A szolidaritási hozzájárulás megkérdőjelezhetetlenségéről szóló rendelet részleges megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól az Országos Bírói Tanács
Arra kéri az Országos Bírói Tanács (OBT) az Alkotmánybíróságot, hogy a testület semmisítse meg annak a kormányrendeletnek egy részét, ami megtiltja, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt – írja a Hvg.
Az OBT jogorvoslati kérelmét a szervezet elnöke, Pecsenye Csaba adta be, aki azzal érvel, hogy az egyik napról a másikra kiadott rendelet úgy ír elő új szabályokat a bíróságok működése számára, hogy arról a bíróknak nem volt lehetősége egyeztetni, véleményt alkotni, pedig az erre való jogukat az Alaptörvény is védi. A rendelet több jogász szerint is sérti a bírói függetlenséget, bár Sulyok Tamás köztársasági elnöknek nincs róla véleménye.
Mivel elmaradt ez a vélelmezési kör, az OBT arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítsék meg a kormányrendelet három rendelkezését. Azt,
- amelyik szerint a közigazgatási perek szabályait a háborús veszélyhelyzet idején a kormányrendelettel együtt kell értelmezni,
- amelyik az önként be nem fizetett hozzájárulás azonnali inkasszálását engedélyezi,
- és azt, amelyik megtiltja az önkormányzatoknak, hogy pert indítsanak a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban, vagy azzal szemben jogvédelemmel éljenek.
A rendelettel a kormány gyakorlatilag keresztül húzta Budapest harcát, ugyanis a főváros hiába kért jogvédelmet a bíróságtól és hiába volt már folyamatban az ügyük, a kormány döntése szerint azoknak vége.
A szolidaritási hozzájárulás jogosságáról évek óta jogvita zajlik, a főváros vezetése nem tartja jogosnak az elvonást. Budapest 2023-ban perelt az éves befizetési kötelezettség miatt, a Fővárosi Törvényszék pedig tavaly januárban jogerős ítéletben mondta ki, hogy a kormány jogellenesen vont le 28,3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást, illetve további 6 milliárd forint kamatot a főváros számlájáról. A döntés után a pénzt nem kapták vissza, mivel az Államkincstár felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A Kúria minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat, és helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, további felülvizsgálatnak nincs helye.
A szolidaritási hozzájárulás ügye az Alkotmánybíróságot is megjárta, de január végén kiderült, az AB nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek az elvonás intézményét. Karácsony Gergely főpolgármester szerint az AB a döntésben „érdemben nem is foglalkozott a Fővárosi Törvényszék alkotmányossági és nemzetközi jogi aggályaival”. Emiatt Budapest folytatta a pereskedést a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulás jogszerűsége miatt.
