Ellentmondásos és ideges nyilatkozatok jellemezték az elmúlt napokban a fideszes és a kormányzati kommunikációt az ügyben, ami Lázár János cigányozós mondatai után kezdett kirajzolódni. A történet egyre zavarosabb, ezért ebben a cikkben sorra vesszük, mi is történt az elmúlt napokban, és minek miért van, vagy éppen nincs jelentősége.
Lázár János Balatonalmádiban tartott fórumot, ahol a következőket mondta: „Tehát ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót – mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák –, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti.” A miniszter mondatain sokan felháborodtak, Lázár pedig bocsánatot kért. Csakhogy amikor január 29-én Gyöngyösön fórumot tartott, az egyébként nyilvános eseményen roma tüntetők jelentek meg és megzavarták. Erről több videófelvétel is készült.
Másnap, január 30-án a Fideszhez közel álló Magyar Nemzet arról írt, hogy Lázár gyöngyösi fórumát olyan provokátorok zavarták meg, akik között büntetett előéletű emberek is voltak. „Akadt a provokálók között olyan, akit emberkereskedelemmel, sikkasztással, zsarolással, zaklatással vagy testi sértéssel vádoltak meg. Úgy értesültünk, hogy egyeseket szexuális erőszakkal gyanúsítottak meg egykor” – írta a Magyar Nemzet. Másnap, január 31-én reggel Orbán Viktor a közösségi oldalán megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy Lázár gyöngyösi fórumán bűnözők jelentek meg.
Ekkor úgy tűnt, a Fidesz ahelyett, hogy hagyná elülni a dolgot, inkább a visszatámadást választotta, napirenden tartva a témát: a Lázárnak beszóló tüntetőket a Tisza által odaküldött provokátoroknak, bűnözőknek nevezte. Alig két órával Orbán Viktor posztja után a Fidesz Facebook-oldalán olyan videót tettek közzé, amiben kikockázták ugyan a rajta szereplő emberek arcát, de monogramjukkal azonosítva őket felsorolták állítólagos bűneiket, arra hivatkozva, hogy büntetett előéletű férfiakról van szó. Ezt a fideszes videót Lázár János is megosztotta az oldalán. Ugyanezen a napon Orbán Viktor a hatvani DPK gyűlésén így beszélt a gyöngyösi fórumról: „[…] utána is mentem, mi a helyzet, megnéztem, hogy mégis kikhez volt szerencsénk: emberölés, rablás, lopás, szexuális erőszak, ez van a priuszukban, akiket a Tisza odaküldött Gyöngyösre”.
Az, hogy a Fidesz Facebook-oldalán közzétett videó, amelyben a tiltakozók priuszát közzétették, jogászok szerint törvénysértő. Ugyanis ezek olyan személyes bűnügyi adatok, amelyek nem kerülhettek volna ki a párthoz jogszerűen – feltéve, ha tényleg valósak.
Amikor a sajtó egy újabb, pusztaszabolcsi nyilvános fórumon Lázárnak szegezte a kérdést, hogy honnan szerezték meg a résztvevők állítólagos bűnügyi adatait, a miniszter veszekedni kezdett a riporterekkel. Lázár ekkor arról beszélt, hogy a rendőrségnek hivatalból kell igazoltatnia azokat, akik megpróbálnak megzavarni egy, a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényt. A riporter visszakérdezett, nem tartja-e visszásnak, hogy kampánycélokra használják fel az adatokat, mire Lázár azt mondta, azt tartja visszásnak, hogy az erőszak oldalára áll az RTL, ezért szégyellje magát.
Két okból sem. Egyrészt azért, mert a rendőrségtől ezek az adatok jogszerűen nem kerülhettek volna ki a Fideszhez, amelyik aztán kampánycélra használta fel. Amikor a Telex ezzel kapcsolatban Lázárt kérdezte, akkor a miniszter így felelt: „Bocsánat, de a rendőrség egy állami szervezet. Én az állam egyik vezetője vagyok mint kormánytag. Amit a kormány tudhat, azt én is tudhatom.”
De volt egy másik ok, mondhatni, csavar a történetben: a rendőrség Lázár pusztaszabolcsi fóruma után közleményben tudatta, hogy rendőrök se a gyöngyösi fórum előtt, se azon, se az után senkit sem igazoltattak a résztvevők közül, a szervezők pedig nem is kérték a rendőrség segítségét a rend fenntartásában. Márpedig a rendőrség közleménye és Lázár nyilatkozata között ellentmondás van.
A sajtó nem csupán Lázártól vár választ, de a közlekedési miniszter az, aki fórumokon jelenik meg, aki a kampány fő arca, és aki megosztotta a videót. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek is nekiszegezték a kérdést a legutóbbi kormányinfón. Gulyás azt mondta, hogy a Magyar Nemzetben jelent meg, milyen bűncselekményeket követtek el a tüntetők. Az pedig Gulyás szerint természetes, hogy bizonyos állami vezetők, így a kormány tagjai is nemzetbiztonsági védelem alatt állnak. Tehát egy olyan rendezvényen, amelyen ilyen személy van jelen, és amelyen „bűnözők jelennek meg tömegesen”, a nemzetbiztonsági, hatósági feladatok közé tartozik, hogy ezeket a kockázatokat beazonosítsák, magyarázta Gulyás, de nem mondta ki, milyen „illetékes hatóságra” gondol.
Egyrészt az, hogy a bűnügyi személyes adatok valójában nem a sajtóban, azaz nem a Magyar Nemzetben jelentek meg. A Magyar Nemzet nem hozta le a monogramokat, így Lázár, de más fideszes politikus sem hivatkozhatna arra, hogy a sajtóból szerezte az információkat. A tüntetőket a Fidesz Facebook-oldalán közzétett videó alapján lehet beazonosítani.
Másrészt ha Lázár védelem alatt áll is, és a nemzetbiztonsági szervek háttérellenőrzéseket is végeznek (amelyhez valószínűleg joguk van), az érintettek bűnügyi adatai akkor sem kerülhettek volna ki a párthoz. Tehát Gulyás nem a lényegi kérdésre válaszolt. Nem az a kérdés, hogy a rendőrségnek vagy a nemzetbiztonsági szerveknek milyen információik voltak az érintettekről.
A kérdés az, hogy ezeket az információkat a Fidesz miért hozta nyilvánosságra úgy, hogy egyébként a fórumon tiltakozók magán az eseményen semmilyen bűncselekményt nem követtek el, csak a véleményüknek, a nemtetszésüknek adtak hangot. Ehhez akkor is joguk van, ha egyébként bűnözők.
Gulyás és Lázár nyilatkozatai is erre utalnak, de mivel csak utalások, elejtett mondatok vannak, így tényszerűen nem lehet megállapítani, honnan kerültek ki az információk. Elméletileg ilyen adatokhoz más forrásokból is hozzá lehet jutni, például súghattak a Fidesznek olyan emberek, akik ismerték a tüntetőket, a hozzájuk kapcsolható állítólagos bűncselekményeket. De ahogy a Telexnek egy jogász elmagyarázta: ha így van is, az adatok nyilvánosságra hozatala akkor is jogsértő lehet, legfeljebb nem bűncselekmény.
Bárki, így az érintett magánszemélyek is élhetnek információs önrendelkezési jogukkal. Ez azt is jelenti, hogy tájékoztatást kérhetnek a bűnügyi nyilvántartótól mint adatkezelőtől, hogy mikor, ki, milyen célból kérte le az adataikat. Tehát nemcsak azt kérdezhetik meg, hogy milyen adatokat kezelnek róluk, hanem azt is, hogy a nyilvántartás mögötti adattovábbítási nyilvántartásban milyen lekérdezéseket dokumentáltak a gépi priorálásokat illetően. Kétféle választ kaphatnak: vagy listázva megkapják a tényleges lekérdezéseket; vagy a hatóság nemzetbiztonsági, esetleg bűnüldözési célra hivatkozva megtagadja kérésük teljesítését. Ha utóbbi történne, az nyilván arról árulkodna, hogy állami szerv kérte le az adataikat.
Politikailag ez logikus kommunikációs lépés a Fidesztől, még akkor is, ha ebben az ügyben valójában nem Lázár János és nem a vele ordibáló tüntetők előélete a lényeg. A szavazókban, de még az újságolvasókban is felmerülhet, hogy minek foglalkozik ezzel a kérdéssel a sajtó, ha az ügy elszenvedői esetleg súlyos bűncselekményeket követtek el. Csakhogy ez az az ügy, amiben bárki lehet áldozat. A lényeg ugyanis nem az, hogy kikről szivárogtattak ki ilyen adatokat, hanem magával a gyakorlattal van baj. Mert ha csak a Magyar Nemzet cikke jelent volna meg és a kormánypárti politikusok általánosságban említették volna, hogy a tüntetők között bűnözők is voltak, nem vert volna újabb hullámokat az ügy. Ez a Fidesz részéről mindenképpen hiba, és a felelős valószínűleg az, aki a párt által nyilvánosságra hozott videó tartalmáról döntött. A sajtó minden állampolgár jogait védi, amikor próbálja felderíteni a történteket.
Ennek a történetnek a politikai hatását korai lenne megítélni. A Fidesz célja, hogy a faggatózó újságírókat úgy állítsa be, mint akik a bűnözőket védik. A kormánypárt szempontjából ez érthető és logikus kommunikációs fogás. Már csak azért is, mert a sajtónak nem áll módjában ellenőrizni az állítás igazságtartalmát, újságírók jogszerűen nem férhetnek hozzá a bűnügyi nyilvántartáshoz. Bemondásra kéne elhinnünk, hogy Lázár János igazat mond, és nem csak politikai okból akarja bűnözőnek beállítani azokat, akik ellenvéleményt fogalmaztak meg vele szemben.
A szavazók jelentős része valószínűleg tényleg nem érez sajnálatot olyan emberek iránt, akikről azt állítják, hogy erőszaktevők. Ezért is érdeke minden magyar állampolgárnak, hogy a sajtó számonkérje a történteket. Máskülönben a hatalom bármikor, bárkire rámondhatná, hogy bűnöző, ha politikai érdeke éppen ezt diktálja.
Mégis, a Fidesztől ez inkább tűnik kármentésnek, és legszívesebben már szabadulnának a témától. A kormánypártnak ugyanis nyilvánvalóan árt, ha ez a „cigányozós” téma van napirenden, és nem a saját üzenetei („háború és a béke”), vagy a mostanában élesedő jóléti intézkedések. Nem véletlen, hogy Gulyás Gergely a kormányinfón arra a kérdésre, hogy lezártnak tekinti-e a Lázár-ügyet, úgy felelt: nincs ilyen ügy. Ahogy az sem, hogy miután az RTL ezt kezdte feszegetni, Vitályos Eszter kormányszóvivő még azelőtt berekesztette a csütörtöki tájékoztatót, hogy a HVG, a 444 vagy a Telex feltehette volna kérdéseit.
A témától való szabadulás szándékát támasztja alá az is, hogy Lázár csütörtöki fórumán már az újságírók is csak a közönségből kérdezhettek, a korábbiakkal ellentétben pedig ezúttal nem volt sajtótájékoztató. A különböző lapok és tévék újságírói egymás után ugyanazt akarták megtudni Lázártól, hogy pontosan honnan és hogyan jutottak el hozzá és a Fideszhez is személyes szenzitív információk a gyöngyösi fórumán ellene tüntetőkről, de Lázár mindannyiszor csak azt válaszolta, hogy erről már Gulyás Gergely mindent elmondott – holott a kormányinfón sem derült ki erről semmilyen konkrétum.
