Nemcsak Fekete-Győr András fordult a NATO-hoz, hanem a Békemenetet szervezető Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) kuratóriumi elnöke is, csak ő nagyon más okból, vette észre a 24.hu.
A Momentum volt elnöke még március 8-án osztotta meg a Facebook-oldalán Mark Rutténak, a NATO főtitkárának írt nyílt levelét, amiben arra kérte őt és a szövetséges országok vezetőit, hogy lépjenek fel a nyilvánosság erejével a szerinte példátlan orosz beavatkozási kísérlet ellen, amivel a magyar választások tisztaságát veszélyeztetik. Fekete-Győr ezzel azokra a hírekre reagált, miszerint az Oroszországi Föderáció hetekkel ezelőtt egy orosz katonai hírszerzőkből álló operatív csapatot telepíthetett Budapestre. Oroszország budapesti nagykövete ezt az információt később tagadta. Eddig nincs hír arról, hogy Mark Rutte reagált volna erre a megkeresésre.
A vasárnapi Békemenetet is szervező Civil Összefogás Fórum kuratóriumi elnöke azonban nagyon más céllal kereste meg a NATO vezetőjét. Csizmadia László azért írt nyílt levelet, mert szerinte „az utóbbi időben több ukrán közéleti szereplő és katonai személyiség részéről hangzottak el nyílt, Magyarországot és annak demokratikusan megválasztott vezetőit fenyegető kijelentések”.
Csizmadia felemlegette Zelenszkij fenyegető szavait, majd több más állítólag fenyegetés mellett azt a Hrihorij Omelcsenkót is megemlítette, akiről a Telex megírta, hogy a nyugdíjas ukrán tisztnek erősen megvágták a nyilatkozatát, hogy úgy tűnjön, életveszélyesen megfenyegeti Orbán Viktort és családját. Erről itt írtunk bővebben.
A CÖF-CÖKA elnöke ezért azt kérdezte Mark Ruttétól, hogy a NATO figyelemmel kíséri-e a fejlemények alakulását, illetve történnek-e a konfliktus megelőzéseként diplomáciai intézkedések az ügyben. Terveznek-e „a rendkívül feszült és kényes ügy kapcsán hivatalosan is megnyilvánulni, elejét véve egy NATO – Ukrajna közötti konfliktus kibontakozásának”.
Csizmadia azt is tudni szeretné, hogy amennyiben „egy NATO-tagállamot – így Magyarországot – tényleges katonai támadás vagy más jellegű, agresszív fellépés érne Ukrajna részéről, milyen vészforgatókönyv, mechanizmusok és kollektív védelmi intézkedések lépnének életbe a NATO keretében”.
A vasárnapi Békemenet egyik kulcs mondata volt, hogy „nem leszünk ukrán gyarmat”, a tömeg egy ilyen feliratú molinó mögött menetelt. Helszíni riportjainkban azonban nem minden részt vevő gondolta, hogy valódi lenne ez a veszély.
