Megosztja a gödieket az a kérdés, hogy mennyire szennyezi a környezetet a városban működő akkumulátorgyár. A Samsung-gyár jelenlétét és az üzem körüli botrány hatásait viszont mindannyian megérzik, van, aki a zajszennyezésen keresztül, másokat a gyár körüli tüntetések zavarják. Egy nappal a gödi akkumulátorgyárról szóló cikkünk megjelenése után látogattunk el a 22 ezres kisvárosba.
Kedden délelőtt Göd viszonylag csendes, csak a 2-es főúton áthaladó autók suhanása és a vonatok dudálása szakítja meg az agglomerációs kisvárost jellemző idilli nyugalmat. Göd sok mindenre büszke lehet: az 1900-as években népszerű üdülőváros volt, több tucat ma is álló villa és kúria továbbra is tanúskodik a város patinás múltjáról. Évekig egy helyi istállóban élt a leghíresebb és legeredményesebb magyar versenyló, Kincsem. A város sekély folyópartja mentén sétány található, előttünk a borongós téli hidegben békésen lebeg féltucat csónak a Dunán, mögöttünk a kajak-kenu klub oldalán két kőtáblára gravírozva büszkélkedik a város nemzetközi sikereket elérő sportolóinak hosszúra nyúló névsorával.
A 22 ezres város neve viszont az elmúlt években nem a felsorolt büszkeségek, hanem a városban működő Samsung akkumulátorgyár miatt került a figyelem középpontjába. A gyárról már évek óta tudni lehetett, hogy környezetszennyező anyagokat bocsát ki. Az Átlátszó 2022-ben írta meg, hogy a gödi talajvízben kimutatták az akkumulátorgyártáshoz használt N-metil-2-pirrolidon (NMP) oldószert, aminek a segítségével elektródákat készítenek. A gyárnak elméletileg ezt a folyamatot egy teljesen zárt rendszerben kellene tartania, úgy, hogy az üzem környékére teljesen veszélytelen legyen a gyártás. Technológiailag ez lehetséges lenne, viszont a gödi üzem esetében ez nem valósult meg.
Az NMP jelenléte viszont csak egy a sok mérgező anyag közül, amik az akkumulátorgyártás velejárói. A gyártás során a nikkel és kobalt összekeveréséből létrejövő fekete por is keletkezik, amitől megfelelően működő légtechnikával és rendes védőruha viselésével megvédhetnék a dolgozókat. Az Átlátszó gyűjtéséből és a Telex hétfőn megjelent cikkéből viszont kiderült, hogy a gödi Samsung sem a jól működő légtechnikáról, sem a megfelelő védőruházatról nem gondoskodott a 2020-as évek elején, sőt, ezekről a szabálytalanságokról a magyar kormány is tudott, mégis hagyta működni az akkumulátorgyárat, ami a dolgozók és potenciálisan a helyi lakosok egészségét is veszélyeztette.
A cikk megjelenése után ellátogattunk Gödre, hogy megkérdezzük a helyieket, mit szólnak a fejleményekhez.
Erről mindenki tudott a városban
„Persze, hát csillog a hó!” – feleli az egyik városi pékségben dolgozó fiatal lány arra a kérdésre, hogy érzékeli-e a mindennapokban a Samsung-gyár jelenlétét. A gyár körüli fejleményeket nem követte, nem is annyira érdekli a téma, a kollégája ezen a ponton viszont átveszi a szót: ő olvasta a cikket és látta, hogy a gödi lakosok Facebook-csoportjában is sokan felháborodtak, de egyáltalán nem lepték meg a szabálytalanságok elhallgatása. „Erről mindenki tudott Gödön.” Évtizedek óta a településen él, az utóbbi években érzékelte, hogy az ingatlanok ára csökkenni kezdett, mostanra nagyrészt csak ázsiaiak vesznek házat a településen. Látják a füstöt, minden nap hallják a gyárból jövő zajt, ezek szerinte érthető módon elijesztik a potenciális ingatlanvásárlókat.
„Lehet fideszes, ellenzéki, pártállástól függetlenül ezek tények és kész”
– foglalja össze.
Az biztos, hogy a Telexnek nyilatkozó gödiek között nem volt olyan, akinek ne lett volna határozott mondanivalója az akkumulátorgyárról, de a vélemények sokszor szöges ellentétben állnak egymással. Egyesek szerint csak haszna van a városnak a Samsungból, fiatalok közül többen azt mondták, leálltak a gyár körüli hírek követésével, mivel az csak konfliktust szül a családi asztalnál, a többség viszont igenis aggályosnak és rémisztőnek találta a helyzetet.
„Nyáron szokott inkább hangosabb lenni, monoton zúgást hallani. A légszennyezést én nem veszem észre” – mondta az egyik helyi boltos hölgy, aki a kilencvenes évek óta él a településen. Úgy tapasztalta, sokat fejlődött a város a Samsung jelenléte óta, játszótér épült, utakat hoztak rendbe és szerinte iparűzési adó szempontjából sem elhanyagolható a dél-koreai cég működése. Szerinte biztosan lesz következménye a történteknek, „az aktivisták addig biztos nem nyugszanak, amíg nem tudnak elérni valamit, de biztos nem fogják bezárni a gyárat, én legalábbis úgy gondolom”. Az egyik dohányboltban egy középkorú nő szintén arról beszélt, nem igazán tapasztal látható jeleket, ettől függetlenül nagyon aggódik a potenciális környezetszennyező hatások miatt. Az unokatestvére vegyész, a hírek hatására a közeljövőben tervezik, hogy megvizsgálják a vizet az otthonában.
Ez az ügy nem áll meg Göd határainál
„Ez egy békés kertváros volt. Aztán megérkezett a zaj” – mondta Kecskés Krisztina, a Göd-ÉRT Egyesület alapító tagja, aki szerint már az akkumulátorgyár építésével megjelent a zajszennyezés a városban. Később egyre látványosabbá vált a gyárból jövő légszennyezés, amit a már említett a 2022-es NMP-s kútvízszennyezés követett. Töplerné Szaszkó Andrea, az egyesület alelnöke és Göd önkormányzati képviselője szerint a város szinte minden pontjáról jelezték a lakosok az egyesületnek és a hatóságoknak az őket éjszakánként felébresztő zajszennyezést, sőt, mióta rohamosan bővült a gyár, a szél és a Duna akár a szomszédos Dunakesziig is elviszi a jellemzően monotonon zúgó ipari zajt.
„Állandóan a fejünk felett lebeg Damoklész kardja. Nem tudni, hogy meddig terjeszkedik a gyár, mikor lesz súlyosabb a szennyezés, ami már nem áll meg a gyár határainál, sőt a település határainál sem. Ez nem csak gödi ügy, és jelenleg is több ilyen gyár épül az országban, az ott élők hasonlóan súlyos problémákra számíthatnak.”
A hatvanfős egyesület évek óta azért dolgozik, hogy felhívja a figyelmet, milyen veszélyeket jelenthet a gyár a környéken lakókra, és érvényesítse a lakosok egészséges környezethez való jogát. De elmondásuk alapján az elmúlt hét évben szélmalomharcot vívtak a hatóságokkal és a döntéshozókkal.
Még 2023-ban támadta meg az egyesület bírósági keresettel a Samsung-gyár tíz évre szóló, 2023 decemberében kiadott környezethasználati engedélyét az előzetesen ki nem vizsgált folyamatos zajszennyezés, a hulladékkezelés és a légszennyezés problémája miatt, de a pereskedés évekig elhúzódott. Bár azt 2025 őszén sikerült elérniük, hogy a gyár működéséhez szükséges környezethasználati engedélyt hatályon kívül helyezzék – ami nélkül elméletileg a gyár nem működhetne –, a gödi Samsung továbbra is üzemel.
Az aggódó gödieket képviselő szervezet az évek során hiába fordult Tuzson Bencéhez, a választókerület országgyűlési képviselőjéhez, Tarnai Richárd Pest vármegyei főispánhoz vagy Göd polgármesteréhez, Kammerer Zoltánhoz, a tisztségviselők nem reagáltak érdemben a megkereséseikre, sőt, a pereskedésük során azt élték meg, hogy a kormányhivatal folyamatosan ellenük, ezzel együtt a jogkövető állampolgárok érdekei ellen dolgozik.
Szerettük volna megszólaltatni Kammerer Zoltánt is. Többek között arra lettünk volna kíváncsiak, hogy tudott-e arról a polgármester, hogy 2023-ban a gyár notching területén a légszennyezettségi mérték 275-szörösen haladta meg a kombinált határértéket, illetve tervez-e bármilyen intézkedést hozni a gödiek érdekében. Hétfő délután és kedd délelőtt többször is kerestük telefonon, amit nem vett fel, emailes megkeresésünkre pedig nem reagált. Kedd délelőtt a polgármesteri hivatalhoz is elmentünk, ahol a portás azt mondta, a polgármester „egész nap jár-kel”, előzetes időpont egyeztetése nélkül nehéz lesz beszélnünk vele. Ezután az egyik munkatársa jött le a portára, aki azt mondta, a polgármester úr nincs a helyszínen, majd megadta a polgármester sajtósának elérhetőségét. A sajtós telefonos megkeresésünkre azt válaszolta, küldjük el emailben a kérdéseinket, arra mindenképp válaszolni fognak.
A pipiknek sincs bajuk
A Göd-ÉRT mérései alapján a zajszennyezés egyértelműen igazolódik, ezt azonban nem mindenki hallja, ez az egyesület szerint azért lehetséges, mert az ingatlanjukat más épületek árnyékolják. A zöldséges előtt egy idős házaspárba botlottunk, akiknek egészen kiforrott véleménye volt az akkumulátorgyárról. „Mi oda járunk a gyár mellé friss tojásért évtizedek óta”. Megkérdeztem a nyugdíjas férfit, hogy zavarja-e őket a Samsung működése. Azt mondta: se zaj, se füst, semmi nincs. „A pipiknek sincs bajuk”, és nekik sem a feleségével. „Csak azt nem érti, hogy a tüntetők miért háborgatják” – mondta a nő. „Nincs a gyárral semmi baj” – foglalta össze röviden véleményét a férje.
A hölgy elmondása szerint egyszer még Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel is találkoztak a gyár közelében, aki épp látogatást tett a Samsungnál. (A miniszter, aki a cikkünk megjelenése után arról beszélt, hogy hazugságokat terjesztettünk róla, egyébként hangos támogatója az akkumulátorgyáraknak, jelentős részben neki köszönhető a magyarországi gyártás felfuttatása is, amire 1500 milliárd forintot költött a magyar állam az elmúlt években.) Amikor arról kérdeztük a nőt, hallott-e arról, hogy a gyárban dolgozó 98 munkás szervezetében találtak a határértéket meghaladó mennyiségű vegyi anyagot, azt mondta, ismer olyan embereket, akik dolgoztak a gyárban, de nem tud arról, hogy bármi bajuk lett volna.
„Semennyire nem lepődtem meg, ezt már évek óta lehetett tudni” – mondta Péter az alsógödi vasútállomáson, aki éppen a munkahelyére tartott. A középiskolai történelemtanár tíz éve lakik a településen, odaköltözésük előtt tudtak arról, hogy a Samsung kijelzőket gyárt Gödön, de az akkumulátorgyár megnyitása teljesen váratlanul érte őt. Szerinte a probléma fő forrása, hogy a lakosság nagy része rezisztens a Samsung körüli visszaélésekre. „Én mindent megpróbálok a saját magam erejéből állampolgárként megtenni a jó ügy érdekében”, de szerinte a többség ingerküszöbét nem üti meg, hogy a gyár a szabályokat figyelmen kívül tartva kezelte az akkumulátorgyártással járó szennyező anyagokat.
„Egészen nyilvánvaló, hogy itt eltussolás, elhallgatás történt. A polgármester és az önkormányzat az égvilágon semmit nem vesznek észre, semmit nem csinálnak. Nagyon sokan veszélyben érezzük magunkat Gödön.”
Töplerné Szaszkó Andrea ennek ellenére abban reménykedik, hogy a mostani fejleményeknek lesznek politikai következményei, ők mindenesetre nem hagyják válasz nélkül a történteket. Az egyesület akkor lenne igazán elégedett, ha betartatnák a jogszabályokban meghatározott biztonsági előírásokat a gyárban, és ha a kormányhivataloknál lenne elég eszköz, pénz, emberi erőforrás és szaktudás arra, hogy megfelelően felmérjék a potenciális környezeti hatásokat. „Ha mindezek nem tudnak teljesülni, mert ezek az üzemek nem hajlandóak betartani, akkor igenis azt az üzemet be kell zárni. Mert az alaptörvényben is rögzítve van a mi egészséghez, biztonsághoz való jogunk. Jelen pillanatban ezeket írja felül egy multicég.”
Péterhez és a Göd-ÉRT Egyesülethez hasonlóan a Budapestre tartó vonatra váró középkorú pár is úgy gondolta, nagy szerepe van a politikai döntéshozóknak az ügy elhallgatásában. „Szijjártó arrafelé lakik, arra fúj a szél” – mondta a nő a gyár kéményeiből jövő füstre utalva. „Üzenem a politikusoknak, akik szerint nincs itt semmi látnivaló: költözzenek ide!”
Cikkünk megjelenése előtt kérdéseket küldtünk Kammerer Zoltánnak, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.
