Annyira kerülték a kockázatot, hogy végül teljesen súlytalan lett Orbán Viktor sajtótájékoztatója

„Kérdés nem marad válasz nélkül.” Így harangozták be Orbán Viktor évindító nemzetközi sajtótájékoztatóját a két ünnep között. A miniszterelnök általában évente csak egyszer, decemberben áll ki a sajtó elé, így eseményszámba megy, ha lehet tőle kérdezni.

2024 decemberében nem kapott szót a Telex, tavaly decemberben nem volt sajtótájékoztató, hétfőn pedig rögtön az első percekben kiderült, hogy mindent elkövetnek azért, hogy kontroll alatt tartsák az eseményt, és elkerüljék a kényes témákat. A játékszabályokat Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár ismertette:

mindenki szigorúan csak egy kérdést tehet fel, azaz reagálásra, párbeszédre nincs lehetőség.

Ezzel megadták a lehetőséget Orbánnak, hogy ellenpontozás és visszakérdezés nélkül azt és olyan terjedelemben mondhasson, amit csak akar. Ki is használta: terjengősen és gyakran meglehetősen lassan válaszolt a neki tetsző kérdésekre, az érzékenyebb kérdéseket pedig egyszerűen ignorálta. A sajtótájékoztatónak nevezett esemény így egy hagyományos kormányinfónál is súlytalanabb lett, és az érdemi bejelentések is elmaradtak.

A kétórás időkeretből végül két és fél óra lett, de az első húsz percet elvitte Orbán bevezetője a liberális világrend végéről. Kovács azt is mondta, hogy összesen 63 médium regisztrált a sajtótájékoztatóra. Nem tette hozzá, de nem engedték be a Jelen, a Partizán, a Kontroll és a Gulyáságyú Média munkatársát sem. Végül huszonnyolc kérdezőre jutott idő a két óra alatt, fele-fele arányban kapott szót a magyar és a nemzetközi sajtó. A cél egyértelműen annak a demonstrálása volt, hogy Orbán már kinőtte a magyar politikát, és nemzetközi tényező.

Az elismert hírügynökségek (BBC, Bloomberg, Reuters, Financial Times) mellett feltűnő volt, hogy nagy arányban kérdezhettek a Fidesszel baráti, jobboldali külföldi újságírók, így alig jutott idő a magyar belpolitikai témákra. Ott ült például a kínai állami propaganda (China Media Group) munkatársa, valamint Roger Köppel, a svájci Weltwoche főszerkesztője, aki hősnek tartja Orbán Viktort. Rendszeresen készít interjút a magyar kormányfővel, elkísérte a kijevi és moszkvai tárgyalására is.

Kérdezhetett rajta kívül Winston Marshall, a Mumford & Sons brit folkrock-együttes volt gitárosa, aki kilépése után a Spectatornál indított podcastot a „Nyugat hanyatlásáról” jobboldali politikusokkal és influenszerekkel. A brit lap tulajdonosa az apja, Paul Marshall, hozzá tartozik a GB News jobboldali tévécsatorna is. Orbán sajtótájékoztatóján külön is kérdezhetett a Spectator és a GB News.

A tizennégy magyarországi kérdezőből nyolc köthető közvetlenül vagy közvetetten a kormányhoz és a Fideszhez. A közmédia, TV2, Index és Mandiner mellett szót kapott például a Fidesz kampányát segítő megafonos Bohár Dániel, akit manapság már a külföldi útjaira is magával viszi Orbán a honvédségi géppel. Utolsóként pedig az a Breuer Péter tehette fel a kérdését, akinek az alapítványa a sajtótájékoztatót szervező Miniszterelnöki Kabinetirodától kap rendszeresen pénzügyi támogatást.

Az eseményen szinte minden a miniszterelnök szája ízének megfelelően alakult: leginkább a nemzetközi politikáról kapott kérdéseket, amire elmondhatta az unalomig ismételt paneleket a migráció és háború elutasításáról, valamint Brüsszel hanyatlásáról. Az Egyesült Államok Venezuela elleni támadását már az új világrend részének tartja, de nem akart álláspontot kialakítani az akcióról, a Beneš-dekrétumokra vonatkozó szlovák törvényt pedig még tanulmányozza a kormány.

Belpolitikai ügyekre – Orbán érdekeinek megfelelően – csak alig jutott idő a sajtótájékoztatón, leginkább a független média újságírói kérdezték a miniszterelnököt hazai történésekről. Megerősítette, hogy ő lesz a Fidesz miniszterelnök-jelöltje, mert szerinte az a közbölcsesség a pártban, hogy nincs jobb nála. Magyar Péterről csak egy jó dolgot tudott mondani: azt, hogy kilépett a Fideszből. A Szőlő utcai ügyben ismét elmondta a kormány korábbi álláspontját, hogy a javítóintézet valójában egy börtön.

Azt állította, hogy távozása óta nem találkozott Matolcsy György volt jegybankelnökkel, és a kormány soha nem foglalkozott a jegybank pénzügyeivel, mert a jogszabályok alapján az MNB független a kormánytól.

„Ami a magyar vállalkozásokat illeti, ismeri az álláspontomat, független attól, hogy ki fia-borjai, három elvárásom van: tartsák be a törvényeket, fizessék be az adót, és adjanak munkát a magyar embereknek”

– mondta Orbán a Telex kérdésére, hogy normális-e, hogy a miniszterelnök közvetlen családtagjai, Orbán Ráhel és Tiborcz István ilyen gyorsan gazdagodtak meg úgy, hogy közben az állammal üzletelnek. A Direkt36 kérdésére pedig úgy válaszolt, hogy büszke arra, amit a közszolgáltatások területén elértek az elmúlt 16 évben: kórházakat, autópályákat építettek, növelték a tanárok és az orvosok bérét.

„Minden is megválaszolva” – posztolták a miniszterelnök Facebook-oldalán a sajtótájékoztató után. Ez így ebben a formában azonban erős túlzás.

Az alábbi lapok kérdezhették Orbánt január 5-én:

1. MTVA (magyar),
2. Financial Times (brit),
3. ATV (magyar),
4. Telegraph (brit),
5. Index (magyar),
6. Weltwoche (svájci),
7. Blikk (magyar),
8. Reuters (brit),
9. TV2 (magyar),
10. Spectator (brit),
11. RTL (magyar),
12. Bloomberg (amerikai),
13. Telex (magyar),
14. BBC (brit),
15. HVG (magyar),
16. GB News (brit),
17. Mandiner (magyar),
18. Winston Marshall (brit podcaster),
19. China Media Group (kínai),
20. Bohár Dániel, Patrióta (magyar),
21. The Times (brit),
22. 444 (magyar),
23. The Free Press (amerikai),
24. Direkt36 (magyar),
25. InfoRádió (magyar),
26. Paraméter (szlovákiai),
27. Scarlett Karoleva (holland újságíró),
28. Breuer Péter (magyar).