Lezárult a nemzeti konzultáció, a kormány szerint „elsöprő többségben” támogatják az intézkedéseiket
2025. január 15. – 12:18
„Sikerrel zárult a 14. Nemzeti Konzultáció az új gazdaságpolitikáról. A december 20-án lezárult konzultációban 1 350 690 polgártársunk mondta el a véleményét. Ez az egyik legsikeresebb Nemzeti Konzultáció, amely jól mutatja, hogy az emberek egyáltalán nem közömbösek az ország dolgaiban” – írja közleményében a kormány.
A kormány szerint a konzultációnak hála a „magyar emberek megerősített támogatásával” vágnak neki a 2025-nek. Az eredményekben a korábbiakhoz hasonlóan nagy egyetértést mutatnak. A 11 kérdésre adott válaszok alapján „elsöprő többségben” (95-99 százalék közötti arányban) támogatják a kormány által javasolt intézkedéseket. A kormány eddig tizedesjegy pontossággal adta meg a végeredményeket, ezúttal ilyen részletekbe nem mentek bele.
Kiderült például, hogy az emberek 96 százaléka szeretne új megállapodáson alapuló béremelési programot és az is, hogy 98 százalék szerint a kormánynak adókedvezménnyel kell támogatnia, hogy a cégek hozzájárulhassanak az alkalmazottaik lakbéréhez. Nem meglepő, de szintén nagy többség támogatja, hogy a fiataloknak új kollégiumok épüljenek és kapjanak kedvezményes lakáshitelt. A 13. havi nyugdíjat sem szavazták le a kitöltők, 98 százalék szerint szükség van annak állandósítására.
A legnagyobb „vita” a fiataloknak biztosított munkáshitelnél alakult ki, de itt sincs hatalmas különbség: 95 százalék szerint szükség van a fiataloknak szóló munkáshitelre, csak 5 százalék mondta, hogy a Diákhitel is elég.
A kormány szerint ez volt az „egyik legsikeresebb” konzultáció, sőt Orbán Viktor azt mondta, hogy ez volt a harmadik leginkább érdeklődést kiváltó (itt egyébként még csak 1,25 millió kitöltőről beszélt). A számok mégis azt mutatják, hogy a kitöltők száma csak a nyolcadik helyre volt elég a konzultációk versenyében:
A kormány 2010 óta előszeretettel alkalmazza a politikailag irányított kérdésekkel teli kérdőívek kiküldését az állampolgároknak. Az ezekre beérkezett (általában 90 százalék felett az általuk preferált véleményt tükröző) válaszleveleket szokták hivatkozási alapnak használni olyan megosztó politikai húzásokhoz, mint a migrációs helyzet kezelése, a civil szervezetek Soros-bérencezése, vagy éppen az LMBTQ-emberek jogszabályi szintű megbélyegzése. A legutóbbi, „brüsszeli szankciókról” szóló konzultáció technikai költsége 2,7 milliárd forint volt.
