„Román nagyváros” – jellemezte Orbán Temesvárt a szegedi nagygyűlésén

„Hát ha megnézik a legközelebb eső román nagyvárost, és összevetik Szegeddel... Temesvárra gondolok” – vezette fel Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök szegedi nagygyűlésén azt a gondolatmenetét, amiben Pécs és Szeged, két ellenzéki irányítású nagyváros vezetőit bírálta azért, hogy városaik nem teljesítik be „nemzeti küldetésüket”.

„Van néhány városa Magyarországnak, amelynek van nemzeti küldetése. A történelmünk miatt ezek azok a nagyvárosok, amelyek közel vannak az országhatárhoz” – fejtegette a miniszterelnök, mondván, ezeknek a városoknak „nemzeti küldetésük” is van. Ezt a küldetést szerinte két jobboldali nagyváros, Debrecen és Győr teljesítették, ellenben a két baloldali vezetésű várossal. Temesvárra ez utóbbi apropóján hivatkozott, mondván „lehet, hogy kevésbé kényelmes életet ad, de nézzék meg azt az életerőt”.

Ennél pontosabban nem vázolta gondolatait, de nem is ez okozott meglepetést, hanem az, hogy Temesvárra román városként hivatkozott. Ami persze sok szempontból igaz is:

• Temesvár Románia része;
• a 2021-es népszámlálás adatai szerint 250 ezer lakosának 70,4 százaléka román, a magyar népesség aránya mindössze 3,3 százalék;
• még amikor a Magyar Királyság része volt, akkor is jellemzően németek lakták;
• amióta adataink vannak a város népességének nemzetiségi összetételéről, sosem volt többségében magyarok lakta település.

Annyiban azonban szokatlan, hogy a kormánypárti sajtóban például azért támadták Magyar Pétert, mert a Tisza Párt elnöke Nagyváradra tartó nyári gyalogmenete idején, a határt átlépve arról beszélt, hogy „román földre” lépett. Parászka Boróka erdélyi magyar közíró szerint még Romániában, maguk a románok se feltétlen hivatkoznak román városként Temesvárra. Példaként említette, hogy amikor néhány éve a legismertebb román sörmárka, a Timisoreana „Románia legrégebbi söre”-ként reklámozta magát, „akkor bizony románok tiltakoztak, mert a temesvári sörgyárat 1718-ban alapították – és akkor bizony a Bánát és vele Temesvár egyáltalán nem volt Románia része”.

Még szokatlanabb az időzítése a miniszterelnök jelzőhasználatának. Az elmúlt napok egyik legnagyobb visszhangot kiváltó megnyilatkozása Orbán szegedi beszélgetőpartneréé, Lázár János építési és közlekedési miniszteré volt. Lázár a sárvári tévének adott interjújában leszlovákozta a Tisza Párt helyi országgyűlési képviselőjelöltjét, Strompová Viktóriát. „[K]icsit csodálkozom is, hogy a Tisza Párt nem talált magyar embert, és egy szlovák asszonyt kellett elindítania ebben a választókerületben. Ilyen rosszul állnak, azért legalább azt kellene, hogy Magyarországon magyarok legyenek a jelöltek” – mondta, miközben tudnia kellett, hogy a törvények alapján országgyűlési képviselőjelölt eleve kizárólag magyar állampolgár lehet. Strompová Viktória is az, még ha Szlovákiában, a magyarok lakta Bodrogszentmárián született is.

Lázár szavaira reagálva Magyar Péter bocsánatkérést és a miniszter lemondását követelte. Strompová leszlovákozása természetesen téma volt a Tisza Párt szegedi, Orbán gyűlésével párhuzamosan tartott nagygyűlésén is, ahol Magyar Péter azt mondta, „több millió magyart aláztak meg azzal, hogy szlováknak nevezték Strompová Viktóriát”, maga a képviselőjelölt pedig azt kérdezte, „Lázár úr, [...] Strompként, -ová nélkül, nagyobb magyar lennék?”.

Lázár szlovákozása Török Gábor politológus szerint is „szokatlan hiba”, amire a Tisza a korábban a Fidesztől látott stílusban és módszerrel reagált. Magyar Péter már a nyáron is lecsapott egy hasonló ki nem kényszerített hibára: amikor Orbán Viktor a magyarellenes, szélsőjobboldali George Simion romániai elnökjelölt mellett állt ki a tihanyi beszédében, Magyar elsétált Nagyváradig, most pedig másfél napja követeli az építési és közlekedési miniszter lemondását és Orbán Viktor megszólalását a felvidéki magyarok elárulása miatt.

Nyilatkozata másnapján Lázár a maga módján bocsánatot kért „a rossz fogalmazásért”, bár posztjában Strompová „nagyon friss magyar állampolgárságához” is gratulált. „Gyarapodik az ország” – írta erre. Strompová 16 éve él Magyarországon, de az állampolgári esküjét csak idén tette le.