Még Orbánhoz sem kerülhetett volna a Lázárt szidalmazó tüntetők priusza, pláne nem a Fideszhez

Először Lázár János cigányozós mondatait kísérte felháborodás, és hiába kért bocsánatot a miniszter, a gyöngyösi fórumán tiltakozók egy csoportja hangosan nemtetszését fejezte ki az ominózus mondatok miatt. A botrány azóta sem ült el, de ez már inkább a Fidesznek tulajdonítható: a miniszterelnök bandába verődött bűnözőknek nevezte a Lázár szavai ellen tiltakozókat, a kormánypárt pedig közzétett egy videót, amiben kikockázták ugyan az arcukat, de monogramjukkal azonosítva őket, felsorolták állítólagos bűneiket, arra hivatkozva, hogy büntetett előéletű férfiakról van szó.

Ezután újra a videót megosztó Lázárt vették elő az újságírók, mondván: honnan tudta a párt, hogy milyen előéletük van a tiltakozóknak? Lázár erre azt állította, hogy minden bizonnyal a rendőrök igazoltatták őket, onnan tudhatta a belügyminiszter. Ezt a rendőrség cáfolta, a kormányinfón pedig Gulyás Gergely tovább ködösített. Azt mondta, az „illetékes hatóság” azonosította a tiltakozókat.

Megkérdeztük dr. Sepsi Tibor adatvédelmi témákra szakosodott ügyvédet, hogy a történtek jogi oldalát elemezzük.

Egy adat akkor személyes, ha összekapcsolható egy élő, természetes személlyel. Ebben a konkrét esetben hiába takarták ki az arcokat és írtak csak monogramokat, a kérdés az: azonosíthatók-e így az érintettek? Egy nyilvánosan elérhető videóval összevetve ezek az emberek minden különösebb nehézség nélkül, bárki által beazonosíthatók, így az adatok személyes jellegéhez nem fér kétség.

A törvény szerint ez a bűncselekmény akkor valósul meg, ha az elkövető haszonszerzési célból, vagy jelentős érdeksérelmet okozva jár el. Ez egy szándékos bűncselekmény, gondatlanul nem követhető el. Fontos azonban hangsúlyozni: attól, hogy valami nem feltétlenül éri el a bűncselekmény szintjét, még minősülhet a GDPR-t sértő jogellenes adatkezelésnek. Ebben az ügyben ugyanakkor különleges adatokkal azonos védelem alá eső információkról van szó, ami önmagában erős implikáció arra, hogy jelentős érdeksérelem érhette az érintetteket.

Minden olyan információ bűnügyi személyes adat, amely múltbeli jogerős ítéletekre vagy jelenleg folyamatban lévő büntetőeljárásokra vonatkozik. Ezek hitelességét a bűnügyi nyilvántartásokból lehet ellenőrizni. Négy ilyen nyilvántartás létezik, de a leggyakrabban kettő kerül szóba: a bűntettesek nyilvántartása, amelyben a bűncselekmény elkövetése miatti jogerős elítélésekről szerepelnek adatok, és a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása.

Elsősorban azok az állami szervek, amelyeknek a munkája büntetőeljárásokhoz kötődik: például a rendőrség, a NAV, az ügyészség és a bíróságok. A jogosultak körét a törvény tételesen meghatározza. Fontos, hogy a hozzáférés célhoz kötött: általános, konkrét ügytől független lekérdezési jogosultsága senkinek nincs. Minden lekérést naplóznak a Belügyminisztérium által kezelt központi informatikai rendszerben.

Nagyon furcsa helyzetben vagyunk, mert az eredményből próbáljuk visszakövetkeztetni azt, hogy mi történhetett volna, miközben nincs semmilyen információ, ami bármilyen formális eljárás lefolytatására utalna. Bár a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség végezhet célhoz kötött adatlekérést a saját feladatai ellátásához, ez nem alapozza meg az adatok továbbadásának lehetőségét olyan szereplőknek, akiknek nincsenek büntetőeljárási vagy nemzetbiztonsági feladataik.

Az építésügyi és közlekedési miniszternek biztosan nincsenek ilyen feladatai, így ezekhez az adatokhoz nem férhetne hozzá, és nem hozhatná azokat nyilvánosságra. Bár azt tegyük hozzá, hogy ez esetben a Fidesz tette közzé a videót és az információkat, amelyek alapján az érintettek beazonosíthatók.

Nem. A miniszterelnöknek nincs lehetősége ezen adatok közvetlen lekérésére. Az adattovábbításhoz egyértelmű összefüggés kellene egy konkrét állami feladat és az adat megismerése között. Nem látok olyan jogszabályi alapot, amely alapján bűnügyi személyes adatok egy hasonló esetben jogszerűen eljuthattak volna a kormány tagjaihoz.

Amint a bűnügyi személyes adat kikerül a hatósági körből, a GDPR hatálya alá kerül a kezelése. Bár a bűnügyi személyes adat a GDPR szerint szűkebb értelemben nem „különleges adat”, a magyar infótörvény kimondja: ugyanazokat a szigorú védelmi szabályokat kell rá alkalmazni, mint például a politikai véleményre vagy az egészségügyi adatokra. Ilyen adatot mással közölni, különösen pedig nyilvánosságra hozni egy rendkívül szűk körben lehetséges csak jogszerűen.

Ha például egy politikai tisztségre pályázó személyről lenne szó. Ott az érintett bűnügyi múltjának megismerhetőségével kapcsolatos érdek erős, és annak alapján egy érdekmérlegelési teszt alapján kimondható lenne, hogy a választóknak joguk van tudni a jelölt bűnügyi múltjáról, ha az alapvetően befolyásolja a megválaszthatóságát. De egy lakossági fórumon felszólaló magánszemély esetében ez a helyzet nem áll fenn.

Ilyenkor azt kell mérlegelni, hogy az adatkezelés a közéleti vitához kapcsolódik-e, és az információ megismerése segíti-e a választópolgári döntéshozatalt. A mostani esetben egyszerű magánszemélyekről van szó, akiknek a kapcsolata a közügyekhez távoli. Egyetlen fórumos felszólalás nem emel valakit olyan szintre, mint egy profi politikust.

Eljárási különbség van, például sajtó-helyreigazítás nem indítható a párt ellen, de az anyagi jogi megítélés ugyanaz: a politikusra vagy pártra nagyjából ugyanazok a szabályok vonatkoznak a nyilvánosságra hozatal tekintetében, mint a sajtóra.