A Partizánnak adott interjúja után kezdeményezte Bese Gergő laicizálását Bábel Balázs érsek
Hétfőn kezdeményezte Bese Gergő laicizálását Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke, mondta Bábel lapunknak. A laicizálás a klerikusi állapotból a laikusi állapotba való áthelyezést jelenti az egyházban, az viszont egyáltalán nem gyakori, hogy ezt nem az kezdeményezi, akit laicizálnak, hanem például a Főegyházmegyéje.
Mint Bábel mondta, a mások által kezdeményezett felfüggesztés is ritka, a laicizálás pedig még annál is ritkább. Az érsek azután döntötte el, hogy kezdeményezi ezt, hogy a hétvégén megjelent Bese a Partizánnak adott interjúja. Erről Bábel korábban a Magyar Hangnak azt mondta, hogy Bese abban tett állításaiban „hetet-havat összehordott”, Bese pedig „olyan, mint Gábor Zsazsa – mindegy, hogy mit, csak beszéljenek róla”.
Bábel lapunknak azt is mondta, hogy Bese szexbotránya és viselt dolgai fokozatosan derültek ki, ezért korábban is érett benne a gondolat, hogy kezdeményezi a laicizálást. A Partizán-interjú végül katalizálta a döntést.
A Megafont és a Karmelitát megáldó Bese atya szexbotrányának volt a legnagyobb visszhangja 2024-ben az egyházi ügyek közül. A katolikus papról ebben az évben derült ki, hogy melegorgiákra járhatott, később előkerültek róla olyan videók, amelyeken más férfiakkal szexel, és olyanok, amelyeket ő készített. Bese a Fidesz–KDNP magas szintjéig be volt kötve. A szexbotrányba keveredett Bese később 7+1 pontban vázolta fel, mit kezd magával, miután már nem misézhet. Egy évvel később azt állította, 2024. augusztusban az Alkotmányvédelmi Hivatal épületében tudatták vele, hogy a kormány kimondta rá „a halálos ítéletet”, és vége a papi pályafutásának. Itt írtuk meg hosszabban, ki ő.
Bese szexbotránya miatt került elő 2024-ben két, ennél súlyosabb ügy is, ami szintén a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyét érintette: R. Gábort és egy másik papot, H. Róbertet is azzal vádolták, hogy gyerekeket zaklathattak. A három ügy után Bábel Balázs érsek belső levelezésben egy újabb ügyre is rávilágított: B. R. atyáéra, aki az egyházmegye egyik településén volt plébános. Ő 2020-ban kereste meg Bábelt azzal, hogy „azonnal helyezzem el a plébániáról, mert őt a »cigányok üldözik”. Az érsek a levelében azt írta, ezután „felajánlottam neki több helyet az egyházmegyében, de mindre azt mondta, hogy ott is utolérik. Rövid időn belül jelentkezett, hogy Dr. Tóth Tamás titkár úr elhelyezte őt a szeretetszolgálatnál, amibe én beleegyeztem, sőt kérésre szolgálatát meghosszabbítottam”. A levélben érintett Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) volt titkára volt, aki végül be is nyújtotta lemondását, miután a neve felmerült H. Róbert, illetve B. R. ügyében is. Tóthról és az eddigi ügyekről itt írtunk részletesen.
