2025. január 29-én volt férje a budapesti belvárosi lakásában megölte a japán állampolgárságú, kétgyerekes M.-et, amit a férfi tűzesetnek akart álcázni. Egy évvel később, 2026. január 25-én a baranyai Bezedek község melletti bokros területen megtalálták a 30 éves O. Mária holttestét, akit a volt élettársa késsel és gázpisztollyal gyilkolt meg. O. Máriáé volt az idei második nyilvánosságra került eset, amelyben egy nő párkapcsolati erőszak halálos áldozata lett.
Azt viszont, hogy az elmúlt egy évben pontosan hány ilyen eset történt, csak némi nyomozás után sikerült kiderítenünk. Az intim partner által elkövetett emberölésre ugyanis nincs önálló kategória a statisztikai rendszerben. A témában rendszeresen elhangzik ugyan egy adat, amely szerint Magyarországon hetente meghal egy nő párkapcsolati erőszak miatt, ez a szám azonban egy korábbi adaton alapul, ami éveken át rögzült a nyilvánosságban. Mint később kiderült: hibásan.
Évi 26 női áldozat a rögzített adatokban
Elsőként a Központi Statisztikai Hivatal adatait néztük át, ebből az derült ki, hogy Magyarországon 2022-ben 89, 2023-ban 70, 2024-ben pedig 67 emberölés történt. Ezt megvizsgáltuk a hozzátartozók viszonylatában, ebből az derült ki, hogy 2024-ben a 67 szándékos befejezett emberölésből 31-et (46%) hozzátartozó sérelmére követtek el, ez az arány 2023-ban 70/41 (59%), 2022-ben pedig 89/46 (52%) volt. Az emberölések tehát megközelítőleg 50 százalékát családtag ellen követik el, vagyis minden második emberölés a hozzátartozókat veszélyezteti leginkább.
Az Eurostat adatsorából (amelyben a magyar intézmények által szolgáltatott számokból dolgoztak) pedig már az is látszott, hogy a 2023-as év 70 áldozatából 31 volt nő – vagyis abban az évben összesen ennyi nő halt meg különféle bűncselekmények miatt az országban.
Egy további szűréssel pedig eljutottunk az intim partner által elkövetett emberölésekig. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint:
- 2023-ban 26 nőt és 17 férfit;
- 2022-ben 36 nőt és 16 férfit;
- 2021-ben 19 nőt és 15 férfit;
- 2020-ban 29 nőt és 15 férfit;
- 2015-ben pedig 64 nőt és 42 férfit ölt meg a volt vagy akkori partnere.
Vagyis tíz évvel korábban még valóban átlagosan heti egy nőt gyilkolt meg volt vagy akkori partnere, ez közel két és félszerese napjaink statisztikájának.
Hogy a családon/kapcsolaton belüli, halállal végződő esetekről még pontosabb számot kaphassunk, az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikát (ENyÜBS) kezelő Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) fordultunk. Mivel a kapcsolati erőszaknak nincs halállal végződő minősített esete, a rendőrség csak olyan, emberöléssel és halált okozó testi sértéssel összefüggő adatokat tudott megadni, amelyekben meghatározó volt a párkapcsolati státusz: vagyis az elkövető az áldozat jelenlegi vagy korábbi barátja, barátnője, házastársa vagy élettársa volt. A rendőrség kommentárja szerint az általuk regisztrált esetek között is lehetnek olyanok, amelyeket a haláleset előtt nem feltétlenül előzött meg bántalmazás vagy erőszakos magatartás. Azért nehéz pontos statisztikát felállítani, mert mint írták,
„nem lehetséges megállapítani, hogy az emberölést megelőzte-e kapcsolati, illetve családon belüli erőszak”.
Az ENyÜBS-adatok alapján két bűncselekményi kategóriát adtak meg: emberölést/erős felindulásban elkövetett emberölést, valamint halált okozó testi sértést. Emberölés és erős felindulásban elkövetett emberölés esetén az elkövető szándéka az élet kioltása, a halált okozó testi sértésnél a szándék a bántalmazás, a halál gondatlanságból következik be:
A Patent nőjogi egyesület jogásza, Péterfi Vera teljesen abszurdnak nevezte a rendőrség állítását, miszerint nem minden esetben lehet megállapítani, hogy egy partner általi emberölést megelőzött-e erőszak. Szerinte a családon belül erőszak természetrajzából egyértelműen megállapítható, hogy nem létezik olyan bántalmazás, ami valamilyen módon nem folytatólagos. „A párkapcsolati emberölés rendszerint eszkaláció, egy folyamat csúcspontját jelenti. Ezért nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy
ha párkapcsolaton belül történik emberölés, azt megelőzte az erőszak más formája, tipikusan szóbeli, lelki, gazdasági, esetleg szexuális jellegű abúzus.”
Ha a rendőrség szerint ez nem feltétlenül történt meg, az szerinte azért fals, mert ez legfeljebb azt jelenti, hogy hozzájuk nem jutottak el információk a megelőző erőszakról. Nem volt feljelentés, nem lett belőle eljárás, magyarázta Péterfi Vera, aki szerint a rendőrségnek is eleve úgy kellene kezelnie a partneröléses eseteket, hogy az bántalmazás következménye és vége.
Kapcsolati erőszak ≠ párkapcsolati erőszak
Ezt erősítette meg dr. Solt Ágnes kriminológus is, aki szerint ha egy házastárs vagy élettárs megöli a partnerét, elhanyagolható számú kivételtől eltekintve biztos, hogy azt többszöri bántalmazás előzte meg. Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kutatója arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberölési esetek egy részénél a nő az elkövető, az ezt megelőző bántalmazás áldozata viszont jellemzően szintén ugyanő. Az látszik tehát, hogy akár nő, akár férfi az emberölés áldozata, az emberölést megelőző párkapcsolati erőszak áldozata jellemzően a nő.
„Ezekben az esetekben gyakran az történik, hogy ez a nő végső menekülése: a férfi régóta tartó, sorozatos bántalmazásai után a nő végez a partnerével.”
A kriminológus szerint a hatóság emberölési adatainál azonban a valóságban tényleg valamivel több eset lehet, például mert a rögzített statisztikába csak a lezárt emberöléses esetek kerülnek be, míg előfordulhat, hogy valaki úgy végzett a partnerével, hogy nem bizonyítható az elkövető személye, vagy nem került elő az áldozat holtteste.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy 2013-ban a kapcsolati erőszak önálló bűncselekményként bekerült ugyan a magyar büntető törvénykönyvbe, ez viszont azon a körülményen alapul, hogy a bántalmazott együtt él vagy élt a bántalmazójával. Az OKRI egy másik munkatársa, dr. Garai Renáta büntetőjogász magyarázata szerint a kapcsolati erőszak bűncselekménye a rokoni, hozzátartozói viszonyokat veszi figyelembe (szülő, nagyszülő, gyermek, unoka, testvér, házastárs, élettárs, anyós stb.), nem tartozik viszont a kapcsolati erőszak bűncselekményébe, ha az áldozat korábban nem élt vagy aktuálisan nem él együtt a bántalmazóval. Az egyetlen kivétel, ha az elkövető az áldozat gyerekének másik szülője.
A kapcsolati és a párkapcsolati erőszak tehát a büntetőjogban két elkülönülő dolog: a kapcsolati erőszak bűncselekményébe az összes hozzátartozó beletartozik, míg a párkapcsolati erőszak az intimitáson alapul, és nem feltétlenül az együttélésen vagy a közös háztartáson.
Nőgyilkosság mint önálló kategória
Közben a femicídium (angolul: femicide) bűncselekménye, azaz ha egy nőt a neme miatt ölnek meg szándékosan, az Európai Unió több tagállamában is önálló tényállást kapott. Például a szomszédos Romániában, ahol Magyarországgal ellentétben már korábban ratifikálták a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését célzó isztambuli egyezményt. Romániában így ma már pontos statisztika van arról, hogy 2025-ben hány nőt gyilkoltak meg a neme miatt: 51-et, ami tényleg heti egy halálesetet jelent – egy, a hazánkénál kétszer nagyobb, 19 millió lakosú országban. Ahogyan Olaszországban is tavaly óta önálló kategória a femicídium, és hacsak nem áll fenn több enyhítő körülmény egy esetnél, automatikusan életfogytiglani szabadságvesztést szabhatnak ki az elkövetőkre.
És bár nem minden femicídium-bűncselekményt partner vagy volt partner követ el, Péterfi Vera szerint a párkapcsolati erőszakos eseteket nem lehet a jelenségtől elválasztani. „Ha a párkapcsolatban erőszakot átélt nő neme nem nő lenne, akkor nagy eséllyel a partnerétől sem érné abúzus. Ez szorosan összefügg azzal, hogy a nőket érő párkapcsolati erőszaknak nem pszichológiai eredői vannak, hanem a társadalmi nemi egyenlőtlenségek állnak mögötte. Ha megvizsgáljuk a konkrét eseteket, azt látjuk, hogy a bántalmazó férfiak a nőket szinte mindig alacsonyabb rendűnek tekintik” – magyarázta Péterfi Vera.
Akkor is nehéz dolgunk van, ha a nem halállal végződő családon belüli erőszakos esetek pontos számáról akarunk képet kapni. Az áldozatok ugyanis gyakran nem jelentik be az esetüket a rendőrségnél, vagy maguk a hatóságok nem veszik azt komolyan – így pedig
a bántalmazásoknak egyszerűen nem marad statisztikai nyomuk.
A latencia aránya ráadásul különösen magas a családon belüli eseteknél, mivel az áldozatok tartanak a megfélemlítő partnerüktől vagy más családtagjuktól, esetleg szégyellik beismerni a helyzetüket.
Így érdemes kezelni azt az ORFK-adatsort is, amely szerint a 2019 és 2023 közötti öt évben megduplázódott a kapcsolati erőszak regisztrált sértettjeinek száma: míg a Covid előtti évben 393 ismert eset volt, a pandémia utáni évben ez a szám már 783-ra nőtt. Ebben az öt évben kapcsolatierőszak-bűncselekmények sértettjeként összesen 3354 főről tudott a rendőrség, a sértettek túlnyomó többsége nő volt: 2023-ban például 702 nő és 81 férfi sértettet regisztráltak.
A rejtve maradt esetek miatt így azt sem tudjuk pontosan összevetni, ezek milyen arányban torkollnak gyilkosságba. Ha mégis a rendőrség által regisztrált családon belüli esetek statisztikáiból indulunk ki, akkor 2023-ban a 702 női sértett mellett 31 női halálos áldozat volt, míg a 81 férfi sértett esete mellett 6 volt halálos kimenetelű. De itt is fontos hozzátennünk, hogy az adatok családon belüli elkövetőkre utalnak, akik nem csak a partnerek lehetnek.
A Patent szakembere szerint azért lenne szerencsés, ha a rendőrség és más igazságügyi szervek a mostaninál is részletesebb adatgyűjtést vezetnének a partnergyilkosságokról, mert a hatóságok munkáját nagyban segítené, ha pontosabb képet kapnánk a párkapcsolati erőszak hazai előfordulásairól. Abban, hogy ezt egyelőre nem teszik, Péterfi Vera nem szándékosságot, inkább érdektelenséget lát: szerinte éppen ez mutatja meg azt, hogy a hatóságok még mindig kevésbé motiváltak a nők elleni erőszak témájában, és ez a bűnüldözés egy elhanyagolt területe maradt.
A Patent Egyesület ezért az idén elindított egy áldozatszámlálót, ezzel a nő- és gyerekgyilkosságok továbbra is jelentős számára szeretnék felhívni a figyelmet. A sajtóban nyilvánosságra került esetek alapján az év első hónapjában ez a szám: 2.
A párkapcsolaton belüli erőszak hazai rendszerproblémáival többek között ebben a cikkben, a segítségnyújtás lehetőségeivel ebben a cikkben foglalkoztunk.
