A kormányhivatal szerint jogsértő módon használta több nógrádi önkormányzat a településvédelmi törvényt

„Az állam is belátta, hogy súlyosan diszkriminatív rendeleteket alkotnak az önkormányzatok a helyi önazonosság védelméről szóló törvény nyomán: a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal arról tájékoztatta a jogvédőket, hogy valóban jogsértők az általuk támadott jogszabályok, az érintett önkormányzatokat pedig felszólította, hogy helyezzék hatályon kívül azokat” – írja a Társaság a Szabadságjogokért.

Az egyik ilyen érintett önkormányzat a rimóci, ahol a képviselő-testület tavaly novemberben a helyi önazonosság védelmére hivatkozva korlátozta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális bérlakásaiba a betelepülést. Eszerint a nem rimóciak csak akkor vehetik igénybe a hátrányos helyzetűek számára EU-s támogatással kialakított lakásokat, ha

• büntetlen előéletűek;
• befizetnek háromszázezer forint betelepülési díjat; és
• a beköltözést megelőző két évben legalább 365 napon volt biztosításuk.

Tehát olyan feltételeket szabtak a szegény emberek számára kialakított lakásokra, amikkel épp a szegény embereket igyekeztek onnan távol tartani. Korábban több település is fogadott el hasonló rendeleteket, az azonban újdonság, hogy Rimócon kifejezetten a szociális bérlakásokra szabtak feltételeket. Erről itt írtunk bővebben.

Az Alaptörvény módosítása és a helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása óta folyamatosan figyelmeztettek arra a jogvédők és a civil szervezetek, hogy a törvény célja nem más, mint a hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású emberek kiszorítása, letelepedésük megakadályozása az adott településeken. Ezt egészen mostanáig kikérte magának a felelős miniszter, Navracsics Tibor, aki kitartott amellett, hogy a törvényt nem azért alkották meg, hogy diszkriminatív rendeletek szülessenek, írja a TASZ több más civil szervezettel közös közleményében. Hozzátették, hogy ehhez képest a törvény elfogadása óta tucatszám alkottak ilyen rendeleteket, elsősorban az ország szegényebb, romák lakta régióiban.

A civil szervezetek szerint erre hivatkozva lényegében azonos szövegezésű jogszabályok születnek, amelyek szinte mindegyike anyagi helyzethez, iskolai végzettséghez köti a településre való beköltözés lehetőségét. Gyakran még személyes meghallgatást is előírtak a letelepedés engedélyezéséhez, ami lehetőséget teremt az önkormányzat szubjektív, előítéletes döntésére. A rendeletek tehát nyilvánvalóan diszkriminatívak, hiszen társadalmi helyzet, vagyoni helyzet alapján különböztetik meg a beköltözni kívánó személyeket, közvetetten lehetőséget adva ezzel a roma emberek távoltartására.

Éppen ezért több civil szervezet kormányhivatalok törvényességi ellenőrzési osztályaihoz fordult, volt, aki nemzetközi szervezeteknél tett panaszt, megint mások videón dokumentálták a jogsértő gyakorlatot.

Ennek hatására a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal megállapította, hogy a megvizsgált rendeletek egy kivétellel mind súlyosan diszkriminatívak, és azokat azonnal hatályon kívül kell helyezni.

„A jogvédők szerint a helyi önazonosságról szóló törvénynek ki kell kerülnie a jogrendszerből, mert a tapasztalatok szerint nem elszigetelt jogalkalmazási hibákhoz, hanem rendszerszintű diszkriminatív jogalkotáshoz vezetett. Az, hogy hatálybalépését követően országszerte tömegesen, sokszor szinte azonos tartalommal születtek olyan helyi rendeletek, amelyek jövedelmi, vagyoni és társadalmi helyzet alapján szűrik a beköltözőket, azt mutatja, hogy a törvény maga vált a kirekesztő önkormányzati gyakorlat katalizátorává” – írta a TASZ. „Ha egy törvény nyomán tömegével születnek jogsértő rendeletek, akkor nem elég az egyes rendeletek utólagos korrekciója: magát a felhatalmazó törvényt is hatályon kívül kell helyezni.”