Jakab Péter: Várjuk az ismeretlen tiszás katona visszalépését, hogy ne osszuk meg az ellenzéki szavazatokat

Magyar Péter nemet mondott az összefogásra, Dobrev Klára meg igent. Ezzel indokolta Jakab Péter, hogy miért lett a Demokratikus Koalíció választókerületi jelöltje Miskolcon. A Jobbik volt elnöke 2018-ban 127 szavazattal kapott ki Csöbör Katalintól, most revansot venne. Szerinte Magyar Péter felelőssége lesz, ha kikapnak Miskolcon, és azt várja a Tisza elnökétől, hogy ne legyen olyan pökhendi, mint Vona Gábor volt. A Nép Pártján elnökét a DK-val kötött szövetség részleteiről kérdeztük telefonon.
Lényegében folyamatosan kapcsolatban vagyunk a DK-val 2019 óta. A 2018-as kétharmados Fidesz-győzelem után társadalmi igény volt arra, hogy a következő önkormányzati választásra összefogjanak az ellenzéki pártok. Innen pedig szinte természetes folyamat vezetett oda, hogy a '26-os választáson is valamiféle együttműködésben induljunk.
Azt is világossá tettem, hogy az általam ideálisnak vélt összefogás a Tiszától a DK-ig terjed, mert az nem rendszerváltás, ha a kétharmados többséget csak átadjuk egy másik párt kezébe. Azt rezsimváltásnak hívják.
A rendszerváltás az, amikor a pártok együtt biztosítják a kétharmadot, és egymást is ellenőrzik. Magyar Péter egyelőre nemet mondott az összefogásra, Dobrev Klára meg igent. Innentől kezdve teljesen világos volt, hogy a Nép Pártján és a Demokratikus Koalíció együtt indul, de az összefogás lehetőségét nyitva kell hagyni a Tisza irányába is.
Amikor megállapodtunk a DK-val az együttműködésben, teljesen természetes volt, hogy Miskolcon én indulok, hiszen van egy adósságom Csöbör Katalinnal szemben. Legutóbb 127 szavazattal kaptam ki tőle, és a DK világosan látja, hogy összefogással megfordíthatjuk az állást. Várjuk a Tisza Párt és az ismeretlen tiszás katona bejelentését is, hogy visszalép, és nem osztja meg az ellenzéki szavazatokat. A tiszások se nagyon értik, hogy miért indítanak rá egy jelöltet Jakab Péterre Miskolcon, miközben ez a körzet simán nyerhető. Így egy kicsit izgalmasabb lesz, de bízom a választók bölcs belátásában.
Ilyen értelemben Karácsony Gergely se lehetne Budapest főpolgármestere, hiszen nem nagyon mérhető a pártja. Itt nem a párt támogatottsága a lényeg, hanem az, hogy Jakab Péternek van esélye legyőzni Csöbör Katalint. Ahhoz, hogy ez a győzelem csont nélkül és simán meglegyen, az kell, hogy mindenki felsorakozzon mögém. A tiszás jelöltet nem nagyon ismerjük. Nem tudjuk, hogy mi a véleménye a miskolci járatseriff-rendszerről, a közétkeztetésről, a közbiztonság helyzetéről vagy az egészségügyről. Nagyon nehéz arra biztatni az embereket, hogy szavazzanak valakire, akiről nem tudunk semmit. Azt tudjuk, hogy Magyar Péter mit gondol a világról, és azt is látjuk, hogy ő nem ellenzékiekkel fog össze, hanem Orbán államtitkáraival és utazó nagyköveteivel, de ez nekem inkább a rezsim átmentésére hajaz, mintsem a rendszerváltásra.
Innentől kezdve a logók versenyévé silányulna ez a küzdelem. Csöbör Katalin is mindig arra hivatkozik, hogy a Fidesz milyen népszerű országosan, és csak akkor lesz itt pénz, ha ő nyeri a választást. Ha a Tisza jelöltje ugyanezt mondja, az megint csak nem a rendszer leváltását mutatja, hanem a jelenlegi rendszer folytatását. Mi nem folytatni akarjuk az elmúlt 16 évet, nem logókra akarunk szavazni, felelősségteljesebb politizálást várunk el. Ezt tesszük, amikor elmondjuk a véleményünket arról, hogy miért nem halad jó irányba Miskolc, és hogyan lehetne ezen változtatni. Arra kérjük a választókat, hogy eszükbe ne jusson senkinek se kétharmadot adni, mert onnantól kezdve megint csak a pártlogika fog érvényesülni, és az alapján kap Miskolc pénzt, hogy milyen mélyen hajol le a helyi pártpolitikus. Mi, borsodiak nem hajlongunk senki előtt, megküzdünk a forrásokért, erre kérünk felhatalmazást.
Nekem a pártlogó inkább nehézséget jelentett, hiszen a Jobbik 20 százalékot ért el, én meg 38 százalékot. Lehet, hogy ha logó nélkül, csak egyszerű miskolciként indulok el, akkor győzni tudok.
Hatott a választókra Vona Gábor pökhendisége, valljuk be. Ugyanazt a pökhendiséget mutatta a Jobbik elnöke 2018-ban, mint most Magyar Péter. Ugyanazt mondta, hogy senkivel se kell összefogni, mi vagyunk az istencsászárok, mi vagyunk a királyok, és egyedül is nyerni tudunk. A választók nem szeretik a pökhendi hozzáállást, és azt éreztem, hogy emiatt büntettek meg engem Miskolcon. Örülnék, ha Magyar Péter nem követné el a '18-as Vona Gábor hibáját, és nem mondaná azt pökhendi módon, hogy csak ő, csak egyedül, és senki más nem jöhet szóba. Arra kérem, hogy a legerősebb ellenzéki párt vezetőjeként ne Orbán embereivel fogjon össze, hanem azokkal, akik helyben már bizonyítottak.
Ez azt jelentené, hogy Magyar Péter piszkosul átverte a szavazókat, mert azt kommentelte az egyik Facebook-posztom alá, hogy mind a két miskolci körzetet meg fogja nyerni, akármit is csinálok. Én ebben kételkedem. Azt tudom, hogy teljes körű összefogással meg tudom verni Csöbör Katalint. Felajánlottam az összefogást, Magyar Pétertől egy röhögő emojit kaptam. Nem túl államférfiúi viselkedés, de az nevet, aki utoljára nevet. Bízom benne, hogy nem Csöbör Katalin fog a végén nevetni, és a miskolciak párthovatartozástól függetlenül arra szavaznak, akit ismernek, és aki már bizonyított.
Ezt a kérdést Magyar Péternek kell feltenni. Vállalja-e azt a kockázatot, hogy ráindulnak Jakab Péterre, Varju Lászlóra, Hadházy Ákosra és más beágyazott ellenzéki jelöltekre? A vereség után neki kéne megmagyaráznia, hogy miért állította azt, hogy egyedül is meglesz a győzelem, sőt azt is mondta, hogy egyedül kétharmadot fog szerezni. Innentől kezdve nem én leszek a felelős, hanem az, aki felelőtlen módon senkivel nem működik együtt.

Az elemzőktől én azt hallom, hogy Magyar Péter sikerének titka, hogy beházasodott a Fideszbe, és az emberek bennfentesnek tartják. Azt gondolják, hogy sok mindent tudhat erről a rendszerről, ami biztosan így is van, csak én azt nem látom, hogy másféle válaszokat adna a legfontosabb kérdésekre, mint egy fideszes. A Fideszben szocializálódott, ott tanulta meg a válaszokat, ezért kapunk bohóc- és röhögő emojikat. Ha Magyar Péter választói lenyelik azt a békát, hogy a Tisza Párt Orbán államtitkáraival, utazó nagyköveteivel fog össze, akkor nyilván azt is elfogadnák, hogy össze kell fogni például Jakab Péterrel vagy Hadházy Ákossal azért, hogy a lehető legszélesebb ellenzéki tábort tudjuk elvinni szavazni. Higgye el, ha én nem indulok el, a választóim otthon maradnak, és nem fognak Magyar Péterre szavazni. Megengedhetjük ezt a luxust? Szerintem nincs rendben, ha valaki a Fidesz felé nyit, az ellenzéktől pedig teljesen elzárkózik.
Nekem az a benyomásom, hogy egy Fidesz-mentőcsónak épül Kapitány urakkal, ahova majd szépen át lehet szállni, és mindenki elmondhatja, hogy „valójában csak pisztolyt tartottak a fejemhez, és azért építettem a NER-t”. Kérdés, hogy le lehet-e bontani a rendszert olyanokkal, akik a második vagy harmadik vonalból építették. Nem vagyok ebben biztos.
Két dolog miatt is gördülékeny az együttműködésünk. Egyrészt annak idején én tettem a Jobbikot együttműködés-kompatibilissé. Nagyon sokat kellett dolgoznom radikális jobboldali nyílzápor közepette, hogy a Jobbikot alkalmassá tegyem arra, hogy a baloldali pártok elfogadjanak bennünket, és el tudjunk indulni közösen egy választáson. Ez 2019-ben megtörtént, nagyon sok településen nyert az ellenzék. Másrészt ma már nem vagyok a Jobbik tagja, a Nép Pártján pedig nem ideológia központú, hanem emberközpontú párt. Amikor arról beszélek, hogy a Tiszától a DK-ig terjedő együttműködésre lenne szükség, akkor talán én vagyok a közös nevező. Mondjuk úgy, hogy én vagyok a kéksapkás, aki szót ért a DK-sokkal és a tiszásokkal is. A DK-ban a pártvezetéssel is szót értek, a Tiszánál ez még nem nagyon megy.
Nekem csak az számít, hogy le tudjam győzni Csöbör Katalint. Ehhez pedig akkor jutunk közelebb, ha a Tisza jelöltje úgy dönt, hogy engem támogat. Ha elindul, a tiszás szavazók jelentős része vélhetően akkor is engem fog támogatni, de ha garantálni akarjuk a győzelmet, akkor nem ismételhetjük meg 2018 hibáját.
Miskolcon élek, beszélgetek az emberekkel, nagyjából tudjuk egymásról, hogy ki hova tart. Sokan jönnek oda hozzám a piacon, és azt mondják, hogy országosan a Tiszára húzzák az ikszet, mert el akarják küldeni Orbánt, de nem akarnak újra beleesni a 2010-es hibába, és korlátlan hatalmat adni másnak. Olyan helyi képviselőt szeretnének, aki nyersen, őszintén, kíméletlenül képviseli a várost a parlamentben akkor is, ha a Tisza kormányoz, és akkor is, ha marad a Fidesz.
Lehet, hogy éppen azon az 1 százalékon fog múlni a választás, amit hozzá tudunk tenni a rendszerváltáshoz. Ne becsüljük le az 1 százalékot, főleg annak fényében, hogy én legutóbb 0,2 százalékkal maradtam le. Mit meg nem adtam volna akkor még plusz egy százalékért! Most készül egy felmérés Miskolcon, hamarosan nyilvánosságra fogjuk hozni az eredményt.
A DK–Nép Pártján-összefogás részeként minden DK-s jelöltet támogatunk.
Miskolcon rajta lesz a Nép Pártján logója minden kiadványon, máshol nem.
Azért nem lehet közös lista, mert akkor 10 százalék lenne a bejutási küszöb. Nem szeretnénk egy esetleges 9 százalékos DK–Nép Pártján-eredményt kidobni a kukába. Az a cél, hogy a mi esetleges 1 százalékunk az összefogáson keresztül becsatornázódjon a rendszerváltó többségbe.
Nem foglalkozunk a listákkal, azon dolgozom, hogy revansot vegyek Csöbör Katalinon Miskolcon. Azt szeretném, hogy a parlamentben legyen egy Tiszán túli erő is, amely kontrollt gyakorol a hatalom felett.
Van beszélgetés a listaállításról, de nem ez határozza meg a mindennapjainkat, hanem a terepmunka. Ha lesz bejelenteni való, be fogjuk jelenteni.
Először nyerjük meg a választást.
Szerintem nem kérdés. Miután a DK és a Nép Pártján szövetséget kötött, egyértelmű, hogy nem a Tisza frakciójába fogok ülni, hanem egy olyan ellenzéki párt frakciójába, amelyikkel együtt megyünk a küzdelembe, és amelyikkel együtt viseljük el a Fidesztől és a Tisza kommentszekciójából érkező nyilakat. Derekasan álljuk, eddig csak egy oldalról kaptuk a támadásokat, most már két oldalról jönnek.