Az ukránok ügyvédje a Telexnek: Fordított símaszkban, bilincsben vitték el az ukrán pénzszállítókat a magyar hatóságok

Semmi szokatlan nem volt abban a pénzszállítmányban, amit a Terrorelhárítási Központ pénteken lefoglalt – mondta dr. Laczó Adrienn, az azóta kiutasított pénzszállítókat védő ügyvédi iroda, a dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda egyik partnere a Telexnek.

Az ügyvéd elmondta, hogy a pénzszállító csoport vezetőjével volt lehetőségük telefonon beszélni. Az ukrán állampolgárok egyébként mindannyian a szállítmányt fogadni hivatott ukrán bank alkalmazottai. Annyit hivatalos dokumentumokkal alá tudnak támasztani, hogy egy teljesen szokványos szállítmányról volt szó a Raiffeisen és az egyik ukrán állami bank, az Oschadbank között, ami a háború kezdete óta többször megtörtént már. Az ilyen szállítmányokat általában repülőgéppel viszik, de a háború óta közúton zajlik a szállítás. Ez egy általános megállapodás a Raiffeisen és az ukrán bank között, összegben sem volt semmiféle kirívó a szállítmányban, sőt, éppen egy kisebb összegnek számított a többihez képest. Útvonalban sem tért el a korábban megszokottól: Bécsből a hegyeshalmi határátkelőn keresztül lépett be Magyarországra, és az M0-son, Budapest megkerülésével haladtak Záhony felé, de az M5-ös és az M4-es közötti szakaszon megállították őket.

„Először azt gondolták, hogy ez egy szokványos igazoltatás” – mondta dr. Laczó Adrienn. „Nagyon fontos, hogy ezek a szállítmányok minden alkalommal dokumentáltak, bejelentik őket a magyar hatóságok felé, tehát a magyar hatóságok tudtával és engedélyével, szabályosan lépnek be és ki az országból. Gyakran az is előfordul, hogy a magyar hatóságok kísérik ezeket a szállítmányokat, amiért ők fizetnek is.”

Az ügyvéd azt mondta, hogy az őrizetbe vétel során a pénzszállítókat nem engedték telefonálni, csak berakták őket egy autóba, és bevitték a TEK budapesti épületére. Az ukrán bank is csak onnan tudta meg, hogy probléma van, hogy GPS-szel követi a szállítmányt. „Azt látták, hogy letért az útról, és elindult Budapest felé. Először ők sem gondoltak rosszra, csak arra, hogy ez egy hatósági ellenőrzés, de amikor aztán hosszú ideig egy helyen volt a jel, és nem tudták elérni a hét ukrán állampolgár közül egyiket sem, akkor vált világossá számukra, hogy valami gond lehet.”

A pénzszállítók először akkor tudtak telefonálni, amikor már kitoloncolásuk után Ukrajnába értek pénteken este. „30 órát úgy töltöttek végig megbilincselve, hogy egymással sem beszélhettek. Akkor tudtak kommunikálni egymással, amikor már a kocsiban ültek Záhony felé. Nem kaptak felajánlást, hogy ügyvédet hívhatnak, azt állították nekik, hogy a konzulátust értesítették, de az nem jelentkezett, holott tudjuk, hogy Ukrajna nagykövete kinn állt a TEK épülete előtt, de nem engedték be” – mondta dr. Laczó Adrienn.

Az ukránokat nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatták meg, legalább is ezt vélelmezi az ügyvédi csapat, mivel semmilyen jegyzőkönyvet nem kaptak. „Azért az nem szokványos, hogy tanúkat így tartsanak fogva 30 órán keresztül. A kihallgatóhelyiségben töltötték az éjszakát, kivéve egyikük, akinek egészségügyi problémái miatt kezelésre volt szüksége. Ő cukorbeteg, és annak ellenére, hogy ez hamar nyilvánvalóvá vált, kizárólag olyan ételt kapott, amit nem fogyaszthatott, mert tele volt cukorral” – mondta az ügyvéd.

Helyben egy tolmács fordított nekik ukránra, de egyáltalán nem mindent, ezért a pénzszállítók nem nagyon értették, mi történik velük. „Ami a legelképesztőbb a dologban, az az, hogy amikor vitték be őket a TEK-hez, és amikor a TEK-től Záhonyba, több órás utakon, mindegyikük fején símaszk volt. De a símaszk kivágása nem az arcuk felé mutatott, hanem hátra volt fordítva, abszolút nem láttak ki. Még a símaszk alja is fel volt hajtva, dupla réteg szövet volt a szájuk és a szemük előtt. Mondhatjuk azt, hogy zsákot húztak a fejükre, és

úgy szállították őket, mint a legveszélyesebb terroristákat, annak ellenére, hogy nem gyanúsították meg őket semmivel”

– mondta az ügyvéd.

Az ukrán állampolgárokat három évre kiutasították az országból, mert nemzetbiztonsági kockázatot látnak bennük. Az eljárás alatt nem tájékoztatták őket semmiről, a határon kapták meg a magyar nyelvű határozatot a kiutasításról is. Pedig a szabályos eljárás során tanúkihallgatás esetén velük szemben semmilyen kényszerintézkedésnek nem lenne helye, nem lehetett volna őket megbilincselni, sem fogva tartani ilyen hosszú időn keresztül. Ezen kívül a konzult is oda kellett volna engedni hozzájuk, és ha akartak volna, ügyvéddel is konzultálhattak volna. Az idegenrendészetnek egyébként van lehetősége kiutasítani embereket az országból, de az ukrán állampolgárok nem ismerhették meg az indokokat és a jogorvoslati lehetőségeket sem, ráadásul nem is az anyanyelvükön zajlott az eljárás. „Abból, amennyire az eseményeket tudták követni, ők úgy értékelték, hogy idegenrendészeti meghallgatásuk nem is volt” – mondta dr. Laczó Adrienn.

Az azonnali hatályú kitoloncolás ellen fellebbezni nem lehet, de keresettel lehet élni, és meg lehet támadni a határozatot. Egyelőre az ügyvédi iroda sem tud sok mindent a helyzetről, mert nem kaptak tájékoztatást, de feltételezik, hogy az idegenrendészeti ügy a hatóság részéről lezárult. A pénzszállító dolgozók személyes holmija még mindig Magyarországon van, mert annak ellenére, hogy tanúként hallgatták ki őket, elvették a telefonjukat és a saját készpénzüket is, amit a mai napig nem kaptak vissza.

Ugyanígy Magyarországon van még az a 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany is, amit a magyar hatóságok lefoglaltak pénzmosás gyanúja miatt. Hogy mi alapozta meg ezt a gyanút, arról egyelőre semmit nem lehet tudni. Az ukrán bank nem kapott semmiféle tájékoztatást az ügyről, egyelőre nem postáztak nekik semmilyen lefoglaló határozatot. „Pedig a Raiffeisen is nyilatkozott arról, hogy a maguk részéről tökéletesen legálisan indították útnak ezt a szállítmányt, ez egy állandó üzleti kapcsolat közöttük és az ukrán bank között. Ezt meg tudom erősíteni, láttuk az ezzel kapcsolatos dokumentációt” – mondta dr. Laczó Adrienn.

Az ügyvéd azt mondta: ahhoz, hogy a pénzmosás gyanúja felmerüljön, kell valamilyen bűncselekmény, amiből gyanítják, hogy ez a pénz származik. „Elég a gyanú ezen a ponton természetesen, de szeretném látni, hogy mi volt az a gyanúra okot adó körülmény, ami a korábbi szállítmányoknál nem volt meg, hiszen azokat eszükbe sem jutott a hatóságoknak megállítani. Olyan nincs, hogy lefoglalunk egy ilyen összegű pénzt, és nem tájékoztatjuk a tulajdonosát vagy a címzettjét, és azokat sem, akiktől lefoglaltuk, és semmilyen magyarázatot nem adunk arra, milyen bűncselekményt gyanítunk.”

A következő lépés most az, hogy az ukrán állampolgárok eldöntik, szeretnének-e pert indítani a kiutasítással kapcsolatban, illetve szeretnék visszakapni a személyes tárgyaikat. „Valamiféle tájékoztatást is szeretnénk kapni az ügy állásáról, és nem csak mi, hanem az ukrán állam és az ukrán konzulátus is. Az párját ritkítja, hogy Ukrajna nagykövete semmilyen információt nem kapott egy napon keresztül.”