Lesújtó képet festett a magyar oktatásról az ENSZ megbízottja, a kormány szerint csak Brüsszel hazudik

A kreatív gondolkodás erősítését sürgette a magyar iskolákban Farída Sahíd, az ENSZ oktatási jogokkal foglalkozó különmegbízottja, aki tíznapos magyarországi látogatása zárónapján tartott pénteki budapesti sajtótájékoztatóján a többi között kitért a pedagógus-továbbképzésekre, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű diákok oktatására. Sürgette a vizsgarendszer lazítását és szorgalmazta a szegregáció megszüntetését – írja az MTI. A teljes beszámolót várhatóan jövő nyáron fogja bemutatni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.

Sahíd nem festett túlságosan jó képet a magyarországi helyzetről.

A tanárok lelkiismeretes munkáján kívül szinte nem volt olyan eleme a magyar oktatási rendszernek, ahol ne fogalmazott volna meg súlyos és szomorú állításokat. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint a jelentésből egyetlen mondat sem igaz, az olyan, mintha Brüsszelben írták volna, mintha „Brüsszel Péter és Manfred Weber írta volna”.

A teljes jelentést ugyan csak később hozzák majd nyilvánosságra, a sajtótájékoztatón a főbb állításokat ismertették, ezek a következők:

A magyar oktatási rendszer gazdag hagyományai ellenére az iskolákban nem fektetnek kellő hangsúlyt a kreatív gondolkodásra, problémamegoldásra, inkább a memorizálást részesítik előnyben.

A felvételi vizsgákon többnyire a matematika, illetve a magyar irodalom- és nyelv-jegyek határozzák meg a sikerességet, „néhány óra dönt a diákok jövőjéről.” A diákok és a szülők nagyfokú stresszről és szorongásról számoltak be a vizsgarendszer miatt.

Nem elég hatékony a kapcsolatokat a szülők, a tanári kar, illetve az illetékes kormányzati szervek között, a közös munkába be kell vonni az ezzel foglalkozó nem kormányzati szervezeteket és a szociális munkásokat is.

A különleges nevelési igényű diákoknak gyakran nem áll rendelkezésükre megfelelő segítség, nincs jeltolmács, nincsenek megfelelő szállítóeszközök. Nagyon kevés iskolapszichológus van, miközben a mentális problémákkal küzdő diákok száma egyre nő.

A szegénységben élő családok abban látják a megoldást, hogy a gyerekeiket hamarabb dolgozni küldik, az iskolát korán elhagyó vagy szakmunkásképzőt végzettek gyakran csak rosszul fizetett munkát találnak. Mindez a tanköteles kor 18-ról 16 évre történő leszállításával is összefügg. Az iskolaelhagyás, illetve a szakképző iskolákba jelentkezés gyakori a roma közösségekben, az innen érkező diákokat még mindig sok helyen szegregálják az oktatásban.

A tantervekben az intézmények nem elég rugalmasak. A jelentés szerint

engedni kell, hogy minden egyetem maga döntse el, akar-e csatlakozni a modellváltó intézményekhez, mégpedig retorziók nélkül,

továbbá hangsúlyozza az akadémiai szabadság és a finanszírozások átláthatóságának fontosságát. Bár a tanárhiány globális jelenség, Magyarországon igen magas a pályaelhagyások száma.

Az egyházi iskolák gyakran jobb pénzügyi helyzetben vannak az állami iskoláknál, az előbbi intézményekben rendszerint színvonalas oktatás folyik.

Farída Sahíd meglátása szerint az oktatási rendszernek jobban kell hangsúlyoznia „a magyar társadalomban jelen levő sokszínűséget”, illetve nagyobb fontosságot kell kapnia a roma diákok felzárkózásának.

A kormány szerint minden jó, a jelentés egyetlen mondata sem igaz

Az oktatási jogokkal foglalkozó különmegbízott csütörtökön beszámolt tapasztalatairól Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszternek, aki szerint azonban a jelentésből egyetlen mondat sem igaz, olyan, mintha Brüsszelben írták volna, mintha Brüsszel Péter és Manfred Weber írta volna.

„Ez a mai tárgyalás is azt mutatja, hogy ugyanúgy mint Brüsszelben, itt ennél az ENSZ megbízottnál is a politikailag valótlan vádak felülírják a tényeket.”

Rengeteg felső tagozatos és középiskolás diák mer hangot adni véleményének

A sajtótájékoztatón jelen lévő Népszavának Sahíd azt mondta, hogy a roma gyerekek mintegy 35 százaléka továbbra is szegregált iskolába jár, és csak 1 százalékuk jut el a felsőoktatásba. Rendszerszintű a roma gyerekek félrediagnosztizálása a tanulási nehézségek, speciális nevelési igények megállapítása terén, ami további hátrányt jelent.

Sok pedagógusok arról számolt be neki, hogy a tanárok túlhajszoltak, alulfizetettek, és nincs szakmai önállóságuk kreatívan tanítani. Sahíd egyetemeket is meglátogatott. Tapasztalatai szerint az akadémiai szabadság gyengüléséhez és „öncenzúrához” vezetett, hogy 21 egyetemet „szoros politikai kapcsolatok” mentén alakítottak át alapítványi fenntartású intézményekké, ráadásul ezeket az egyetemeket az uniós kutatási és oktatási csereprogramokból is kizárták.

A szakértő a lapnak azt mondta, hogy lenyűgözte, mennyi felső tagozatos és középiskolás diák van Magyarországon, akiknek kiforrott véleményük van az oktatás helyzetéről és ennek hangot is mernek adni. – Ez egyben azt is mutatja, hogy a nehézségek ellenére Magyarországon még mindig sok elhivatott, tehetséges és gondos pedagógus van – fogalmazott.