Nem volt elég a rendelet, törvénybe foglalta a kormány, hogy tisztázni kell az ukrán pénzszállítókból lefoglalt vagyon rendeltetésének célját

Hétfőn késő este foglalta rendeletbe a magyar kormány, hogy a helyszínen nem volt tisztázható a múlt csütörtökön az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme, és a szállítás nem a szokásos nemzetközi gyakorlat szerint történt. Kocsis Máté még aznap benyújtott egy törvényjavaslatot is az ügyben, amit meg is szavaztak, így a Magyar Közlönyben pénteken törvényben is megjelent, hogy nemzetbiztonsági érdek kideríteni, honnan származik a lefoglalt ukrán vagyon, valamint hova és milyen célból vitték.

A 2026. évi II. törvény szövege gyakorlatilag pontosan ugyanaz, ami a rendeleté is volt, csak a rendelet szó helyett törvény szerepel benne a megfelelő helyeken. Mivel nem rendelet, az indoklás is kikerülhetett belőle, hogy a legutóbb tavaly októberben meghosszabbított háborús veszélyhelyzet hatalmazza fel a kormányt mindenféle dolgok elrendelésére. A végén még más, hogy a törvény a rendelettel ellentétben nem a kihirdetés napján, hanem az azt követő napon, azaz szombaton lép hatályba, és persze az is, hogy ezzel a korábbi rendelet hatályát veszti.

Ezen kívül viszont szóról szóra ugyanaz az egész, a NAV-nak (a rendelet életbe lépésétől, azaz hétfőtől számítva) 60 napja van arra, hogy a titkos információgyűjtésre vonatkozó törvény szabályai szerint kivizsgálja az ügyet, a vizsgálatnak tisztáznia kell az összesen 35 millió euró és 40 millió dollár készpénz, és a 9 darab, darabonként 1 kilogramm súlyú aranytömb eredetét, célállomását, felhasználásának, rendeltetésének a célját, valamint Magyarország területén történő szállításának jogcímét és célját. Emellett tisztázni kell:

• a szállítók személyazonosságát, esetleges bűn- vagy terrorszervezetekkel fennálló kapcsolatait;
• a szállítási művelet Magyarország nemzetbiztonságára is kiható következményeit;
• az átszállított készpénz és arany egy részének magyarországi felhasználását,
• továbbá, ha felmerül a magyarországi felhasználás, akkor azt, hogy mely személyekhez és szervezetekhez került ilyen vagyon, illetve az átszállított vagyonból magyarországi bűnszervezetek, esetleg Magyarországon jelen lévő terrorszervezetek vagy politikai szervezetek részesülhettek-e.

Ukrajna magyarországi nagykövetsége szégyenletesnek nevezte egy posztjában a szerinte a pénze elrablását legalizáló magyar törvényeket, így azt is, amit hétfőn elfogadtak, holnap pedig hatályba is fog lépni. Az ukrán külügy már korábban jelezte, hogy szerintük semmilyen jogalapja nincs a pénzszállító autók lekapcsolásának, az ukrán külügyminiszter „minimum meglepőnek” tartott, hogy Magyarország továbbra sem adta vissza a múlt hét csütörtökön lefoglalt vagyont. A miniszter a kezdetektől elítélte, és „állami terrorizmusnak” nevezte ezt, és úgy fogalmazott, hogy a magyar hatóságok „gyakorlatilag túszul ejtették” az ukrán állami takarékbank alkalmazottait.

A miniszter Magyarország elleni szankciókat is emlegetett, amikor arról posztolt, hogy felelősségre lesznek vonva, akik az akció mögött állnak.

Eközben az ügyészség azt állította, hogy feljelentés alapján akcióztak az ukrán pénzszállítók ellen, de az nem derült ki, hogy ki tette a feljelentést. Az ukránok ügyvédje szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók, és személy szerint őket sem gyanúsították meg semmivel. Dr. Laczó Adrienn a hétvégén a Telexnek azt mondta, a hét elfogott ukrán állampolgárt, akik a pénzszállításban részt vettek, fordított símaszkban és bilincsben vitték el a TEK és a NAV kommandósai.

Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke és az ukrán pénzszállítók megbízott jogi képviselője a hétfői Egyenes Beszédben az ATV-n azt mondta, hogy szerinte a magyar állam a hétfőn benyújtott törvényjavaslattal gyakorlatilag beismerte azt, hogy jogszerűtlenül foglalták le a vagyonelemeket az ukrán pénzszállítóktól, szerinte a törvényjavaslattal azt a nyomozati részt próbálják pótolni, ami eddig elmaradt. Később azt is mondta, szerinte ezt úgy is lehet értelmezni, hogy a kormány lefoglalta egy külföldi állami intézmény vagyonát, amely jogtörténeti jelentőségű lépés.

Az ukrán takarékbank vasárnap azt közölte, visszaköveteli a pénzszállító autókban lefoglalt pénzt és aranyat a magyar hatóságoktól, de a NAV egyelőre csak odáig jutott, hogy csütörtök reggel visszaadta az Oscsadbanktól lefoglalt páncélozott járműveket, a pénzt és az aranyrudakat nem. Az egész ügy azért is érdekes, mert ahogy azt a Telexen megírtuk, korábban éveken át szállította Magyarországon át Garancsi István cége az Ukrajnának szánt pénzt Ausztriából, és ez a hatóságok előtt sem volt titok.