A lakástűzben meghalt japán nő már jó ideje rettegésben élt

A lakástűzben meghalt japán nő már jó ideje rettegésben élt
Résztvevők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) Néma Tanúk elnevezésű felvonulásán, amit a nők elleni erőszak felszámolásának nemzetközi világnapja alkalmából tartottak Budapesten 2018. november 25-én – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

929

Január 29-én meghalt egy külföldi nő egy V. kerületi lakásban. A rendőrség első vizsgálata alapján a tűzeset körülményeinél nem találtak idegenkezűségre utaló nyomot, a Patent Egyesület azonban közleményben jelezte: az áldozattal másfél éve kapcsolatban álltak, a kétgyerekes nő több feljelentést is tett a volt férje ellen az őt ért inzultusok miatt, de a rendőrség nem foglalkozott az ügyekkel.

Kedden délelőtt a rendőrség már azt közölte: egy kamerafelvétel fordulatot hozott a nyomozásban, ezért a volt férjet gyanúsítottként őrizetbe vették, és kezdeményezik a letartóztatását. A BRFK emellett teljes körű tényfeltáró vizsgálatot rendelt el annak tisztázására, hogy a nő korábbi feljelentését miért utasította el az V. kerületi kapitányság.

Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza december 31-én váltott utoljára üzenetet az áldozattal, amiben azt ígérte ügyfelének, hogy hamarosan befejeződik az ügye. Spronz most részletezte a Telexnek az ügyet, ezzel együtt rámutatott a magyar igazságügyi rendszer hiányosságaira.

A magyar gyámügytől Hágáig

A negyvenes éveiben járó, japán állampolgárságú M. 2023-ban kereste meg a Patent nőjogi egyesületet, hogy jogi képviseletet kérjen egy vitás iskolakijelölési ügyben. A nő és a szintén külföldi állampolgárságú férje nemrég váltak el ekkoriban, és a két gyerekük közös felügyeletében, és a heti váltásban állapodtak meg. Egy hónappal később viszont a volt férj másik országba költözött, amivel ellehetetlenítette a megállapodást, és anyagi hozzájárulást sem fizetett. Szerencsére a férfi szülei biztosították a nőnek és a két gyereknek a budapesti lakást.

A kisebb gyerek akkoriban kezdte volna meg az iskolát, a férfi viszont nem volt hajlandó hozzájárulni, hogy mind a két gyerek egy iskolába járjon. Spronz Júlia szerint a férfi azért akarta megnehezíteni az anyuka dolgát, hogy elérje, hogy a nő utána költözzön a gyerekeivel, ezzel pedig a férfi számára vált volna könnyebbé a kapcsolattartás. Spronz Júlia és munkatársai ezért az ügyben a magyar gyámhatósághoz fordultak, hogy hivatalos szervként jelöljék ki azt az iskolát a kisfiú részére, ahová a kislány is jár majd.

A Patent jogásza szerint viszont a problémák nem ekkor kezdődtek, a 2023-as ügynek már több előzménye is volt. 2020-ban, a Covid idején az akkor még házasságban élő pár megállapodott abban, hogy a nő hazautazik a gyerekekkel Japánba, de az utolsó pillanatban a férj megakadályozta ezt, és magánál tartotta a kisfiút, az anyuka így csak a kislányukkal tudott elutazni. Ezt követően a férfi indított egy hágai eljárást a nő ellen, mivel szerinte az jogellenesen vitte el a másik gyereket. Közben a férfi a környezetének és a kisfiúnak is azt kommunikálta, hogy az anyja egyszerűen ott hagyta őt. Spronz Júlia azt mondja, ez egy meglehetősen ismert forgatókönyv, a FiLiA nemzetközi nőjogi szervezet égisze alatt tevékenykedő Hague Mothers csoport kimutatása szerint a hágai eljárások 75 százaléka anyák ellen indul, és az ügyek jelentős részében párkapcsolati erőszak áll a háttérben, ahogyan ebben az esetben is.

A nő a barátainak és a Patent munkatársainak ugyanis elmesélte azt a korábbi esetet, amikor a férfi fizikailag is bántalmazta őt: egy alkalommal fojtogatta, olyan erővel, hogy a nő halálfélelmet élt át. Feljelentést viszont nem tett. „M. ekkor már jó ideje rettegésben élt, ezért nem akart még egy büntetőügybe is belekeveredni, mert attól tartott, hogy a volt férje csak még jobban felbőszülne. Emellett M.-nek hely- és nyelvismerete sem volt, így tartott magától a rendőrségi eljárástól is. Inkább azt próbálta meg elérni, hogy minél gyorsabban elváljanak.”

Tavaly viszont mégis a rendőrséghez fordult, két alkalommal is. Egyszer akkor, amikor a férfi ellopta a laptopját és különféle műveleteket végzett benne, majd pedig amikor konkrét életveszélyes fenyegetést kapott a volt férjétől emailben. A rendőrség azonban elutasította a feljelentést, és nem intézkedett.

Az utolsó üzenet

Spronz Júlia utoljára december 31-én váltott csetüzeneteket M.-mel a jövőbeni kilátásokról. Az utolsó üzenetében azt írta neki, hogy még tartson ki egy kicsit, mert hamarosan befejeződik az ügye, és 2025-ben végre beteljesül az, amire vágyott, és végre hazamehet.

M. gyámhatósági ügye ekkor már 9 hónapja húzódott: a kérelmet, hogy a nő a gyerekekkel Japánba költözhessen tavaly márciusban adták be. Spronz szerint különösen furcsa ez úgy, hogy az egykori házastársak között nyáron született egy mediációs megállapodás arról, hogy az apa ugyan nem járul hozzá, hogy a nő a gyerekekkel külföldre költözzön, de ha ez mégis bekövetkezik, megegyeztek egy kapcsolattartási rendben. Ezek után azonban szeptemberben a gyámhatóság egy igazságügyi pszichológus szakértőt is kirendelt a gyerekek meghallgatására, aki idén március 6-ra adott időpontot a családnak. Spronz Júlia érthetetlennek tartja, hogy egy olyan esetben, amikor az apa külföldre költözött, nem gondoskodik a volt családjáról, és kizárólag a saját érdekei szerint látogatja őket, mi indokolta az igazságügyi pszichológus szakértő kirendelését.

Az pedig különösen felháborítja, hogy a kirendeléstől fél év telik el, mire a vizsgálatra sor került volna.

Kapcsolati erőszak, fizikai agresszió nélkül

A jogász szerint ha az egyik szülő módszeresen ellehetetleníti a partnere életét, akkor is felmerül a kapcsolati erőszak problémája, ha fizikai erőszak nem történik. Önmagában persze egy vita az iskolaválasztásról vagy egy költözésről még nem tesz valakit bántalmazóvá. Erőszakról akkor beszélünk, magyarázza Spronz, ha valamilyen hatalmi hierarchia áll fent a felek között, ami többek között abban mutatkozik meg, hogy mindig az egyikük akarata érvényesül. A jogszabály pedig a verbális és lelki bántalmazás esetén is lehetőséget ad, hogy elrendeljék a távoltartást, de ezt csak a legritkább esetben teszik meg.

A Patent jogásza szerint az M.-et ért fenyegetés a körülményeket is figyelembe véve önmagában alkalmas lett volna arra, hogy nyomozást rendeljenek el. „Aki félelemkeltés céljából mást személy elleni erőszakos büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget”, zaklatás vétségét követi el, magyarázza a jogász, és hozzáteszi: az, hogy az állampolgárok védelmére kijelölt szerv, a rendőrség nem veszi komolyan a bántalmazott nők segítségkérését, az egyik alapvető rendszerprobléma.

„Ha egy nő éveken át jelzi, hogy fél, segítséget kér és feljelentést tesz, de a hatóságok nem lépnek, majd végül fizikai erőszak történik, az egyértelműen rámutat az igazságügyi rendszer hiányosságaira”, fogalmaz a szakember, aki szerint ezt többek közt az aszódi eset is jól példázza, ahol az apa a kapcsolattartás alatt ölte meg a két lányát, miközben korábban nagyon sok jelzést tett az anyuka.

A jogalkalmazó szervek nem védik meg hatékonyan az áldozatot

Szinte alig akad olyan párkapcsolati erőszakban érintett haláleset, ahol ne lett volna valamilyen hasonló előzmény, vagy ne próbált volna az áldozat vagy a hozzátartozó segítséget kérni, állítja Spronz. „A nálunk lévő ügyekben is azt tapasztaljuk, hogy a nők a rendőrség fontossági hierarchiájának a legalján vannak, különösen, ha partner vagy volt partner a feljelentett fél. Ha hajlandók is foglalkozni ezekkel, előbb jellemzően a szőnyeg alá söprik, és csak később veszik elő – amikor sok esetben már nincs nagyon mit tenni.

Jelenleg Magyarországon kizárólag a bántalmazón múlik, hogy meg akarja ölni a partnerét, vagy nem, mert a jogalkalmazó szervek ezt nem akadályozzák meg.”

Ebből a szempontból még inkább hátrányos helyzetben vannak az itt élő külföldiek, Spronz tapasztalatai szerint a magyarul nem beszélő áldozatokkal még kevésbé foglalkozik a rendőrség és a bíróság, mert nincsenek felkészülve az angol nyelvű kommunikációra. „M.-et a két feljelentése során egy-egy ismerőse kísérte el a rendőrségre, aki segített fordítani. De egy amerikai ügyfelünk azért nem tudott távoltartást kezdeményezni, mert angolul nem álltak vele szóba.”

A nőjogi szervezetek évek óta küzdenek a távoltartás intézményének hatékonyabb alkalmazásáért, amely a világ sok országában eredményesen működik. Spronz Júlia azt mondja, a távoltartásnak bizonyítottan van visszatartó ereje. Az olyan bántalmazókat viszont, akiknél fennáll súlyos személy elleni erőszak elkövetése az előzmények közt, vagy akiknek extrém jogosultságtudata van, egy bírósági döntés nem fogja eltántorítani az erőszaktól, esetükben súlyosabb jogkorlátozással járó kényszerintézkedés elrendelésére, letartóztatásra vagy bűnügyi felügyeletre van szükség.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!