Horváth László kormánybiztos célkeresztjébe kerültek a drogfogyasztók, köztük Snoop Dogg is

„Fél 2-kor megjelent 50 rendőr, mindenkit egyesével falhoz állítottak és végigmotoztak, igazoltattak. Vagy 5 embert bilincsben vittek el.”

„Drogkereső kutya, minden, amit csak el tudsz képzelni. Ijesztő volt egyébként nagyon. Meg eléggé felháborító, hogy kifizettük az elég drága jegyet, és igazából 3 órát töltöttünk bent, mert le lett fújva…”

– többek között ilyen beszámolókat lehet olvasni a Redditen arról a diszkórazziáról, ami március 9-én hajnalban, a debreceni Klinika Egyetemi Klubban zajlott. A rendőrség március 14-én számolt be a razziáról, azt írták, hogy a videón is rögzített akció közben 914 embert ellenőriztek, közülük 17 embert állítottak elő, 14-et kábítószer birtoklása miatt.

De nem csak Debrecenben csaptak le a rendőrök. Pest megyében pár nap alatt 36 helyszínen akcióztak a Drogellenes Totális Akcióterv (Delta) keretében, ez idő alatt elkaptak 8 terjesztőt és 33 drogfogyasztót. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt ózdi tagszervezete arról posztolt, hogy március 7-én Ózdon „átlagos fiatalokat motoztak és pakoltattak ki teljesen átlagos szórakozóhelyeken”. Úgy tűnik, hogy a kormány által meghirdetett hajtóvadászat nemcsak a drogdílerekre, hanem a drogfogyasztókra, vagy csak a környezetükből adódóan fogyasztónak tűnő emberekre is vonatkozik.

Totális drogháború

A kormány legutolsó drogstratégiájának már öt éve drogmentessé kellett volna tennie Magyarországot, ez nem sikerült. Mi több, a kormány szerint 2025 elejére akkora lett a drogprobléma Magyarországon, különösen a dizájnerdrogok miatt, hogy maga a miniszterelnök szólította fel évértékelő beszédében Pintér Sándor belügyminisztert a dílerek elleni hajtóvadászat elrendelésére.

Külön kormánybiztost is kineveztek, Horváth László röviden azt a nem túl könnyű feladatot kapta, hogy számolja fel a kábítószer-kereskedelmet. A kinevezéséről szóló kormányrendelet szerint az ő feladata, hogy kábítószer-ellenes akciótervet dolgozzon ki, előkészítse a kábítószer-kereskedelem felszámolásával kapcsolatos jogszabályokat, és felügyelje a drogterjesztők elleni fellépést.

Azt nem tudni, miért pont Horváth kapta a feladatot, hiszen komolyabb tapasztalata, szaktudása nincs a területen. A Fidesz gyöngyösi országgyűlési képviselője korábban a Nemzeti Lovas Stratégiáért felelt miniszterelnöki megbízottként, de egy időben Heves megye gazdasági fejlesztésének koordinálására kinevezett miniszteri biztos is volt, néhány éve pedig a gyöngyöspatai szegregált romákat próbálta rábeszélni, hogy a nekik megítélt kárpótlást ne pénzben, hanem természetben kérjék.

Március elsején mindenesetre elindult a hajtóvadászat, de a korai tapasztalatok szerint egyértelmű, hogy nem csak a dílerek ellen. Többek között diszkórazziákon vegzálják a hatóságok a kábítószer-fogyasztókat, sőt az egyszerűen csak fogyasztónak tűnő embereket is. Totális, általános drogháborút indított a kormány, olyannyira, hogy még az Alaptörvénybe is beleírják, hogy „Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos”.

Töreki Sándor rendőr vezérőrnagy március 6-án jelentette be, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodáján belül létrejött egy nyomozókból, részben akciószolgálatot ellátókból álló mintegy 210 fős egység a szakmai tevékenység országos koordinálására. A Delta logót is kapott, na meg a kormánybiztoshoz hasonlóan azt a feladatot, hogy számolja fel a kábítószer-kereskedelmet.

Az biztos, hogy a Delta program látványosan zajlik. A Horváth László kormánybiztos Facebook-oldalára csütörtökön feltöltött videó szerint „az elmúlt napokban több mint 3500 rendőr vett részt különféle akciókban, több mint 200 helyen történt beavatkozás, és az akciók során több mint egy mázsa kábítószer került lefoglalásra”. Arról is posztolt, hogy 500 előállítás történt, de azt nem írta, hogy ezek közül hányan voltak dílerek, és hányan fogyasztók.

Többek között arról is akartuk kérdezni az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy valóban érinti-e a hajtóvadászat a kábítószer-fogyasztókat is, de válaszként csak azt kaptuk, hogy „a témában a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság 2025. március 6-án sajtótájékoztatót tartott, amelyen Dr. Töreki Sándor r. vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes beszámolt a rendőrség előtt álló feladatokról és az országos akciókról is”. Illetve azt ajánlották, nézzük a rendőrség honlapján a Delta program nevű oldalt, ahol szerepel valamennyi, a tárgyhoz kapcsolódó közleményük.

Nincs különbség a fű és a kristály között

Horváth László kormánybiztos, Facebook-profilja szerint csak Horváth Laci, sokat szerepelt mostanában a médiában, de még egy felvilágosító roadshow gyöngyösi állomásán is felszólalt, hogy elmondhassa, mit gondol a kábítószerekről, a drogfogyasztókról, és arról, hogyan kellene felszámolni a kábítószer-kereskedelmet. Miután sokat szerepelt, nagyon szerettük volna mi is feltenni neki a kérdéseinket, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk rájuk választ.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és az Országos Rendőr-főkapitányság a Drogkutató Intézettel együtt országos roadshow-t indított a megelőző-felvilágosító szolgáltatásban dolgozóknak és rendőröknek. Március 11-én ennek a roadshow-nak a gyöngyösi állomását nyitotta meg a frissen kinevezett kormánybiztos. Itt azt mondta, hogy „a drogterjesztőknek és a drogkereskedőknek nincs kegyelem, azonban a fogyasztóknak felajánljuk az esélyt az újrakezdésre”.

Ezzel a kormánybiztos az elterelés intézményére utalt, amely lehetőséget ad az elkapott drogfogyasztóknak arra, hogy kiváltsák a büntetésüket egy hat hónapos kezeléssel. Mindezt pár nappal azután mondta, hogy a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt nyilatkozta, hogy

„kíméletlenül le fognak csapni mindenkire, aki drogokat terjeszt, fogyaszt vagy előállít”.

Horváth László jellemzően kőegyszerű üzeneteket fogalmaz meg, a Magyar Nemzetnek adott, előbb említett interjújában azt mondta, hogy a normális emberek fejében „nincs olyan, hogy jó vagy rossz kábítószer, csakis a kábítószer van”.

Kapott olyan kérdést is, hogy a kormány a kábítószer-fogyasztók esetében is a szigorúbb büntetésben, vagy inkább a megelőzésben látja-e a megoldást. Erre egyrészt elmondta, hogy az Alaptörvény-módosításban is kimondják, hogy Magyarországon tilos kábítószert előállítani, terjeszteni, használni és népszerűsíteni. Azt nem konkretizálta, hogy a drogfogyasztást hogyan is akarja megelőzni, azt mondta csak, hogy „lesznek javaslataik” erre. Azt mindenesetre kijelentette, hogy a kábítószerekről szóló felvilágosításban a drogokról mint életveszélyes, mérgező, az embert életét, családját, környezetét szétroncsoló dologról kell beszélni.

Snoop Dogg vs. Alaptörvény

Horváth megkapta azt a kérdést is a Magyar Nemzet újságírójától, hogy mit ért a kormány a kábítószer népszerűsítésén, aminek a tiltása szinte biztosan bele fog kerülni az Alaptörvénybe. Konkrét példára is rákérdeztek a kormánybiztosnál, miszerint Snoop Dogg a videóiban a kormány álláspontja szerint népszerűsíti-e a kábítószer-használatot.

Erre Horváth egyszerűen elmondta, hogy „igen”. Mégpedig azért, mert „mindenki népszerűsít, aki pozitív gondolatokat fogalmaz meg a kábítószerekről”. Azt nehéz lenne vitatni, hogy Snoop Dogg pozitív gondolatokat fogalmaz meg a cannabisról. 2011-es, Bruno Marsszal és a szívást szintén nem megvető Wiz Khalifával közös számának a refrénje magyarra fordítva így kezdődik:

„És akkor mi van, ha berúgunk? És akkor mi van, ha füvet szívunk? Csak jól érezzük magunkat, nem érdekel, ki látja.”

Horváth László bizony látja, hogy mit csinál az amerikai rapper, és nagyon nem tetszik neki. Arról egyelőre nem mondott még semmit a kormánybiztos, hogy milyen következményekre számíthat Snoop Dogg, ha az Alaptörvény 15. módosításának elfogadása után továbbra is népszerűsíteni fogja a fűszívást a számaiban. Arról szintén nem beszélt, mire számíthatnak azok az elképesztően népszerű, arénák megtöltésére képes fiatal magyar előadók, mint Pogány Induló vagy Azahriah, akik Snoop Dogghoz hasonlóan nem ördögtől való dologként rappelnek/énekelnek a kannabiszról.

Horváth László szerint viszont nem is kell olyan egyértelműen fogalmazni, mint Snoop Dogg ahhoz, hogy népszerűsítsük a kábítószert. Szerinte már az is népszerűsítés, ha valaki arról beszél, hogy „nehéz, szinte reménytelen ügy a kábítószerről leszokni”. Mondjuk, pár mondattal később a saját fogalmai szerint Horváth maga is bűnbe esett, mert azt mondta, „ki kell mondani, hogy ha valaki hozzányúl és rászokik” a drogra, akkor „nagyon nehéz lesz visszafordulni”.

A kormánybiztos szerint az is kábítószert népszerűsít, aki azt állítja, hogy „a különböző szerek földobják az embert, hogy erősnek érzi magát tőle, nincsen veszélyérzete, tele van energiával, vagy hogy a kábítószer a menekülőút a szociális nehézségek elől”. A pozitív vagy semleges beszéd helyett „azt kell százszor is kimondani, hogy ez egy méreg és megöl”.

Összemosódik a fogyasztó és a díler

Sárosi Péter drogpolitikai szakértő, a Drogriporter szerkesztője szerint Horváth László kormánybiztos a megszólalásaiban összemossa a fogyasztókat és a kereskedőket. „Általános drogellenes háborúba megy át a dolog, amiben a fogyasztó ugyanúgy ellenség, mint a kereskedő” – mondta.

Sárosi szerint ennek eszköze a diszkórazzia, mert azok „egyértelműen a fogyasztók vegzálásáról szólnak”. „Az utóbbi időben kevesebb volt, de most visszatértek” – mondta. Korábbi munkahelye, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet már a kétezres évek eleje óta folyamatosan küzdött a diszkórazziák intézménye ellen.

2007-ben az akkori állampolgári jogok országgyűlési biztosa (ombudsman), Szabó Máté állásfoglalást is közzétett arról, hogy a diszkórazziák jogsértők lehetnek. Megállapította, hogy „a diszkórazziák gyakorlata, melynek során a rendőrség hermetikusan lezár egy szórakozóhelyet, majd az ott tartózkodó fiatalokat igazoltatásnak, ruházatátvizsgálásnak, pupillás szemvizsgálatnak és gyors kábítószertesztnek vet alá, sérti a szórakozó fiatalok alkotmányos jogait”. Márpedig a beszámolók szerint a március 9-i debreceni diszkórazzia közben ez történt, teljesen lezárták a szórakozóhelyet, hogy a bulizó fiatalokat igazoltathassák, átvizsgálhassák a ruházatukat.

Sárosi beszélt arról is, úgy tűnik, a rendőrségen nyomás van, hogy hozniuk kell a számokat, ezért is kerülhettek célkeresztbe a dílereken kívül a fogyasztók is. „Mindig így van, hogy tömegesen csak a fogyasztókat tudják elkapni” – mondta. Hozzátetette, hogy ilyen rövid idő alatt nem tudnak a hatóságok tömegesen elkapni dílereket. „Sokkal komolyabb operatív munka kell ahhoz, hogy a legnagyobb terjesztőket elkapják.”

Drogfüggőknek segíteni = drognépszerűsítés

A rengeteg beszámoló, videó a rendőrség akcióiról azt a képet mutathatja, hogy rövid idő alatt komoly sikereket ér el a kormány intenzív drogellenes háborúja, de a szakértő azt mondja, a valóság mást mutat. Sárosi szerint a Delta akcióprogram felállításával központilag vezénylik a rendőröket az egyes helyszínekre. Pedig ahhoz, hogy a helyi közösségek biztonságban érezhessék magukat, a helyi, sokszor munkaerőhiánnyal küzdő rendőrségeket kellene inkább feltölteni, és persze befektetni a függőség rendszerszintű okainak, például a szegénységnek, kirekesztettségnek a felszámolásába.

Sárosi azt is elmondta, hogy komoly veszélyeket rejt magában az, ha valóban megvalósul az, amit Horváth László kormánybiztos többször is hangoztatott, miszerint a bódult állapotú embereket a fogdába kéne vinni, hogy ott józanodjanak ki. „Annak, aki rosszul, akár pszichotikus állapotban van valamilyen dizájnerdrog hatása alatt, mentőre, később pszichiáterre vagy pszichológusra van szüksége, nagyon veszélyes lenne a fogdába vitetni” – mondta.

Az Alaptörvényben nemsokára benne lesz, hogy a drogozás népszerűsítése is tilos. Horváth László kormánybiztos azt mondta, a népszerűsítés kategóriájába már az is beletartozik, ha valaki semleges dolgokat mond, többek között azt, hogy „nehéz, szinte reménytelen ügy a kábítószerről leszokni”. Ha az ilyen megállapítások is a népszerűsítés kategóriájába fognak tartozni, az Sárosi szerint alapjaiban fogja aláásni a drogprevenciós és ártalomcsökkentő programokat.