Park, tó, lakások: képeken, hogy mit tervezett a főváros a mini-Dubaj helyett Rákosrendezőre
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy a főváros az elővásárlási joggal élve megveheti a Rákosrendező területét, ahol nem kell megépíteniük azt, amit a dubaji beruházó tervezett oda. Ez azt is jelenti, hogy a területre így nem kell felhőkarcolókat építeni. De akkor mi lesz ezen a területen?
Karácsony Gergely és korábbi kabinetfőnöke, Balogh Samu már 2023 végén bemutatták, Budapest mit tervez ezen a területen. Akkor derült ki ugyanis, hogy a kormány egy arab befektető bevonásával akar beruházást Rákosrendező 130 hektáros, barnamezős területére. Az ekkor bemutatott, illetve újra elővett terveikben nyolc-tízezer lakás, irodaházak, közepén egy hatalmas park és egy saját, a Rákos-patakból duzzasztott tó is szerepel.
A Rákosrendezőre tervezett beruházás körül január közepén pörögtek fel az események, miután a kormány eladta a területet az emírségekbeli Eagle Hills Csoportnak. Kiderült viszont, hogy a kormány, illetve az arab befektető terveinek a főváros tehet keresztbe, ugyanis a főváros cégének, a Budapest Közműveknek (BKM) elővásárlási joga van a területre, amivel végül éltek is.
A fővárosnak régóta vannak ciklusokon és főpolgármestereken átívelő tervei Rákosrendezőre, ezeket mutatta be 2023 végén Karácsony Gergely. Most, a terület eladása, illetve az elővásárlási joggal kapcsolatos bejelentés után is ezt ajánlották az arabok által elképzelt Grand Budapest helyett. „Megszerezzük a területet, és a Parkváros koncepciót fogjuk megvalósítani, mert ez minden nem korrupt magyar érdeke!” – írta néhány napja a főpolgármester. Ezeket a terveket részben az előző városvezetés készítette a saját cégével, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.-vel, de a 2019-es koncepciót további részletekkel pontosították.
A főváros szerint Rákosrendezőn 8-10 ezer lakás is elférne, ami szerintük 20-25 ezer lakost jelentene. Ezek nem luxuslakások lennének, hanem az átlagemberek számára is elérhető, megfizethető otthonok.
A tervek azért kapták a Parkváros nevet, mert itt a kertvárossal ellentétben sokan laknának egy nagy központi park körül. A terület közepén egy 30-40 hektáros közparkot hoznának létre, amihez kihasználnák az erre folyó Rákos-patakot is. Felduzzasztanák, amivel egy nagyobb tó is létrejöhetne. A középen elhelyezkedő park köré, a XIII. és a XIV. kerülethez közel épülhetnének fel a lakóházak és az irodák. Ezek a tervek számolnak a területen most megtalálható BVSC Sportteleppel és a sok embert vonzó Vasúttörténeti Parkkal is.
A kormány által támogatott beruházás legtöbbet vitatott, és legtöbbeket zavaró eleme az arab befektetővel kötött szerződésben szereplő felhőkarcoló volt, ami akár 500 méteres is lehetett volna. A főváros koncepciójáról készült összefoglalóban szerepel, hogy magasház csak akkor építhető, ha látványvizsgálat igazolja, hogy a tervezett épület látványa nem veszélyezteti Budapest városképének harmóniáját, valamint nem eredményez zavaró látványt más kiemelt épületekkel, mint például a Parlament és a Bazilika.
A főváros az irodaházakat oda telepítené, ahol legjobb a tömegközlekedés. Itt egy intermodális csomópontot is létrehoznának. Rákosrendező közlekedési szempontból szerencsés, az intermodális csomópont létrehozásához is megvannak a feltételek: áthalad rajta a vasút, a kisföldalatti meghosszabbításával pedig teljesen be lehetne kötni a területet a város vérkeringésébe. A Lázár János által korábban vizionált 30 ezer parkolót Karácsonyék sokallják, de közúti megközelítésre is gondoltak: a Szegedi úti felüljáró mellett bekötnék az M3-as autópálya bevezetőjére is a jövőbeli Parkvárost. A főváros egyébként fontosnak tartja azt is, hogy a 3-as villamost átvezessék a Szegedi úti felüljárón, összekötve ezzel a XIII. és XIV. kerületet.
A kormány által vállalt infrastrukturális beruházásokról a csütörtöki kormányinfón azt mondta Gulyás Gergely, hogy amennyiben a főváros olyan beruházást valósít meg, akkor az a 320 milliárd forintos infrastrukturális beruházás, amit az állam vállalt, továbbra is érvényes. Ennek azonban a Szegedi úti felüljáró egyébként nem része.
A főváros kompakt városrészben gondolkodik, ami jó infrastruktúrával rendelkezik, és jól megközelíthető. Mindezt úgy tennék, hogy a klímaváltozás kihívásaival is szembenéznek. 2022-ben, már Karácsonyék vezetése alatt született a város új, fenntarthatónak tervezett városrészeiről egy tanulmány. Ebben dokumentumban a Budapestnek mintaértékű nemzetközi példákat szedték össze. „Budapest fejlődése szempontjából az az ideális, ha a Rákosrendező területén épülő új városnegyed az ebben rögzítetteknek megfelelően épül föl” – mondták korábban.
Karácsonyék már 2023-ban jelezték, hogy a kormány által tervezett beruházás egy részével egyetértenek, elfogadják azt is, hogy magánbefektetőket vonjanak be, mivel se a központi költségvetés, se a főváros nincs jó gazdasági helyzetben. Ez azóta sem változott. Fontosnak gondolják azt is, hogy „ne a gombhoz varrják a kabátot”, tehát a kormánnyal ellentétben a főváros először terveztetne, majd utána keresne beruházót. Karácsonyék szerint Rákosrendező és az ahhoz hasonló barnamezős beruházások arra is tökéletesek lennének, hogy megállítsák Budapest lakosságcsökkenését.
A Budapest Főváros Városépítési Tervező által készített közel 200 oldalas rákosrendezői tanulmányterv ide kattintva olvasható, a Parkvárosról készült összefoglaló pedig itt. Rákosrendező terveiről, illetve a főváros következő lépéseiről pénteken Karácsony Gergely és Vitézy Dávid tartanak konferenciát, amin Erő Zoltán főépítész és Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezetője is előadást tart majd.
