseinek nyilvánosságra kerülésével kapcsolatban azt mondta, „az, hogy a saját hazám külügyminisztere, élő egyenes adásban jelent, zárt EU-s információkat az orosz külügyminiszternek, ráadásul annyira felkészületlenül, hogy nyílt telefont használ, és ez évekig megy (…) azt rettenetes látni”. Úgy véli, hogy a magyar történelemben, a független Magyarország történetében olyan külügyminiszter, aki ennyire közel lett volna Moszkvához, még nem volt.
„Még a Kádár-korszakban is több önállósága tudott lenni a magyar külpolitikának.”
Szerinte, ha a Fidesz maradna hatalmon, Szijjártó külpolitikai karrierje akkor is véget ér, mert a szövetségesek demonstrálták, hogy elfogyott vele szemben a bizalom. „Nagyon furcsa lenne, ha ezután részt vehetne még akár európai tanácsi, akár NATO-s találkozókon” – mondta. Rácz szerint a magyar Btk. ismeri az EU intézményei elleni kémkedés bűncselekményét.
Rácz szerint a mostani kampányban teljesen tetten érhető volt, hogy az orosz dezinformáció beszivárgott a kormánymédiába, különösen az Ukrajnával kapcsolatos orosz dezinformáció, aminek a hangereje, a láthatósága a sokszorosára növekedett. Az ukrán olajblokád-narratíva egyértelműen az oroszoknak kedvez, mondta Rácz András a Telex élő műsorában.
„Tényszerűen tudom, hogy a magyar kormány tisztában van a Barátság kőolajvezeték valódi állapotával, pontosan tudja, hogy súlyosan megsérült ez a vezeték, és hónapokba kerül a megjavítása”.
Szerinte az olajblokád-narratíva megalapozatlanul fokozza az ukránellenes hisztériát, ami senkinek sem jó, és erre alapozva nem szavazza meg a kormány a 90 milliárd eurós uniós hitelt, ami rendkívül fontos lenne annak érdekében, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát ebben a háborúban.
Rácz arra a kérdésre, hogy ma a kormányközeli médiában, az Origóban és az Indexben is arról cikkeznek, hogy a Tisza a választás napján erőszakos akciókra készülhet, azt mondta, szerencsésnek érzi magát, hogy nem kell magyar propagandát olvasnia, elég neki az orosz, ukrán és a belarusz médiát olvasnia. „A magyar kormányzati média hetek óta építi fel azt a narratívát, hogy a választás estéjén valamiféle erőszakos megmozdulás várható, valamiféle ukrán provokáció várható.”
Az elemző szerint arra nem adnak választ, hogy „ez az ukránoknak egyébként miért lenne jó”. Rácz szerint a kormánymédia felépített egy „szuperhős imidzset” Ukrajnának, de „racionális válasz nincs arra, hogy miért kockáztatná Ukrajna azt, hogy az EU és egy NATO tagállam területén beavatkozik a választási folyamatba”. „Ehhez az kellene, hogy az egész kijevi vezetésnek kollektíven elmenjen az esze, de nem nagyon látszik, hogy ilyesmi történne.”
„Az látszik, hogy ágyaznak meg egy olyan narratívának, hogy ha erőszakos cselekmények történnek ma este, holnap este, a következő néhány napban, akkor már készen legyen az a narratíva, hogy ezért Ukrajnát lehet hibáztatni, ha megalapozott, ha nem” – mondta.
A szakértő szerint az információs hadviselésben lehet látni olyat, hogy először felépítik a narratívát, amire aztán egy tényleges fizikai cselekvés épülhet. „Most még a célpontokat is megnevezték” – mondta. Szerinte Ukrajnából a jelenlegi helyzetben nem is lehetne beutaztatni egy ilyen akcióra alkalmas embereket, Oroszországból viszont igen, és elméleti síkon még az sem lenne probléma, hogy ukrán nyelven tudó provokátorokat hozzanak be.
„Emlékezzünk, amikor összedőlt a Janukovics-rendszer, 2014 tavaszán, akkor az egykori Janukovics-rohamrendőrség, egy elképesztően brutális alakulat, sok ezer munkatársa menekült el Oroszországba, vagy átállt a szeparatistákhoz” – mondta. A szakértő szerint bármiféle zavargásnak akkor van lehetősége, ha a kormányzat nyeri a választást, de nagyon szűk többséggel, például a választási rendszer torzításának köszönhetően, az ellenzék pedig emiatt tüntetésbe kezd, mert a korábban megjelent közvélemény-kutatások szerint nem volt olyan forgatókönyv, hogy ez előfordulhatna.
Ha ez az ellenzéki tüntetés elhúzódó lesz, azt Rácz szerint a rendőrség erőforráshiánya miatt nehéz lenne sokáig kordában tartani. Szerinte ebben az esetben egyetlen módon verhetné szét a tüntetéseket a kormány, ha beküldené a provokátorokat, és a rendőrök erre hivatkozva beavatkoznának – ez történt a 2009. áprilisi moldovai választásokkor, emlékeztetett.
Rácz őszintén reméli, hogy ez nem fog megtörténni, már csak azért is, mert a rendőrség nagyon korrekten járt el idáig a választás során. „A Budapesti Rendőr-főkapitányság és a vidékről felvezényelt rendőrök mostanáig a választási kampány során kiemelkedően jól teljesítenek”, ezt láthattuk a pénteki Rendszerbontó Nagykoncerten is, ahol több százezren vettek részt.
A szerbiai Török Áramlat gázvezetéknél történt akcióval kapcsolatban elmondta, hogy ez „annyira átlátszó volt a legelejétől kezdve”, és azt gondolta, hogy nem lehetnek ennyire ostobák, hogy ezt megcsinálják azután, hogy ő napokkal korábban egy mese formájában ezt a híresztelést megírta. Szerinte nagyon érdekes volt, hogy menet közben változott a szerb terv, majd „Szerbia elég hamar kihátrált ebből a sztoriból”. Szerinte eddig ez nézett ki leginkább olyannak, mint egy esetleges hamis zászlós művelet.
Nem volt példa arra a rendszerváltás óta, hogy a Nemzeti Választási Iroda és annak a több tízezer embernek a munkáját, aki a választások lebonyolításában részt vesz, bárki joggal megkérdőjelezhette volna, mondta. Azt gondolja, hogy a Fidesz választási csalást figyelő ún. demokrácia-központjai a nemzeti intézményekbe vetett bizalom rombolásának számítanak, és ezt mélységesen felelőtlennek tartja. Szerinte ez a kezdeményezés olyan, mint a Szovjetunió felbomlásakor a kommunisták a demokráciáért frakció volt, vagy a farkasok a vegetariánizmusért.
Szerinte az, hogy a kormányzó párt azt mondja, hogy ha szabálytalanság van, akkor ne a hatóságokban bízz, arra buzdít, hogy ne a sokszorosan bizonyított, megbízható hatóságokban bízzon, hanem egy pártban, az egyszerűen logikusan nem érthető meg, „ez a pártállam definíciója”. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz egy esetleges választási vereség esetén csalásra hivatkozva nem fogja elfogadni a végeredményt, azt mondta, hogy „elég szomorú, hogy ilyet kell mondanom, de nem tudom kizárni, és ez baj”, de őszintén reméli, hogy nem lesz ilyen.
