Budapest lassan megérkezhet a 21. századba, vonaljegy és bérlet helyett elég lesz egy bankkártya

A budapestieknek olyan régen ígérgetnek modern e-jegyrendszert, hogy sokan már csak legyintéssel fogadják az erről szóló újabb ígéreteket. Pláne hogy ma már telefonon is meg lehet venni a jegyet vagy bérletet. De létezik ennél is egyszerűbb, igazi 21. századi megoldás, amikor a jegyet és bérletet is csak megvesszük, az ellenőrnek pedig csak a bankkártyát (vagy telefont, esetleg okosórát) kell megmutatni. Ezzel próbálkoznának most Budapesten!

A Fővárosi Közgyűlés februárban jóváhagyta a BKK e-jegy-koncepcióját, ami azt jelenti, hogy elindulhat a Pay&Go rendszer bevezetéséhez szükséges közbeszerzés. A megvalósítás ebben az esetben egész elérhető közelségben van: április közepétől a vonaljegy vásárlására alkalmas próbaüzem minden metróvonalon elérhetővé válik. A tervek szerint 2028-tól pedig fokozatosan a teljes budapesti közösségi közlekedési hálózaton megjelenik az európai nagyvárosokhoz méltó e-jegy- és bérletrendszer.

Hogy működik ez az egész?

Aki rendszeresen utazik a kisföldalattival vagy a 100E reptéri busszal, az már találkozhatott Pay&GO rendszerrel, de talán inkább az alkalmi utazók és a turisták körében népszerűbb a kimondottan egyszerű rendszer.

A BKK által is használt Pay&GO lényege, hogy a vásárlást és az érvényesítést egy lépésben le lehet tudni, ehhez elég egy bankkártya vagy egy mobiltelefon, esetleg okosóra – már amennyiben valaki ott használja a kártyáját. A kártyát vagy telefont a jegyérvényesítő készülékhez érinteni, ehhez nem kell semmilyen előzetes regisztráció, alkalmazás vagy papír. Egyszerre akár több embernek is lehet jegyet venni, a készüléken pedig lekérdezhetők a korábbi vásárlások is.

Ez a bankkártyaalapú megoldást ma sok helyen használják, így aki járja a világot vagy éppen Európát, már találkozhatott ilyen vagy ehhez kísértetiesen hasonló rendszerrel. Hogy lehet ez? Honnan tudják, hogy van jegye? Hogy működik ez az egész? Miután a készüléknél az utas eldöntötte, hogy hány jegyet szeretne venni, egy érintéssel kifizeti a jegyet vagy jegyeket. Ha sikeres volt a vásárlás, az eszköz ezt jelzi, de nincs semmilyen papíralapú bizonylat. Ha a vásárlás megtörtént, utána már fel is lehet szállni. A jegyek összege nem azonnal vonódik le a bankszámláról, az elszámolása a vásárlás utáni éjszaka történik.

A BKK-ellenőr természetesen mint bármelyik másik jegyet, ezt is ellenőrizheti. Erre van saját készülékük, aminek elég az aljához odaérinteni a bankkártyát (vagy telefont, esetleg okosórát), amivel a jegyet vették. A BKK szerint az ellenőrzési folyamat teljesen biztonságos, az ellenőri készülék csak az információ beolvasására szolgál, fizetési folyamatot nem lehet így kezdeményezni. Tehát nem kell attól tartani, hogy az ellenőr még egyszer megveteti a jegyet, vagy esetleg levon a kártyáról egy havi fizetésnyi összeget.

Bérleteseként hogy lesz ez nekem jó?

Megkerestük a BKK-t az e-jegyrendszer bevezetésének részleteivel. Arról érdeklődtünk például, hogy a rendszeresen közösségi közlekedést használóknak, tehát például a bérleteseknek hasznos lesz-e majd az új rendszer. Azt írták, hogy fontos különbséget tenni az áprilistól minden metróvonalon megjelenő pilot, valamint a 2028-tól elérhető Pay&GO teljes körű elektronikus jegyrendszer között. Előbbi esetében – ahogy most a 100E buszon és a kisföldalattin – jegyvásárlásra lesz lehetőség, míg a teljes rendszer mind az alkalmi, mind a rendszeres közösségi közlekedést használó utasok számára többféle terméket kínál majd.

A rendszer lehetőséget fog biztosítani különböző időtartamokra (például napi vagy heti) vonatkozó díjplafon alkalmazására is. Ez azt jelenti, hogy az adott időszakban az utas nem fizet többet a meghatározott költési limitnél, függetlenül attól, hogy hányszor utazott. A megoldás automatikusan a számukra legkedvezőbb díjszabást érvényesíti. A BKK tervei szerint

a bérlettel utazók továbbra is előzetesen meg tudják majd venni a bérletüket, amely a bevezetés után a bankkártyájukhoz lesz hozzárendelve.

Ellenőrzéskor így nem kell majd mobilalkalmazást megnyitni, kódokat bemutatni és beolvasni, vagy papíralapú bérletet venni. A BKK szerint elég lesz majd a bankkártyát, a mobiltelefont vagy az okosórát az ellenőr készülékéhez vagy elsőajtós felszállás esetén a validátorhoz érinteni. „Az elektronikus jegyrendszer használatával a teljes vásárlási, érvényesítési és ellenőrzési folyamat gyorsabbá, egyszerűbbé és kényelmesebbé válik az ügyfelek számára, jelentősen megkönnyítve a közösségi közlekedés használatát” – írták.

Azokra is gondoltak, akiknek nincs kártyájuk vagy ingyen utaznak: hosszabb távon tervben van az is, hogy a BKK speciális közlekedési kártyákat adjon pont az ilyen utasoknak.

Ha minden jól megy, 2028-tól fokozatosan indulhat az új rendszer

A BKK előzetes tervei szerint a Pay&GO teljes körű elektronikus jegyrendszer kialakításához szükséges vonatkozó közbeszerzési eljárás 2027 első felében zárulhat. A közbeszerzés hosszát azért több tényező is befolyásolhatja még, így például a jelentkezők száma is. A BKK szerint amennyiben

a szerződéskötés 2027 első felében megvalósul, és a többi, kapcsolódó közbeszerzés is sikeresen lezárul, akkor 2028 elejétől várható az új rendszer fokozatos indulása.

Ameddig ez megvalósul, addig a BKK kiterjeszti a már elérhető Pay&GO pilotprogramját a főváros összes metróvonalára. Ez a pilotszolgáltatás még csak jegyvásárlásra biztosít lehetőséget. A pilotidőszak 2027 végén zárul, amit a BKK tervei szerint a teljes körű elektronikus jegyrendszer bevezetése követ 2028 elejétől.

A BKK-nak már arra is megvannak a tervei, hogyan néz majd ki a 2027 végéig tartó pilotidőszak. A végleges rendszer bevezetéséig a korábban bemutatott Pay&GO-szolgáltatás a budapesti metróhálózat minden állomásán elérhető lesz. A digitális jegyrendszer kiszolgálására alkalmas, új típusú érvényesítő készülékek (validátorok) minden metróállomáson megjelennek majd. Az állomásokon az új eszközök mellett persze maradnak a régiek is.

Bár ebben az időszakban még csak vonaljegyet lehet majd venni, a BKK tapasztalatai szerint az M1-es metrón az eseti jegyek mintegy 30–35 százalékát már jelenleg is a Pay&GO rendszeren keresztül vásárolják az utasok. A tesztidőszak így lehetőséget biztosít arra, hogy a pontosabb képet kapjanak az ügyfelek elektronikus jegyrendszerrel szembeni elvárásairól, valamint a használat során esetlegesen felmerülő kérdésekről.

Próbálták már, de bukta és bukás lett belőle

A budapesti e-jegyrendszer története még Demszky Gábor főpolgármestersége idején, 2010 előtt kezdődött, de érdemben csak Tarlós István városvezetése alatt próbáltak tenni is valamit a bevezetéséért.

A 2010-es évek elején elindított e-jegyrendszer-koncepció csipkártyákkal működött volna, és a RIGO nevet kapta. A e-jegyrendszer átadási határidejét először 2013-ra tették, de már az elején megcsúszott a dolog, mivel a szállítói szerződést csak 2014-ben sikerült aláírni a tendergyőztes Scheidt&Bachmann GmbH-val (S&B). Tarlós István 2014-ben azt ígérte, hogy a főváros másfél millió, névre szóló csipkártyát bocsát ki és mintegy kilencmillió, név nélküli, rövid lejáratút. Az első csipkártyát minden budapestinek ingyenesen adták volna.

Azonban a 2014-ben megcélzott 2017-es átadásra sem készült el a rendszer. A német cég csak a kapukat és a leolvasókat szállította le, egyes eszközök pedig sohasem jutottak el Budapestre. 2018 elején a HVG azt írta, hogy még tovább csúszik a rendszer bevezetése, ekkor úgy tűnt, hogy még egy évet kell várni, de ez már a sokadik halasztás volt, az év végére már céldátuma se volt a projektnek. Végül a RIGO anélkül, hogy valaha leszállt volna Budapesten, örökre elszállt. A főváros 2019 elején úgy bújt ki az egész e-jegyrendszeresdiből, hogy inkább csatlakozott a Nemzeti Egységes Kártyarendszerhez (NEK).

A Tarlós-féle városvezetés végig tagadta, hogy bármi probléma lenne projekttel. Végül 2018-ban kénytelenek voltak felmondani a vállalkozói szerződést, amikor a projektet finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is felmondta azt. Az elektronikus jegyrendszer tervezésére, kiépítésére és üzemeltetésére eredeti áron 91 millió eurós (akkori árfolyamon 27 milliárd forint) megbízást kapó S&B a hét fázisból csak négyet teljesített, a rendszer pedig soha nem vált működőképessé.

A Közvágóhídon vagy a Deák Ferenc téren, a metrók Sütő utcai kijáratánál az elmúlt években megfordulók találkozhattak is a rossz emlékű próbálkozás fizikai megnyilvánulásával. A Deákon telepítették a soha el nem készült rendszer kapuit, amiket évekig kerülgethettek a fővárosiak, hogy aztán 7 év után elbontsák őket, és kukába kerüljenek.

A sikertelen projektet az új, Karácsony Gergely-féle városvezetés nem hagyta annyiban: a BKK 2021 szeptemberében nemzetközi választott bírósági eljárást indított az S&B ellen, összesen 45,5 millió eurót plusz kamatokat követeltek a német cégtől. Ezzel szemben az S&B egy 24,4 millió eurós kárigénnyel állt elő, amit javarészt az állásidővel magyaráztak, de térítést kértek a leszállított és ki nem fizetett eszközök – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – miatt is.

A felállt választottbíróság végül egyezségi tárgyalásra hívta a feleket 2024-ben, hogy a bírák által meghatározott mezsgyén belül egyezzenek meg. Az ítélet az lett, hogy az S&B-nek kamatostul vissza kellett fizetnie az előlegbe kapott pénzt, összesen 5,95 millió eurót, vagyis 2,3 milliárd forintot.

A főváros így a hivatalosan leírt több mint 10 milliárd forintos veszteség nagy részét végleg elbukta a kudarcba fulladt e-jegy-projekten. A perbeli követelésnek durván a tizedéhez jutottak végül hozzá.

A jegyrendszer eszközeiről az S&B 2024-ben azt mondta, hogy a Távol-Keleten vannak egy raktárban. Az ítéletet Budapest kénytelen volt lenyelni, és már ekkor azt ígérték, hogy keresnek forrást egy valóban működő jegyrendszer kialakításához. A visszaszerzett pénzt pedig beforgatták a város költségvetésébe, a pénzből ezúttal tényleg egy budapestiek által használt dologra megy el: ebből újítják fel jelenleg a Flórián téri felüljárót.

Lett helyette Budapest GO

A BKK a bedőlt e-jegyrendszer után 2021 környékén inkább a már akkor is kimondottan népszerű utazástervező applikációjuk izmosítására, a 2014-ben elindított Futárra helyezte a hangsúlyt. Bejelentették, hogy sok más fejlesztés mellett (MÁV-HÉV adatok megjelenítése) az applikációban a bérlet után elérhetővé teszik a mobiljegyet. Majd ennek alapjaira építve mutatták be 2022 elején a ma is létező Budapest GO-t: ebben integrálták a jegy- és bérletvásárlást, az utazástervezést és a forgalmi helyzet megjelenítését.

A Budapest GO-val együtt megjelentek a fővárosban eddig ismeretlennek számító időalapú jegyek is, így már nemcsak vonaljegyet, hanem 30 és 90 perces jegyeket is lehet venni az appban. Idővel aztán egyre több hasznos funkciót kapott az alkalmazás. A BKK jegy- és bérlettípusainak jelentős része ma már elérhető benne, egészen a gyűjtőjegyektől a libegőjegyig. A jegyérvényesítésre is lettek jobb megoldások, mint a QR-kód beolvasás: megjelent a „felszállok gomb”, amivel ki lehet választani a közelben lévő járatokat járatszám, rend-, illetve pályaszám alapján.

Az appot a főváros vezetése egyre több célra használja, a Budapest GO-ba fokozatosan integrálják bele a közlekedéshez kapcsolódó hasznos funkciókat. A Vitézy Dávid javaslatára létrehozott BKK-rendészet egyik elérési módja is ide került be, így nemcsak telefonon, hanem chatfelületen keresztül is felvehető a kapcsolat a Budapesti Utasbiztonsági Szolgálattal. Emellett különböző kedvezményeket is az alkalmazáson keresztül lehet érvényesíteni. Az idei Sziget Fesztiválra például féláron vehetnek belépőt azok a diákok, akik a BudapestGO-ban vásárolnak bérletet.

Az app februárban ünnepelte a negyedik születésnapját: a Budapest GO-ban több mint négymillióan regisztráltak, havonta másfél millióan használják aktívan, és eddig több mint száznyolcvan millió útvonalat terveztek meg a segítségével, foglalta össze Budapest GO eredményeit Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint az appal jó irányba indultak el.

Most megint úgy néz ki, hogy Budapest lassan eljuthat oda, ahova több nagy, sőt már kisebb európai városnak is sikerült. És ehhez már külön csipkártya se kell majd az emberek többségének. A fővárosiak pedig most is csak bizakodhatnak, hogy ezúttal sikerül is, lesz rendes e-jegyrendszere Budapestnek.