Olvasónk jelzése alapján nagymértékű fakivágás kezdődött nemrégiben a Városmajor parkban, ami „a Kutyapárt új vaddisznóügye lehet”. Ezzel arra utalt, hogy a zöld kérdésekben máskor hangosan kiálló Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke vezette kerületnek először azzal kellett megküzdenie, hogyan kommunikálják azt, hogy a kerületben tömegesen grasszáló vaddisznókat csapdába csalják, majd kénytelenek elaltatni őket, mert a sertéspestis miatt nem lehet sehova áttelepíteni az állatokat. (A legutóbbi hírek szerint 106 állatot már befogtak.)
Most pedig azt kellene elmagyarázniuk az embereknek, hogy miért kell kivágni 92 fát a Városmajorban, és húszat jelentősen visszavágni, miközben a kommentelők elmebetegezik őket az ezt bejelentő Facebook-bejegyzés alatt, és azzal fenyegetőznek, hogy odaláncolják magukat a fákhoz.
Öt fa megmenekült, kettő holtfaként a parkban marad
Péntek kora délután a Városmajor parkban sem fákhoz láncolt polgárokat, sem favágókat nem láttam, de addigra már valóban jó néhány fát kivágtak és demonstratív jelleggel ott is hagytak. Mint később a Főkerttől megtudtam, ennek az volt a célja, hogy a kommenthuszárokat leszereljék, „ugyanis előfordulhat, hogy míg egy laikus kívülről egészségesnek lát egy fát, egy már kivágott fán láthatóvá válik, hogy mennyire rossz állapotú volt belülről”.
És valóban, a már földön fekvő fákon hatalmas lyukakat, szúrágta, szivacsos korhadásokat, gombás megbetegedéseket lehet látni. Azon, hogy ilyen állapotban vannak a kivágott fák, nincs is nagyon mit csodálkozni.
A Városmajor parkot még II. József rendeletére hozták létre 1785-ben, akkor háromezer fát ültettek el benne, az utolsó akkor ültetett szilfákat 1989-ben vágták ki. A következő nagy faültetés a második világháború után történt meg a parkban, azóta azonban eltelt nyolcvan év, és a városban általában ennyi a fák átlagos élettartama – és sajnos nem a Városmajor lesz az egyetlen park Budapesten, ahol idővel ilyen sok, a világháború után ültetett fa adja majd meg magát. Ehhez képest még istenes is a helyzet, ugyanis a Városmajorban jelenleg 1071 fa van, a kivágásra elsőre kijelölt 92 fa tehát a teljes állomány kevesebb mint 9 százaléka volt.
Ráadásul, mint a Telex a Főkerttől megtudta, az első favizsgálat után további szakmai felülvizsgálat történt, aminek során a 92-ből
- végül 5 fának ideiglenesen megkegyelmeztek, ezekben az esetekben nem vált indokolttá az azonnali kivágás;
- két lepusztult állapotú fa holtfaként ott maradhat a talajban;
- és hivatalosan ugyan facserének számít, de négy kisebb méretű fát is kivágnak, majd a helyükre újakat ültetnek a Főkert kertészei.
Technikailag tehát végül 85 fát kell eltávolítani a parkból, de egyelőre ezt még nem kommunikálták hivatalosan.
„Nem bírjuk ésszel felfogni, hogy miért kell ennyi fát kivágni egyszerre”
A parkban sétálva egy babakocsit toló fiatal pár azt mondta, hogy pár napja már a lakásukba is felhallatszik a láncfűrészek zúgása, de megértik, hogy szükség van a fakivágásokra, „inkább, mint hogy sétáláskor a fejünkre zuhanjon egy fa” – mondták.
Egy idős férfi a feleségével egyetértésben azonban arról panaszkodott:
„Mi azt nem bírjuk ésszel felfogni, hogy miért kell ennyi fát kivágni egyszerre. Miért nem vizsgálták meg őket rendszeresen?! Ha évente kivágnak egyet, kettőt, az senkinek nem fáj, de 92-t egyszerre, azt rettenetes még nézni is.”
Mire a felesége rákontrázott, hogy ők ötven éve itt laknak a park mellett, „de ekkora pusztítást még soha sem láttunk”. Náluk csak egy fiatal társaság volt jobban kiborulva a földön fekvő fák látványától, egyikük szerint ez „olyan, mintha egy tömeggyilkosság helyszínén lennénk”, de a többiek lehurrogták, hogy „ez azért túlzás”, de tényleg fájdalmas.
A Főkert megkeresésünkre azonban azt állította, hogy a szakembereik eddig is rendszeresen ellenőrizték a fákat, de a Városmajor park közeljövőben megvalósuló megújítása miatt szükségessé vált a fák ismételt felülvizsgálata és az esetleges balesetveszélyességük felmérése.
A 85 fa kivágásának március közepi határideje kőbe van vésve, ugyanis a Főkertnek van egy olyan együttműködése a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, miszerint a madarak költési időszakában csak nagyon indokolt esetben (például vihar utáni kárelhárítás miatt) lehet fákat kivágni. Ha költési időszakban mégis szükségessé válna egy fa kivágása, akkor előtte alaposan megvizsgálják, hogy van-e rajta fészek, és ha igen, akkor hány fióka van benne, és ha kell, az MME szakembereivel át is telepítik azokat.
Egyébként a XII. kerületben is készül egy olyan rendelet, ami megtiltaná a fák kivágását március elejétől augusztus végéig. Vadász Gábor, az önkormányzat alpolgármesterének tájékoztatása szerint a helyi szabályozás módosítása folyamatban van, az erről szóló rendelet januárban második olvasatban járt a kerület képviselő-testülete előtt.
Nemcsak az idő vasfoga, a damilos fűkaszák is nyírtak ki fákat
A kerület a fakivágásokról nemcsak a közösségimédia-felületein kommunikált, hanem szerveztek egy parkbejárást is a lakóknak, amin a Főkert szakemberei fáról fára megmutatták, hogy melyiknek milyen problémája van, miért kell életvédelmi okokból kivágni.
A műszeres vizsgálatok során többek között súlyosan károsodott törzsű, instabil gyökérzetű, korhadt, odvas és különböző betegségektől szenvedő fákat találtak, de olyanokat is, amiknek damilos fűkaszával végzett fűnyírás során okoztak olyan komoly gyökérnyaksérüléseket, amik a fák pusztulását okozhatták.
A kijelölt fákra két plakátot helyeztek ki, az egyik a fa favizsgálati adatlapja, amin a fa fajtáján és méretein kívül részletesen feltüntetik, hogy milyen állapotban van az adott fa gyökérzete, gyökérnyaka, törzse, koronaalapja és koronája, és milyen az általános vizuális értékelése. A jobboldalt alul látható rubrika azon a címen fut, hogy kezelési javaslat, ebbe a kiplakátolt fák esetében többnyire az az „ítélet” van beírva, hogy „kivágás”. A másik plakát egységes, ezekre többek között az van írva:
„Ezt a fát hamarosan kivágjuk! Évtizedekig szolgálta hűségesen a Városmajor látogatóit, de ideje sajnos lejárt, balesetveszélyessé vált.”
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a kivágandó fák nem egy tömbben vannak a parkban, hanem nagyjából a park teljes területén szétszórva, így a kivágásuk nem fogja nagyon elrontani a park jellegzetes ősfás jellegét.
A Főkert egyébként a Városmajor teljes faállományából, tehát 1071 fából 181 fát talált azonnal kivágandónak (1-es státusz) vagy tíz éven belül kivágandónak (2-es státusz), ezeknek pedig nyilvánosságra is hozta a favizsgálati adatlapjukat (amit itt lehet megnézni). A 2-es státuszú fák azonban azt is jelentik, hogy
a mostani kivágásoknak lesz folytatása, közel száz fa eltávolítása lesz szükséges a következő évtizedben.
Nem minden kivágott fa helyére tudnak elültetni egy újat
A parkban sétálva már látszik az az ígéret, hogy a kivágott fák esetében próbálják csökkenteni annak az ökológiai lábnyomát, hogy a faanyagot elszállítsák, miközben az is cél, hogy növeljék a park biodiverzitását és a talaj szervesanyag-tartalmát. Mint írtuk, két fa esetében úgy ítélték meg, hogy a gyökérzetük van annyira stabil, hogy bent hagyhatóak a földben, ezért ezek a továbbiakban lábon álló holtfaként fognak hasznosulni.
A park különböző pontjain vastagságuk szerint szortírozva ágak láthatók felhalmozva, ezekből kisebb parkbútorok vagy holtfasövények, vagyis természetes rovarhotelek készülnek majd. Sok helyen pedig méteres halmokban áll a ledarált faanyag, ezekből mulcs készül. Ezt azonban, úgy tűnik, egyelőre nem sikerült a parkhasználóknak elmagyarázni, egy középkorú férfi szerint ez „szemetelés, csak arra való, hogy odahugyozzanak a kutyák, és mérhetetlen büdös legyen a környéken”.
A mulcs azonban egyáltalán nem szemét, sőt, ha a bokrok, fák alá halmozzák, akkor természetes talajjavítóként szolgál, de arra is kiváló, hogy a forró nyári napokon jobban megtartsa a csapadékot a növényeknek. Ezt már működés közben is látni a park Nyúl utca felőli részén, ahol egy kordonokkal elzárt területen egy hatalmas fa alatt televényt létesítettek, ami köré jó vastagon mulcsot szórtak ki. A kivágott és ledarált fák jó célt fognak szolgálni akkor is, amikor ősszel újakat ültetnek majd, hiszen a főváros új faültetési protokollja szerint az ültetőgödröket mindenhol mulccsal kell majd feltölteni.
Az idős pár egyébként emiatt is ágált, szerintük a kivágandó fák helyére „karókat fognak beszúrni, mi azt már meg se fogjuk érni, hogy ezekből fa legyen”. A babakocsit toló fiatal pár szerint azonban inkább az a baj, hogy ők úgy tudják, nem minden kivágott fa helyére ültetnek el egy újat itt a parkban.
A kerület tájékoztatása szerint ez valóban így van, ugyanis van, ahol egy-egy nagyobb fa akkora árnyékot vet, hogy egy alá ültetett facsemete nem tudna nagyra megnőni, ezért bizonyos esetekben nem pont ugyanoda lesznek az új fák elültetve, ahol a régiek voltak. Ráadásul, bár minden kivágott fa helyett fognak újat ültetni, a fenti okok miatt nem mind fog elférni a parkban, ezért lesznek olyan fiatal fák, amiket a kerület más részein pótolnak.
Vadász Gábor alpolgármester kérdésünkre azt mondta, hogy a pótlás mértékéről és helyszíneiről néhány hét múlva tudnak majd pontos tájékoztatást adni, „jelenleg a koncepciótervezés zajlik, amelynek lezárása után a Főkert megküldi javaslatát az önkormányzatnak”.
Magánadományozók támogatásával újítják meg a parkot
A Városmajor park régóta tervezett felújításának ugyanis a közeljövőben kis, de látványos lépésekkel nekiáll a XII. és a II. kerület, valamint a Fővárosi Önkormányzat. A szolidaritási hozzájárulás miatt azonban egyelőre egyik szereplő sem tud akkora összeget áldozni rá, mint amekkorára valóban szükség volna, annak ellenére, hogy még magánadományozók is adtak pénzt a rekonstrukció támogatására.
Az alpolgármester közlése szerint a fejlesztési koncepció a park jelenlegi használati szokásaira épül, ezek alapján három fő területtípust különítettek el: pihenésre szolgáló részeket, aktivitási területeket és közösségi funkciójú zónákat, a park egy részén pedig integrált, kutyás használatot alakítanak ki. A parkban megjelenő színjelzések (zöld, sárga és kék) ezekhez a funkciókhoz kapcsolódnak, és több ponton, például tájékoztató táblákon és a padok színén is feltűnnek majd.
A megvalósuló fejlesztések első ütemében idén zöldítések lesznek a Nyúl utca környékén és a Beethoven-szobor térségében. A Városmajori Szabadtéri Színpad melletti, jelenleg elkerített terület hamarosan újra használható lesz, ott új gyepet telepítettek, évelőket ültettek és öntözőrendszert építettek ki. Szeretnék fejleszteni a sportolási lehetőségeket is, ennek részeként várhatóan pingpongasztalok kerülnek ki a parkba, és felújítják a tengófalat is.
