Mintha felnevelnének egy elitiskolában, aztán elküldenének Guantánamóra

1940-ben, amikor a Tabánt lebombázott épületek sittjéből közparkká alakították át, még nem féltek kis fákat ültetni, és még nem voltak kommenthuszárok sem, akik azt mondták volna, hogy ez nem fa, hanem piszkafa. Az emberek talán még jobban emlékeztek arra, hogy a természetben a kis fákból lesznek a nagy fák – vezette fel Bardóczi Sándor főtájépítész a Magyar Kertépítők Országos Szövetségének egri konferenciáján, hogy a Főkert új faültetési protokollt vezet be az idén.

A szépség és a klímaváltozás egymás ellenében hat

Mint mondta, a Főkert 2021-ben tudtán kívül egy érdekes kísérletet valósított meg a Tabánban. Akkor ültették el az első Miyawaki-erdőt Magyarországon, a jól előkészített talajba erdészeti, konténeres facsemetéket ültettek szorosan egymás mellé, amik azon versengenek azóta is, hogy túlnőjék egymást. Teljesen véletlenül az út mellé éppen akkoriban ültettek hagyományos módszerekkel, teljes talajcserével, karózással egy kétszer iskolázott fát is, így jól összehasonlítható lett a két módszer. „A Miyawaki-erdő fái, ez a dajkanövények között fejlődő kis városi ökoszisztéma mostanra lombtömegben és biológiai szolgáltatásban túlnőtte ezt a kétszer iskolázott fát.”

A főtájépítész szerint

a klímaváltozás során azt tapasztaljuk, hogy kevesebb a jól hasznosuló csapadék, nő az aszály, és egyre alacsonyabban van a talajvíz, ezért egyre fontosabb azon gondolkodni, hogy milyen fákat ültessünk, amik képesek lesznek életben maradni.

Mint a fentiek is mutatják, a többször iskolázott fák sok esetben lassabb növekedést produkálnak, mint az erdészeti csemeték, akár 2-3 évig is eltart, mire túlesnek az ültetési sokkon, kevésbé alkalmazkodóképesek, és kisebb a túlélési esélyük a megváltozó klimatikus viszonyok között.

De az is a hátrányuk, hogy a faiskolákban a legtöbbször az alapfafajokat nem, csak valamilyen nemesített fajtájukat szaporítják, amiknek szebb és nagyobb a viráguk, mutatósabbak a leveleik, „de arra nem készítik fel őket, hogy túléljék a várost, márpedig a szépség és a klímaváltozás egymás ellenében hat. Úgy is mondhatnánk, hogy felnevelik az elitiskolákban, és utána elküldik Guantánamóra őket – mert tulajdonképpen a városba ültetett fák ilyen sokkot élnek át.”

Az erdészeti facsemetéknek az az előnye, hogy beszerezhető az alapfajuk, nincs náluk ültetési sokkhatás, gyorsan növekednek, nagy az alkalmazkodóképességük, és magasabb a klimatikus túlélési esélyük. Viszont az a hátrányuk, hogy sokkal kisebbek, ezért nehéz megvédeni őket egy parkoló autótól vagy egy közparki rendezvénytől, „a megfelelő megvédésük két méter magas kerítés, szögesdrót és csaholó kutyák lenne”, mondta Bardóczi viccesen. De tény, hogy nagy és nem mindig esztétikus szerkezetekre van ahhoz szükség, hogy a fiatal, kisebb fák megérjék a felnőtt kort.

Nem lesz gyomlálás a faültetés után

Budapest főtájépítésze a konferencián tartott előadásán bejelentette: a Főkerttel együttműködésben, hosszas mérlegelés után ezért úgy döntöttek, hogy a klímaváltozás hatásainak minél jobb kiküszöbölésére új faültetési protokollt fognak bevezetni a fővárosban. Ennek röviden az a lényege, hogy

már idén tavasztól, ahol csak lehetséges, nagyobb fahelyekben, vízmegtartó közegben a kisebb fák ültetése felé fognak elmozdulni, amiknek sokkal nagyobb az esélyük arra, hogy adaptálódjanak az új körülményeikhez, és megeredjenek.

A földlabdás fák mellett a konténeres és a szabadgyökerű fák ültetése is elindul, a parkokban, a természetközeli területeken és a nagyobb zöldsávokban pedig kisebb méretű erdészeti facsemetéket is bevetnek. De csökken majd az előnevelt fák mérete is, mert rájuk is igaz, hogy úgy nagyobb a megeredési arányuk.

A főtájépítész a városban tapasztalható „guantánamói” körülmények (közművekkel körbeépített, szűk fahelyek tömörödött, rossz minőségű talajjal) javítására bejelentette azt is, hogy az új ültetésű fák esetében, ahol csak lehetséges, az eddigi 1x1 vagy 1,5x1,5 méter széles helyett 2x2 méter széles, és 1,2 méter mély ültetőgödrökre fognak áttérni annak érdekében, hogy a fák gyökérzetének legyen elegendő hely. De megváltozik a karózás stílusa is, több nemzetközi példa tanulmányozása után a 10 százalékkal megdöntött, gúla alakú karózás mellett döntöttek, ami amellett, hogy stabilabb szerkezet, nagyobb tányért tud biztosítani a fáknak, így már nem 60, hanem 150 liter vizet is be tudnak majd fogadni.

A fahelyekbe speciális szerkezeti talaj (barnakőszén-salak, komposztos termőföld) kerül majd, ami nagyon jó vízmegtartó tulajdonsággal rendelkezik, és a rendkívül talajlevegőtlen városi környezetben megfelelő levegőzést tud biztosítani a fáknak, és ráadásul olcsó is. Az ültetés után a fák tányérjait ágdarálékkal és komposztrostaljjal vastagon mulcsolni fogják, ami szintén a kiszáradástól védi a fákat, és tápanyaggal látja el a talajt. Továbbá

„elhagyjuk a gyomlálást is, mert azt vettük észre, hogy még a gaz is jó, dajkanövényként szolgál a fának, és elindít egy olyan talajéletet, ami nagyon fontos a fiatal fák gyökérképződéséhez”.

Újdonság lesz az is, hogy az elültetett fiatal fák törzsét speciális festékkel fehérre festik a héjaszás ellen. Ez az a jelenség, amikor a nyári tűző nap és az éjjeli alacsonyabb hőmérséklet miatt a fiatal fák kérge hosszában megreped, és károsodnak a szállító szövetei.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a jövőben a Főkert ne ültetne majd idősebb, nagyobb fákat esetenként, de Bardóczi Sándor szerint ott is szükséges lesz áttérni a szerkezeti talajra és az automata, gyökérszinten futó öntözési rendszer kiépítésére, mert az egyre növekvő szárazság miatt nem győzik a locsolást.

Újra várják a locsoló civileket

A Főkert azonban, bármekkora kihívás is az aszályos időkben a locsolás, nem adja fel a harcot, a tavalyi után idén is meghirdetik az Önkéntes vízadás programot, amibe ismét várják a fiatal fákat locsoló civileket – jelentette be a MAKEOSZ egri konferenciáján Cserna Hajnalka, a Főkert Gellért-hegyi üzemének vezetője és civil kapcsolatokért felelős munkatársa.

A Fővárosi Önkormányzat, a Főkert, a 10 millió Fa és a beeco által meghirdetett programban résztvevők egyénileg is „örökbe fogadhattak” egy-egy fát, illetve közösségben is locsolhattak a hétről hétre a város más-más parkjaiban megrendezett Locsolakomákon (erről itt olvashat riportot), a meglocsolt fákat és a locsolásra felhasznált víz mennyiségét pedig a beeco nevű ökoapplikációban vezethették. A kampány során összesen

az applikációba feltöltött 9300 fából 7 ezer kapott legalább egyszer inni, és a felhasználók által feltöltött adatok szerint az emberek 400 ezer liter víz kilocsolásával segítették, hogy életben maradjanak a fiatal ültetésű fák.

Az egyik legnagyobb sikernek mégis azt tartják, hogy a Gellért-hegyi locsolóközösséghez hasonlóan legalább kilenc helyen teljesen alulról szerveződő, lokálpatrióta csoportok alakultak, tehát láthatóan érzékennyé vált a lakosság egy része a klímaváltozás jelentette kihívásokra.