Kúria elé viszi a főként kárpátaljai menekülteket érintő kormányrendelet bírósági értelmezését a Helsinki

A Magyar Helsinki Bizottság a Kúria elé viszi azokat a bírósági ítéleteket, amelyek elutasították a kárpátaljai menedékes családok támogatott lakhatásáért indított kereseteit. A Helsinki szerint a bíróság jogértelmezése vitatható, és nem felel meg a menedékeseket megillető ideiglenes védelem követelményeinek.

Szerdán elutasította a Fővárosi Törvényszék a Magyar Helsinki Bizottság keresetét, amelyet a jogvédő szervezet egy 2024-es, főként kárpátaljai menekülteket érintő kormányrendelet miatt indított Pál Norbert, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos ellen.

A bíróság megállapította, hogy nem ütközik semmilyen uniós irányelvbe az a magyar szabályozás, amelyet 2024-ben hozott a kormány, és amely főként kárpátaljai menekülteket érintett. A törvény azt mondta ki, hogy az állam dönti el, mi számít Ukrajnában háborús területnek, aki pedig menekültként nem ezekből a zónákból érkezik, csak akkor kap államilag finanszírozott szálláshely-támogatást, ha méltányossági kérelmet nyújt be, és azt pozitívan bírálja el a kormánybiztos.

A bírósági tárgyalások azután kezdődtek, hogy a Magyar Helsinki Bizottság 84 kárpátaljai menekült, köztük 64 gyerek ügyét felkarolta, miután az ő kérelmeiket elutasította a kormány. Ők mind azután kerültek utcára 2024 augusztusában, hogy a kormányrendelet életbe lépett. Így, bár ezek a kárpátaljai menekültcsaládok menedékes státusszal érkeztek az országba, a lakhatási támogatásukat megszüntette a kormány.

A szerdai döntés azt mondta ki, hogy a magyar szabályozás nem ütközik az uniós jogba, konkrétan az ideiglenes védelemről szóló irányelvbe. „Ezt a megállapítást a bíróság különösen az uniós jogi szabályozás céljából, rendszeréből, a tagállamok széles mérlegelési mozgásteréből és a többi tagállam gyakorlatából vezette le” – írta a Fővárosi Törvényszék.

A Helsinki szerint azonban a jogértelmezés hibás, és eleve kétségeket vet fel, hogy a magyar bíróság nem fordult a kérdéssel az uniós bírósághoz. A Helsinki szerint a bírósági döntés „lényegében átírja az irányelv szövegének nyelvtani értelmezését, annak érdekében, hogy a hazai jogi szabályozás legitimálható legyen”. „A per nemcsak a Helsinki Bizottság képviselte családok sorsáról szól. A tét az, hogy Magyarországon a háború elől menekülő emberek valódi védelemben részesülnek-e, vagy pusztán formális jogállás marad számukra segítség nélkül” – írta a civil szervezet.

A bírósági tárgyalás alapját a menedékesekre vonatkozó uniós védelmi irányelv jelentette, amit máshogy értelmezett a tárgyalások során a két oldal. A Helsinki értelmezése szerint az irányelvből következik, hogy mindenféle egyéni körülmény mérlegelése nélkül, nem rászorultsági alapon kell biztosítani lakhatást, mert az minden menedékesnek jár. Szerintük a kormánybiztos (indoklás nélküli) döntéséből „nem derül ki, hogy vizsgálták-e az egyéni körülményeket”, ugyanakkor azt sem állították, hogy rászorultsági alapon döntöttek.

A kormánybiztos jogi képviselője ekkor azzal érvelt, hogy méltányossági döntéseket engedélyeztek, illetve szerintük az uniós irányelvnek is megfeleltek. A kormány azzal is érvelt, hogy más uniós tagállamokban is voltak a menekültekre vonatkozó szigorítások. A Helsinki szerint viszont „más uniós tagország sem ilyen döntés mögé bújik, hanem kidolgoztak egy rászorultsági rendszert”.

2024 augusztusában a törvény értelmében százaknak kellett elhagyniuk addigi szállásukat. A kormányrendelet pont azokat a kárpátaljaiakat érintette a legjobban, akiket háborút és az ukránokat emlegetve gyakran vesz elő a kormány politikai eszközként. A menekülteknek túl sok választásuk az állam döntése után nem maradt: vagy visszamentek Ukrajnába, vagy, ahogy például Kocson történt, álltak az utcán, hátha történik valami. A kormányt már akkor számos civil szervezet kritizálta a gyors, átgondolatlan döntés miatt, amelyben arra nem volt valódi terv, hogy például hova menjenek ezek az emberek.

A Népszava ekkor azt írta, hogy Pál Norbert 1486 méltányossági kérelemből 1202-t utasított el. Az elutasítást a kormány nem indokolta. Homályos zóna volt az is, mint azt a rendelet megjelenésekor is írtuk, hogy mi alapján lesz Ukrajnán belül egy rész háborús zóna, mi alapján maradtak le adott területek a listáról. A kivéreztetett magyar menekültügyi rendszer újabb csonkításáról itt írtunk részletesen.