A választókat sok belföldi téma – korrupció, egészségügy – érdekli, de a kormány a választókat külföldi témák felé szeretné fordítani. Most egy nem létező háborús fenyegetettségre hivatkozva próbálják meg hiszterizálni a közvéleményt – mondta Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a Telex hétfői élő választási műsorában. A beszélgetésben szó volt arról is, hogy a kormányzati dezinformációs gépezet jelenleg sokkal kevésbé hatékony, mint korábban, a hadsereg kivezénylése a kampányban pedig szintlépés. Eközben a szándékos félrevezetés korábban nem látott méreteket ölt.
Krekó szerint nem a múlt hétvégén kirobbant iráni háború lesz az a téma, ami drasztikus fordulatot hoz a kampány témáiban. Azért gondolja így, mert az olajexport egyelőre zajlik Iránból, más országok pedig fokozták a kitermelésüket, hogy ne lépjen fel olajhiány. „Ha ez így marad, akkor a benzinárban nem lesz drasztikus emelkedés, de erről biztosat csak később lehet mondani.”
„Ez a magyar kormány szempontjából nem egy komfortos helyzet: egyrészt azért, mert Orbán azt ígérte, hogy Donald Trump a béke elnöke. Be is húzta Orbán Viktort a Béketanácsba” – mondta Krekó. Közben a magyar kormány viszonylag jó kapcsolatot ápolt az iráni rezsimmel: a most kiiktatott ajatollah 10 éve még személyesen fogadta Orbán Viktort. „Ezek viszont külpolitikai kérdések, amelyekben a Tisza kerüli, hogy konfrontálódjon a kormánnyal, ezért nem gondolom, hogy ez nagyon nagy sebet fog ejteni a kormányon, még akkor sem, ha ez nem egy komfortos helyzet nekik” – mondta.
A Political Capital igazgatója szerint nem feltétlen evidens, hogy egy háborús helyzetben felsorakoznak a jelenlegi vezetés mögött a választók. „Ha úgy érzik, hogy a háborús helyzetben felelőssége van az adott kormánynak, akkor például csökken a népszerűségük.” Krekkó azt mondta, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanása után Európában az emberek az aktuális vezetőjükben erősítették meg a bizalmukat, ilyen hatás létezik, de Irán nagyon messze van Magyarországtól.
Krekó szerint a magyar kormány szeretne a háborús fenyegetéssel támogatást keríteni, de ezt nem a Budapest-Irán, hanem inkább a Budapest-Kijev tengelyen oldaná meg.
„Itt a nem létező ukrán háborús fenyegetettséggel való riogatás a legfőbb téma, erről a vonatról úgy tűnik, nem akar leszállni a kormány”
– mondta. Példának hozta, hogy a kormány az olajszállításokkal kapcsolatban a Barátság kőolajvezeték jelentőségéről beszél. Krekó Péter szerint ha mégis elszabadulnának az üzemanyagárak, abból az ellenzék tudna profitálni. „Az áremelkedés negatív hatásától nem tudja magát egyetlen kormány sem távoltartani, lehetne magyarázni, hogy az Ukrajna miatt van, de ez fájna a kormánynak, ezért ezt minden áron próbálnák elkerülni és a benzinforgalmazókra tolnák az extraköltségéket.”
Krekó arról beszélt, hogy az orosz olajról való leválás, illetve a diverzifikálás elmaradása akár vissza is üthetne a jelenlegi helyzetben kormányra. „Visszaüthetne, ha a fő politikai rivális ezt fontos témává tenné, de mintha lenne egy olyan törekvés, hogy ne lehessen rásütni az ukrán-barát jelzőt a Tiszára, és ne lehessen azzal vádolni, hogy megemelné a benzin árát, ezért igyekeznek minél kisebbnek éreztetni a távolságot a Fidesz és Tisza álláspontja között” – mondta.
„Nem volt még ilyen kampányunk és ez szintlépés” – mondta Krekó arról, hogy Orbán Viktor ukrán akciótól tartva katonákat vezényelt a kiemelt energetikai létesítményekhez, amivel gyakorlatilag bevonja a hadsereget a kampányba. Szerinte a választókat sok belföldi téma (korrupció, egészségügy stb.) érdekli, de a kormány igyekszik a választókat külföldi témák felé fordítani.
„Egyelőre úgy tűnik, hogy egy nem létező háborús fenyegetettségre hivatkozva próbálja meg hiszterizálni a közvéleményt a kormánypárt”
– mondta. Krekó nem látott olyan bizonyítékot, ami valós veszélyt jelentene a magyar energetikai létesítményekre. Szerinte a kormány egyes érvei néha ellentmondásba kerülnek, ugyanis az nem lehet, hogy Ukrajna függ a magyar energiától, de a magyar energialétesítményeket le akarja rombolni, mindezt ráadásul egy háborús helyzetben. „Az sem életszerű, hogy Ukrajna, ami a létéért küzd az orosz hadsereggel szemben, még egy NATO-tagországgal is szeretne konfliktust kiprovokálni.”
A Political Capital vezetője szerint a kormány állításait nem lehet tényekkel megtámogatni, ráadásul Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb a bizalom a kormányzat felé. Szerinte az a kérdés, hogy számíthat-e arra a kormány, hogy automatikusan azért, mert nála vannak a fegyveres erők, úgy fogják látni a választók, hogy a mondásaiknak van igazságtartalma.
Krekó Péter azt mondta, hogy az utóbbi években az látszik, hogy a kormányzati dezinformációs gépezet sokkal kevésbé hatékonyan működik. Ez most egy nagy teszt, nem véletlen nyúlnak túl eszközökben a korábbiakon. „Dezinformációs szempontból az egy új minőség, hogy a hadsereget is bevonják – egy jelenlegi tudásunk szerint – hazug sztori alátámasztására” – mondta.
„Ez egy olyan választás, aminek a geopolitikai környezete sokkal látványosabb, mint eddig valaha volt, és Oroszország egyértelműen kifejtette, érdeke, hogy Magyarországon ne történjen kormányváltás, szóval nem is biztos, hogy csak a magyar politikai szereplőknek lesz itt fontos a szava” – fogalmazott. Szerinte egyértelműen annak van nagyobb esélye, hogy Oroszország avatkozik majd be a magyar választásokba.
Hamis zászlós műveleteket az oroszok kevésbé hajtanak végre az Európai Unióban, de kérdés, hogy mennyire ellenálló az adott államszervezet ezzel szemben, mennyire állnak ellen a hatóságok. „Ezzel kapcsolatban joggal lehetnek kételyeink”, mondta Krekó. Egy hamis zászlós műveletnek Krekó szerint akár kedvező hatása is lehet az ellenzékre nézve, legalábbis akkor, ha felerősödik a gyanú, hogy ez valóban egy hamis zászlós művelet volt. „Éppen ez a kockázat. Ezt kell mérlegelniük az ebben érdekelt politikai szereplőknek.”
A Political Capital igazgatója arról beszélt, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a hadsereg jelenléte segítheti a kormányt, mert felmérések szerint a Honvédség nagyon népszerű. Arról viszont éles politikai viták lesznek, hogy ez fenyegetettség mennyire valós.
Krekó Péter úgy érzi, hogy a Tisza ezen téren defenzívába szorult. A pártnál az tűnik fő célnak, hogy ne látszon nagy különbség külpolitikai kérdésekben a kormány és az ellenzék között.
„Ebben a helyzetben, ilyen előtörténet mellett nehéz lesz jól reagálnia az ellenzéknek, ezek után azt valószínűsítem, hogy ez inkább a kormányoldalt erősíti.” Krekó Péter szerint 2022-ben, mikor a mostanaihoz hasonló háborús történet épített fel a Fidesz, akkor a részletek nagyon mások voltak. A Fidesz négy éve még távolította magától a képzetet, hogy „egyértelműen Oroszország kiszolgálója egy nemzetközi konfliktusban”, Orbán Viktor még 1956-tal példálozott. „Már nem is próbálja eljátszani a kormány, hogy ebben a konfliktusban ne az oroszok oldalán állna, mozgásaik is egyre jobban Oroszországot segítik” – mondta.
„Bizonyos szempontból ironikus, hogy a magyar kormány és a Fidesz kampánygépezete mindenről beszél, csak a belföldi kérdésekről nem” – mondta Krekó. Ennek oka szerint az, hogy kevés eredmény van, amit el lehet adni a választók meggyőzéséhez. Közben vannak olyan intézkedések, hogy a gazdasági hangulatot megfordítsa a kormány, „sokan találhatnak a bankszámlájukon hirtelen felindulásból hozzájuk vágott pénzeket”, de az eddigi kutatások alapján az osztogatásoknak nem nagyon volt meg a hatása.
A kormány közben a béke és a stabilitás üzenetét próbálja magához kapcsolni, de Krekó szerint ennek ellenére a közvélemény-kutatásokat megnézve egy most vasárnapi választást a Tisza nyerne meg. „A választókat eddig nem azok a témák érdekelték, amikről a Fidesz beszélt, de intenzív egy hónap elé nézünk, amikor még sok minden változhat.”
Krekó Péter szerint a magyar információs autokrácia nagyon hatékony volt az elmúlt 15 évben az információk torzításában, mostanra pedig egy olyan virtuális valóságot építettek fel, ami hamis vagy szándékosan félrevezető. „A miniszterelnök arról beszél, hogy amennyiben Ukrajnát felveszik az EU-ba, akkor automatikusan Magyarország is egy háborús válasz része lesz. De hát nem, az Európai Unió nem így működik, a NATO-ban van ilyen” – mondta.
A Political Capital igazgatója szerint a szándékos megvezetés korábban nem látott méreteket ölt. Arról beszélt, hogy mindenhol nagyot mennek az összeesküvés elméletek, ez nem egy magyar sajátosság, de európai értelemben mégis egyedülálló.
„Nincs még egy olyan európai uniós tagállam, ahol ennyire az összeesküvés elméletek váltak hivatalos, világmagyarázó eszközzé és hivatalos kormányzati állásponttá.”
Szerinte a Fidesz olyan információs környezetet teremtett, amiben ha valaki nem keresi a kormánykritikus, független információt, akkor ami szembejön vele az szinte kizárólag a kormányzati narratíva.
A Fidesz mesterséges intelligencia tartalmai, mint például az, amiben a magyar kislány apját kivégzik a fronton, önmagában nem hoz a kormánypártoknak, de egy szélesebb eszköztár részeként ez is hathat a választókra. „Nincsen abban semmilyen nyilvánosságbeli norma, hogy az ilyen videókat nem szabad terjeszteni, vezető politikusok raktak ki a Tisza elnökéről deepfake videókat, amiben olyan dolgokat adtak a szájába, amit sose mondott” – fogalmazott Krekó. Szerinte a valóság és a történetmesélés nagyon egybe tud csúszni ilyen helyzetekben. Voltak olyan kampányok, például Szlovákiába, ahol kreált, deepfake tartalmak is befolyásolták a választókat. Ez egy kiélezett helyzetben Krekó szerint előfordulhat.
