Huszonegy jogorvoslati kérelmet bírált el a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) estébe nyúló hétfői ülésén, ahol a központi vitás kérdés a gyerekek kampánycélú felhasználása volt a közösségi médiában. Számos elbírálásra szánt, magánszemélyek által benyújtott jogorvoslati kérelem olyan tiszás politikusok (köztük Magyar Péter, Orbán Anita, Radnai Márk és Kapitány István) bejegyzéseit tartalmazta, amiben az érintettek fotóin és/vagy videóin gyerekek is megjelentek. Kiemelt téma volt továbbá, hogy az NVB mennyiben köteles zsinórmértékként követni a legutóbbi kúriai gyakorlatot a saját döntéshozatalában.
Az ügy előzménye, hogy a Kúria egy friss döntésében kimondta, hogy Orbán Viktor jogsértően kampányolt egy kisgyerekkel a közösségi médiában megjelent videókban. Az ügy a TASZ kifogása nyomán indult, miután a miniszterelnök egy kaposvári fórumon színpadra emelt egy gyereket, és az erről készült felvételek kampányanyagként terjedtek több közösségi médiás profilján is.
A bíróság azt mondta ki, hogy a gyermek kampánycélú felhasználása sérti a választási eljárás alapelveit, különösen az esélyegyenlőséget: aki ilyen eszközhöz nyúl, jogsértő módon növeli a láthatóságát és népszerűségét. Emellett azt is egyértelművé tették, hogy a tilalom nemcsak iskolákra és óvodákra vonatkozik, hanem általában is érvényes a köznevelési intézményeken kívül is, vagyis szülői hozzájárulás mellett sem lehet gyereket kampányeszközként használni.
Az NVB első fokon még elutasította a kifogást március 20-i ülésén, és nem látta jogsértőnek az esetet, azzal viszont a legtöbben egyetértettek, ha jogszerű is az eset, nem ízléses. A hétfői ülésen már másképp jártak el, gyakran a Kúria döntésére hivatkozva kimondták:
jogsértőnek minősül az is, ha más politikusok, jelen esetben a Tisza arcai tesznek közzé tartalmat gyerekekkel.
A gyerekek politikai célú felhasználásáról szóló kérdések kapcsán Sala Árpád, a Mi Hazánk Mozgalom delegáltja kivétel nélkül módosítót nyújtott be, ami arról szól, hogy a posztot közzétevő személy távolítsa is el a szóban forgó tartalmakat, amennyiben azokban jogsértően gyerekeket központi elemként használ politikai célra. Amelyik jogorvoslati kérelemnél benyújtásra került ez a módosító, azt a testület szintén elfogadta.
7 olyan kifogás volt, amit ugyanazon magánszemély nyújtott be Szijjártó Gábor, Orbán Anita, Magyar Péter, Kapitány István, Bódis Kriszta és Radnai Márk tiszás képviselők közösségi médiás tartalmait kifogásolva, melyekben gyerekek jelentek meg. Gyakori érv volt, hogy sok esetben spontán képekről van szó, és feltették a kérdést, hogy lehet-e úgy kampányeseményt tartani, ahol nem jelenik meg gyerek. Litresits András, az MSZP delegáltja szerint jogszerű, ha spontán képeket közöl egy politikus, amin gyerekek is szerepelnek, ezek a tartalmak pedig nem összevethetőek az Orbán Viktor által feltartott gyereket ábrázoló posztokkal.
Réthelyi Zoltán választott tag kitért rá, hogy nem az a tilos, hogy valaki akár gyerekként részt vegyen valamilyen politikai eseményen, hanem az, hogy kiskorú gyerekek kampányüzenetet népszerűsítsenek, közvetítsenek. Szerinte nem az ottlétük a jogsértő, hanem az, ha az ott szereplő gyereket az interneten felhasználják. „A politikus korlátja jelenik meg ebben a döntésben, ne használják ész nélkül ezeket a tartalmakat” – hangzott el az ülésen. Egyes bizottsági tagok „hülye szabályokat” és „meseországot” emlegettek, szerintük hipokrita álláspont az, hogy gyerekek egyáltalán nem jelenhetnek meg fotókon, és nem tudnak olyan kampányról, akár az USA-ban, akár Nyugat-Európában, ahol ne jelennének meg gyerekek fényképeken.
Vitás pont volt Bódis Kriszta egyik videója, melyet többek eltérő, enyhébb példaként emelték ki a többi beküldött tartalomhoz képest. Ennél azt a kifényképezett jelenetet küldték be kifogásként, ahol egy gyerek csak egy másodpercre tűnt fel Bódis videójában. Több tag is figyelmeztetett, hogy látni kell az ügyek közti különbséget, és ellentétet szült, hogy azt kell-e mérlegelni, hány másodpercre villan fel egy gyerek, vagy azt, hogy egyáltalán szerepel-e képen vagy videón. Az ülésen azt is részletekbe menően vitatták, mit jelent pontosan a Kúria által említett központi elemként történő felhasználás.
A Kúria jelenlegi döntése alapján ez a rövid, videós megjelenés is jogsértő – vetették fel egyesek, akik kiemelték, hogy most ehhez alkalmazkodnak, ezt tekintik irányadónak. Ezzel kapcsolatban felvetették, hogy tiltsák el a jogsértőt a további jogsértésről, de gondolják át a korábbi jogsértést, akár csak azért is, mert korábban még azt állította az NVB, hogy ezek még nem minősülnek jogsértő tartalomnak. „Ingoványos talajra kormányozott mindenkit a kúriai döntés, betarthatóak-e ezek?” – hangzott el a kérdés a teremben. Itt a szavazás során is voltak eltérések: van, aki Bódis posztjait nem szavazta meg jogsértőnek, még ha az előzőt, például Szijjártó Gábor posztját annak is ítélte. Magyar Péter egyik posztját, amin 14 és 16 év körüli lányok szerepeltek, szintén speciális esetként ítélték meg néhányan. Retteghy András, a Tisza Párt delegáltja a kiskorúság fogalmát fejtegette esetükben.
Nagyobb vitát szült egy olyan tiszás poszt is, amiben kiskorúnak minősülő gyerekek tiszás táblákat emelnek fel. A nemmel szavazók felvetették a kérdést, hogy egy fiatalkorú, 16 éves gyerek ne is folytasson közéleti tevékenységet, és kitértek rá, hogy a fotón szereplők a saját döntésük alapján mennek el egy kampányeseményre, ahol fotó készülhet róluk, sőt sokan maguk szeretnének Magyar Péterrel fotózkodni. Más testületi tagok szerint „a közösségi média nehéz, kontrollálhatatlan terület”, ezért érdemes a Kúria döntését irányadónak tekinteni. Felmerült, hogy nem az a baj, ha tömegben vannak gyerekek, hanem ha kampányeszközként használják őket.
Terítéken volt továbbá egy, a Tisza Párt által benyújtott kifogás is, ami szintén hosszabb vitát szült a testületben. Ebben a párt többek közt az M1, a Hirado.hu weboldal, illetve a Hirado.hu Facebook-oldalt nevezte meg, azt kifogásolva, hogy ezek nem közölték a Tisza álláspontját és nem számoltak be a programjaikról. Többen itt is egy kúriai határozatra hivatkoztak, ami arról szól, hogy „a kifogásban nem elegendő formálisan csak a bizonyítékra utalni, hanem csatolni kell azt a bizonyítékot, amely a jogsértés tényére vonatkozó állítást bizonyítja, és azt is elő kell adni, hogy a bizonyíték miért alkalmas a jogsértés bizonyítására, azaz ki kell fejteni a bizonyíték tartalmi minősítését, és bizonyító erejét”. Az egyik felszólaló szerint „eredendő bűn” ezt emlegetve szembe menni a Tisza kifogásával.
Itt ismét felmerült, hogy a Kúria döntéseinek kell-e minden esetben megfelelniük az NVB-nél, vagy sem. Felmerült ennél a pontnál, hogy egy nappal később, online vitassák meg az ügyet a konszenzus érdekében, itt Cservák Csaba választott tag felvetette, hogy nem szavaz. Ezt végül 7 igen, 6 nem eredménnyel elutasították, Cservák a szavazás alatt elhagyta a termet, majd a következő pont szavazására visszatért.
Az ülésen 11 igen és 3 nem szavazattal jogellenesnek találták továbbá azokat a szavazóhelyiséghez szállításra vonatkozó nyilvános felhívásokat, melyeket több külhoni országban élő szavazókat tömörítő Facebook-csoportban tettek közzé. A megállapítás szerint ezzel megsértették a 2013-as Ve. törvényt. A szóban forgó Facebook-csoportok telekocsis szállításra specializálódtak több németországi nagyvárosban élő számára.
Itt a döntés ellen érvelő testületi tagok többek közt felhozták, hogy igazságtalan a választási rendszer, mely különbséget tesz magyar és magyar között, Dr. Gönczi Gergely szerint állampolgári reakció a koordináció és a szavazók eljuttatása a szavazókörökhöz, ez pedig „nem az a klasszikus buszoztatás” – utalt ezzel a Fidesz akcióira. A döntés mellett állók szerint a hatályos jogszabály alapján kell eljárni, a szavazáshoz szállítás pedig nem jogszerű, az ülésen esedékes határozat pedig védi a választás tisztaságát.
