„A tiszás tömeg lényegesen nagyobb volt, én ezt egész bátrán ki merem jelenteni” – mondta Róna Dániel a március 15-i menetekről a 2026 keddi élő adásában. Fábián Tamás Róna Dániellel, a 21 Kutatóközpont vezetőjével és Mizsur Andrással, a Telex újságírójával elemezte a legfrissebb politikai eseményeket. A beszélgetésben szóba került a tiszás tábor példátalan aktivitása, a hamis, illetve ukrán zászlós művelet a Tisza menetén, és az is, hogy miért fontos, melyik meneten voltak többen.
Orbán Viktor hétfőn országjárásba kezdett. Róna Dániel szerint a miniszterelnök szempontjából jól alakult az első állomás, voltak annyian, hogy ne lehessen cikinek mondani, és kifütyülések se voltak. Róna szerint a meglepő az, hogy milyen sok állomása lesz még az országjárásnak. „Tényleg nagyon odateszi magát, ez fizikailag is megterhelő, ilyenkor a hibának a kockázata is felmerül.” Ilyen terhelésnél viszont fennáll a baki lehetősége, Lázár Jánosnál ez meg is történt.
Magyar Péter és Orbán országjárását Róna szerint azért sem szerencsés összehasonlítani, mert Magyar Péter két éve folyton járja az országot, naponta több ilyen fórumot tart. Ráadásul most Kaposvárt és Orosházát próbálja összehasonlítani a Fidesz és a kormánymédia, ami már a települések mérete miatt sem stimmel. Mizsur András szerint azt érdemes megnézni, hogy mikor Magyar Péter volt Kaposváron, akkor mennyien voltak, ebből pedig az látszik, hogy legfeljebb egy picivel voltak kevesebben. „Az biztos, hogy ez a méregetés, a számháborúzás most része lesz a következő heteknek.”
Ezeknek az összehasonlításoknak Róna Dániel szerint azért van jelentősége, mert a bizonytalanoknak és a pártnélkülieknek nem mindegy, mit látnak. „Ha valaki a többséghez tartozónak érzi magát, az hangos, kiteszi a Tisza molinót, posztol, megszólal a kocsmában” – mondta. Szerinte a Tisza megerősödése ennek a hatásmechanizmusnak is köszönhető. „Az látszik az adatokon, hogy kiegyenlítődik a győzelmi várakozások aránya, a 2022-es választáson a kétharmad mondta, hogy a Fideszt tartja esélyesebbnek.” Ehhez képest most azt látják a mérésekben, hogy hibahatáron belül van a Fidesz és a Tisza győzelmét várók aránya.
Mizsur András szerint Orbán Viktor március 15-én harciasabb, ukránozós beszédet mondott, Kaposváron viszont visszafogottabb volt. Az a várakozás viszont nem jött be, hogy legyenek olyan üzenetek, amelyek a táboron túl is nyúlnak. „Ez a visszafogottság szólhat azoknak is, akik nem döntötték el, hogy kire húzzák az ikszet” – mondta. Róna Dániel szerint Orbán Kaposváron olyan érveket próbált mondani, jóléti intézkedéseket sorolt, amelyek egy városi középosztálynak vagy egy bizonytalan szavazónak is hívogatóak lehetnek.
Kié a nagyobb?
Róna Dániel szerint azért fontos, hogy kinek a közönsége a nagyobb, mert a Fidesz aktivistái és például a települési polgármesterek akkor fogják tenni a dolgukat, ha ők is elhiszik, hogy a Fidesz fog nyerni. „Ha nem gondolják azt, akkor miért csinálják?” Szerinte ez nem hálás dolog, mert vannak ellenzéki szavazók is a településen, velük pedig megutáltatják magukat. Sok hasonló résztvevője van a Fidesz kampányának, rájuk a Fidesz mozgósítási gépe alapoz, a nyugdíjasotthon-vezetőtől kezdve a közmunka-felügyelőig. Ők akkor működnek közre, ha hisznek a győzelemben.
„Akkor fognak hinni a győzelemben, ha sok embert látnak, jó közvélemény-kutatási adatot látnak, és azt hiszik, hogy sima ügy, győzni fogunk.”
Orbán Róna Dániel szerint nem véletlenül nem megy például Szegedre, Nyíregyházára vagy Pécsre. „Oda már fölösleges – csak hogy Deák Dániel idézzem –, azok a városok már teljesen elúsztak a Fidesz számára.”
A március 15-i menetek összehasonlításáról Mizsur András azt mondta, hogy a szavazóknak az a fontos, hogy a mostani meneteken mennyien voltak. Aki bizonytalan, és nem tudja, hova szavazzon, az a mostani drónfotókat és képeket nézi. „Beszédes, hogy bevetik a Turisztikai Ügynökséget, hogy ők akkor majd hivatalosan megmondják, mennyien voltak, és akkor az lesz a szentírás” – mondta arról, hogy az MTÜ a mobilcellaadatokra hivatkozva közleményt adott ki arról, hogy mennyien voltak a meneteken. Róna szerint azért a Turisztikai Ügynökség tette közzé az adatokat, mert a rendőrség nem vállalta.
A 21 Kutatóközpont vezetője a március 15-i tömegek méretéről azt mondta, hogy „tudom, hogy az elemzők óvatosak szoktak lenni, és Török Gábor is mondta, hogy mindkét tömeg nagy volt, én ebben nem óvatoskodnék”. Szerinte a tiszás tömeg lényegesen nagyobb volt, ezt a tömeg áthaladásáról, a terek méretéről is meg lehet állapítani.
Szóba került a kampányüzenetek ismételgetése is, ami Orbán esetében a háborúból való kimaradás. Róna szerint ez egy racionális lépés. Azt már egy másik kérdésnek tartja, hogy mennyire sikeres ez a kampány. Volt egy kutatásuk, amiből kiderült, hogy csak a választók egynegyede hiszi el, hogy ha a Tisza nyerne, az ország belépne a háborúba. „Azért ez nem egy átütő sikerkampány, a magyar társadalom félelme a háborútól létező dolog, de messze nincs azon a szinten, mint négy éve volt.” Szerinte azért tartanak ki emellett, mert ők se tudnak jobbat. Ilyen szerény, inkább nem létező növekedés mellett nehéz mivel kampányolni, ezért a Fidesz erre a lóra tett fel mindent.
„Szánalmas akció” a Tisza rendezvényén
„Az a meglepő ebben az akcióban, hogy mennyire primitív. Ha ennyire fontos volt a Fidelitasnak, hogy csináljanak egy ilyen happeninget, akkor ezt miért nem tudták jobban álcázni?” – mondta Mizsur András arról, hogy a Tisza felvonulásába ukrán zászlót becipelő csoport két tagját lefényképezték, ahogy az „ukrán háborús menetről” szóló molinót lógatják le egy házról, és a 444 cikke szerint valószínűleg a Fideszhez köthetőek.
Róna Dániel szerint szánalmas, ami történt, és még az is látszik, hogy a tiszások próbálták megakadályozni az egészet. Arról, hogy ez mennyire lehet hatékony, azt mondta, hogy nem gondolja, ez bármit is befolyásolna. „A semmiért, vagy egy egészen minimális politikai előnyért süllyedt nagyon mélyre a kormányoldal, legalábbis bizonyos tagja.” Azt nehezen tudja elképzelni, hogy ez magánakció lett volna, és ne tudtak volna róla felsőbb szinten.
A 21 Kutatóközpont vezetője azt mondta, hogy a Fidesz egész kampánya nagyon negatív, ami a kormányzás sikertelensége miatt van. „Sokan gondolják, hogy ez hatástalan, de ez nem igaz. Magyar Péternek óriási az elutasítottsága a Fideszen belül és a pártnélküliek körében.” A negatív kampánynak az lehet a sikere, ha a bizonytalan szavazók inkább otthon maradnak. Az viszont szerinte rossz, hogy Magyart minden nap mással támadják, mert ez nem hatékony. „A Fidesznek nem volt olyan kampánya, ami ennyire elszakadt volna a valóságtól, kérdés, hogy ez mennyire hatékony” – mondta Mizsur András.
A közbeszédet most talán inkább a Fidesz uralja, de ez nem biztos, hogy jó nekik, mondta Róna. „Nem vagyok biztos benne, hogy az emberek fontosabbnak tartják a háború kérdését, mint az egészségügyét, hiába arról olvasnak a sajtóban. A javuló fogyasztói index jó lehet a Fidesznek, de ezt ellensúlyozza a tiszások aktivitása: jobban érdeklődnek a politika iránt, mint a kormánypártiak.
A láthatósági versenyben nagyon jól áll a Tisza, ez szerintem, ha semmi más nem történne, a Tisza erősödését vetítené elő”
– mondta Róna. Szerinte most minden adat azt mutatja, hogy a fideszesek kevésbé lelkesek, kevésbé vannak mozgósítva, kevésbé elkötelezettek. „Még mindig nagy arányban azok, de nem olyan nagy arányban, mint a tiszások. Én közvélemény-kutatásokban ilyet még nem láttam, 95 százalék körül van azok aránya, akik azt mondják, hogy biztos elmennek szavazni.” Ez Róna szerint óriási különbség a korábbi kampányokhoz képest. „Látok egy lelkesedési előnyt a Tiszánál.”
Orbán a március 15-i beszédében azt mondta, hogy a 2022-es győzelem megismétlése a minimum, és hárommillió szavazóra van szükségük. Eközben a Tisza is azt állítja, hogy hárommillió szavazója van. Róna szerint ez matematikailag kizárt, Orbán legfeljebb a határon túliakkal együtt tud trükközni a számokkal, de most velük együtt se jönne ki ez a szám. Eleve meglepőnek tartaná, ha hatmillió ember elmenne szavazni, miután a magyar társadalomban van 20–25 százaléknyi ember, akit abszolút nem érdekel a politika, és nem megy el szavazni. „A 75 százalék fölötti részvétel is meglepne.”
Róna szerint a Fidesz nagyon optimista, ha hárommillió szavazóról beszél, ezzel magasra tették a lécet. Arra nagyon kis esélyt lát, hogy ez a szám összejöjjön Orbánéknak, azt is el tudja képzelni, hogy a Fidesz belföldi szavazatszáma 2,5 millió alá megy. A kutatási adatok alapján Mizsur András arról beszélt, hogy neki sem tűnik reálisnak a hárommilliós szavazószám, de szerinte nem kell nagy jelentőséget adni ennek az orbáni kijelentésnek, mert inkább kommunikációs eszköznek jó ez a szám. Beszédesnek tartja, hogy Orbán ilyen magasra tette a lécet, ami mutatja, hogy ő is szoros versenyre számít.
