A püspöki konferencia volt titkára: Az elmúlt 15 évben változtak a dolgok, több a kormánykritikus hang az egyházon belül is

„Pap vagyok, nem katona. A békés megoldásokat keresem, nem kenyerem a háborúskodás” – mondta Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) volt titkára a Válasz Onlinenak adott interjújában. Az egykori püspökkari titkárral azután ült le a Válasz, hogy Tóth beperelt több lapot, köztük a Telexet is amiatt, hogy a sajtó megírta felelősségét a Bese-ügy után kirobbanó egyházi ügyekben. Lapunk esetében Tóth egy tárgyalás után elállt a pertől, de voltak lapok, ahol az első tárgyalásig sem jutottak el. Tóth most a Válasz Online interjújában azt mondta, szerinte ezeknek a pereknek a célja „a párbeszéd” létrehozása volt közte és a sajtó között.

Tóth neve tavaly év végén azután került a hírekbe, amikor kiderült: több, egyházon belüli kényes ügyben is érintett. A problémák ott kezdődtek, amikor a Válasz Online Bese Gergő atya szexbotrányairól, illetve az egyházmegye más ügyeiről szóló cikke után a kecskeméti-kalocsai egyházmegye közleményt adott ki. A közlemény a sajtót hibáztatta a kirobbanó ügyért, a levelet pedig Bábel Balázs szignózta. Később aztán Bábel Balázs lapunkhoz is eljutó belső leveléből kiderült: ezt a közleményt nem ő írta, ő nem biztos, hogy úgy fogalmazott volna, ahogy az a közleményben áll.

Mint később kiderült, a levelet Tóth Tamás rakta össze: erről Bábel érsek a Válasz Online-nak úgy fogalmazott, hogy „ez a közlemény az ő [Tóth Tamás] és H. Róbert [Bábel leírja a teljes nevet – a szerk.) védelmében íródott”. H. Róbert ellen Bese ügyének kiderülése után indult rendőrségi és belső egyházi vizsgálat, miután azzal vádolták a papot, hogy gyerekeket zaklatott. Tóth Tamás neve viszont nemcsak H. Róbert ügyében merült fel. Ezekről behatóan akkor írtunk, amikor Tóth október 25-én lemondott MKPK-titkári posztjáról.

A mostani Válasz-interjúban Tóth arról is beszélt, hogy „a gyermekek sérelmére elkövetett visszaélések mélyen megráznak és elszomorítanak. Ami pedig velem kapcsolatban megjelent a sajtóban, jórészt konfabuláció, félreértések tömkelege”. Bár, mint azt cikkünkben is megírtuk, Tóth Tamás távozását több püspök is szerette volna tavaly, Tóth most „férfias döntésként” emlékezett vissza felmondására is. A volt püspökkari titkár az interjúban a sajtót hibáztatta azért, ahogy a helyzet alakult.

A búvópatak-szerű sejtetés

A Válasz erre jelezte Tóthnak, hogy Bábel Balázs érsek álláspontját közölték a cikkek, emellett a püspökök is elfogadták Tóth felmondását. Tóth erre azt mondta, az a baj, hogy a sajtóhoz hamarabb jutottak el levelek, mint magukhoz a címzettekhez. Tóth az interjú alatt a perében kifogásolt állításokra és a korábbi konfliktusra nem kívánt kitérni, ellenben azt elmondta, hogy méltatlannak találta, hogy azt mondták, ő érsek akar lenni.

A Válasz rákérdezett Tóth ügyvédjének egyik mondatára is, amely a Tóth által a Telexszel szemben indított peren hangzott el. Az ügyvéd azzal vádolta a Telexet, hogy „búvópatak-szerű sejtetésként jelenik meg a cikkekben, hogy Tóth Tamás valamilyen homoszexuális lobbi tagja”. Tóth most azt mondta ügyvédje ezen mondatára:

„Maradjunk annyiban, hogy erre én is felkaptam a fejemet”.

Tóth beszélt az interjúban a bocsánatkérések fontosságáról, és arról, hogy máshogy működnek a dolgok a kelet- és nyugat-európai egyházakban. Tóth kitért rá, hogy „Ferenc pápa óta biztosan nincs olyan, hogy majd fönt eldöntik, s csak aztán merünk bármit is cselekedni. Ez az egypártrendszer logikája, amely Kelet-Európában az egyházak működését is áthatotta – és ne tagadjuk, valamennyire néha még ma is előjön belőlünk. Szerinte érdemes újra meríteni az önszerveződő modellből”. Elmondta továbbá, hogy

• „Ahogy egyébként némi öniróniával mondani szoktuk: az egyház Istentől való létének egyik legfőbb bizonyítéka, hogy mi, papok sem tudtuk tönkretenni.”
• „Lehetséges az is, hogy többünket elkényelmesített az állammal való együttműködés.”
• „Nem helyes, ha egy pap a politikánál keresi a kiteljesedés lehetőségét”

Mivel Tóth Tamás volt MKPK-titkársága alatt Semjén Zsolt hivatalos tárgyalópartnere az egyház részéről, ezért Tóth kitért az egyház és állam kapcsolatára is. Szerinte jelenleg az államegyházi lét és a teljes szeparáció között van a magyar egyház, de azt is látja, hogy „vannak politikusok, akik keresztényként – szimpla meggyőződésből – sokat tesznek az állam–egyház-együttműködésért, mások csak politikai haszonszerzésből erőltetik a dolgot. Ez személyfüggő”.

„Tény továbbá, hogy a 2010-es váltás után a hívek elsöprő többségének szimpatikus volt az új kormányzattal kialakuló partneri együttműködés, és sokan azt hiszik, 15 év után sem változott semmi. Pedig de: járva a közösségeinket, beszélgetve a paptestvéreimmel egyre nyilvánvalóbb, hogy

a politikához való viszony igenis színesedik.

Kár tagadni, hogy a budai, pesti és nagyvárosi plébániákon nem ritkák a különféle kritikus hangok” – nyilatkozta a Válasznak. Azt is hozzátette, hogy „talán a politikusaink sem mindig eléggé hitelesek, nyilván a szexuális visszaélési ügyekre sincsenek azonnali és tökéletes válaszaink, de egy biztos: helyzet van, és minden dráma egyben lehetőség”.

Az egyházat érintő ügyek mentén a Telex nemcsak Tóth Tamásról írt, hanem áthatóan is foglalkozott azzal, milyen, a magyar egyház működését érintő problémákra mutattak rá ezek az esetek: készítettünk ehhez interjút Német László bíborossal, illetve a Szemlélekkel közösen egy sorozatot is készítettünk. Ennek részeként kért bocsánatot az áldozatoktól Hortobágyi T. Cirill lapunkba írt véleménycikkében.