Újabb részleteket árult el Navracsics arról a törvényről, amivel megvédenék települések önazonosságát

A kormány azoknak az önkormányzatoknak kíván segíteni az úgynevezett identitásvédelmi intézkedésekkel, amelyek szeretnék mederben tartani a beköltözéseket – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és Területfejlesztési miniszter kedden Veresegyházon, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) ülésén az MTI tudósítása szerint.

A miniszter szerint vannak települések, amelyek úgy érzik, bajban vannak, mert a nagy számban beköltözők „elsöprik” a falu- vagy városképet, a település hagyományos szerkezetét. Az identitásvédelmi intézkedések azonban nem arról szólnak szerinte, hogy egy település „kiírja magát Magyarország térképéről, kiírja magát Magyarország történelméből és bezárkózik”.

Navracsics megfogalmazása szerint inkább az a cél, hogy a közösség dönthessen úgy, hogy feltételekhez köti a beköltözést és az ingatlanszerzést a területén, mert nincs már elég ingatlana és nem bírja a kommunális infrastruktúrája, vagy éppen csak a hagyományait szeretné megőrizni. Ez leginkább 300-400 települést érint a budapesti agglomerációban, a Velencei-tó, a Balaton és egyes nagyvárosok környékén.

„Mindeddig a változtatási tilalom volt az egyetlen eszköz, ami időlegesen és meglehetősen esetlen módon valamilyen védelmet adhatott” – fogalmazott a miniszter, majd arról beszélt: öt olyan opciót találtak eddig, amelyekkel a települések élhetnének. Ilyen, hogy korlátozhatnák az ingatlan adásvételét a nem helyben élők számára, vagy hogy kiterjeszthetnék az elővásárlási jogot. Másik eszköz a miniszter szerint, ha feltételekhez kötik az ingatlanvásárlást és a lakcímbejelentést, vagy ha helyi adózási kötelezettségeket állapítanak meg.

Rögtön hozzátette: mind az öt esetben léteznek úgynevezett mentességi esetek, azaz olyan okok, amikor nem zárható ki valaki az ingatlanszerzésből. Ilyen például, ha valaki az adott településen született, ott nőtt fel, csak később elköltözött, de szeretne visszaköltözni. Ide tartoznak azok is, akik állami közszolgáltatást látnak el, és abból adódóan szeretnének a településen letelepedni. Ilyen például a rendőr, az orvos, a katona, a tanár, vagy aki a közigazgatás más területén dolgozik. Azt tervezik, hogy a közeljövőben a kormány hoz döntést arról, hogy ebből az öt elemből az összes a rendelkezésére álljon-e az önkormányzatoknak.

A kistelepülések önvédelemhez való jogáról először Orbán Viktor beszélt a februári évértékelőjében. „Komoly vitát szimatolok a kistelepülések önvédelmének jogáról. Van-e joguk a kistelepüléseknek megvédeni falusi, vidéki méretüket és arculatukat? Ha van, akkor adjunk nekik eszközöket, hogy érvényt is szerezhessenek a joguknak, és gátat szabhassanak a beköltözésnek. A vidék, a falu, a kisváros nem kísérleti terep, hanem örökség” – fogalmazott akkor a miniszterelnök.

A törvényjavaslatot Navracsics Tibor minisztériuma dolgozza ki, és az elmúlt hetekben fokozatosan csöpögtetik az információkat. A Választási Földrajz korábban a KSH adatai alapján utánajárt, hogy a kormányzati terv mely településeket érintheti, és megvizsgálták, lehet-e létjogosultsága egy ilyen korlátozásnak.