A magyar titkosszolgálatok információkat kértek az amerikai társszervektől Rogán Antal ügyében

A hazai titkosszolgálatok felvették a kapcsolatot az Amerikai Egyesült Államok illetékes szerveivel Rogán Antal ügyében – mondta a Telexnek Sas Zoltán, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke a testület keddi ülése után.

Sas lapunknak azt mondta, hogy az ülésen emellett az is elhangzott, hogy az úgynevezett szankciós listára az Egyesült Államok jogrendszere szerint kerülnek rá személyek, ez így történt Rogán esetében is. Tehát a lépés jogszerűségét a magyar hatóságok sem vitatják.

„A magyar fél kérte amerikai partnerétől, hogy ha rendelkezésére áll olyan információ, amely a döntést alátámasztja, akkor azt adja át, de ilyet az amerikai fél nem tudott átadni” – Sas szerint erről tájékoztatták őket a bizottsági ülésen.

Sas tájékoztatása szerint az ülésen elhangzott, hogy a magyar titkosszolgálatok szerint érzékelhető egy olyan folyamat, amelynek több olyan szereplője is van, akik a nemzetközi térben is beazonosíthatók.

Ezek a szereplők a titkosszolgálatok észlelése szerint igyekeznek már most, még az új amerikai adminisztráció hivatalba lépése előtt beárnyékolni az amerikai-magyar kapcsolatokat, és azok hatékonyságát nehezíteni.

Sas ezzel kapcsolatban bővebbet lapunknak nem mondhatott, lévén, hogy az ülésen elhangzottak jelentős része, így ennek a részletei is államtitoknak számítanak.

A titokzatos megfogalmazás mögött valószínűleg az áll, hogy a titkosszolgálatok érzékelése alapján a régióban van olyan állam, vagy vannak olyan államok, amelyek nem érdekeltek az amerikai-magyar politikai kapcsolatok javulásában egy Trump-adminisztráció esetén, ezért még a titkosszolgálataikat is bevetik annak érdekében, hogy ezt a kapcsolatot megfúrják.

Egy ilyen játszma akár életszerű is lehet annak fényében, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok megromlása is alapvetően geopolitikai okokra vezethető vissza: a Biden-adminisztráció, melynek végóráiban Rogánt szankciós listára tették, egyáltalán nem nézte jó szemmel Magyarország oroszpolitikáját, de ugyanígy az oroszpolitika miatt romlott meg csúnyán a kapcsolat Lengyelország és Magyarország között is, emellett pedig a balti államok sem lelkesednek az Orbán Viktor által képviselt külpolitikával.

Az, hogy a magyar szolgálatok tájékoztatást kértek az amerikaiaktól, azért is érdekes, mert ha kapnának információkat, annak részleteiről Rogán Antal is értesülne, lévén: miniszterként ő felügyeli a magyar polgári titkosszolgálatokat.

A keddi nemzetbiztonsági bizottsági ülésen emellett szóba került a szír géppel kapcsolatos álhír ügye is, de úgy tudjuk, hogy ezzel kapcsolatban semmi érdemi információ nem hangzott el azon kívül, hogy a vizsgálat még folyamatban van. Ugyanígy a Védelmi Beszerzési Ügynökséget ért hekkertámadás ügyében is legkorábban csak várhatóan februárban kaphatnak érdemi információkat a testület tagjai. Mint arról korábban beszámoltunk, zsarolóvírus-támadás érte a Védelmi Beszerzési Ügynökséget (VBÜ), a hekkerek titkosították a magyar katonai és rendvédelmi szervek védelmi és biztonsági beszerzéséért felelős állami cég fájljait, és ötmillió dolláros váltságdíjat kérnek a feloldásukért, különben nyilvánosságra hozzák azokat. A hekkerek oldaláról először lekerültek az eladó adatok, aztán visszakerültek.

Múlt hét kedden írtuk meg, hogy az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) frissítette a Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek Listáját (SDN-lista), amire Rogán Antal is felkerült. Az SDN-lista (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List) az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) által fenntartott hivatalos szankciós lista. Azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek rajta, akiket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett. A listán szereplőkkel tilos üzletelni az Egyesült Államokban. Az OFAC rendszeresen frissíti a listát a nemzetközi szankciók és politikai helyzetek függvényében.

A hír megjelenése után David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete egy sajtótájékoztatón azt mondta: „Ma Rogán Antal ellen hoztuk meg a döntést, de mások is benne vannak. Rogán Antal áll a középpontjában a magyarországi korrupció rendszerének.”

Részletesen foglalkoztunk azzal, hogyan születhetett meg ez a szankció, és az eset politikai kontextusát is elemeztük. Nemrég pedig nyilvánosan elérhető információk alapján arra próbáltunk választ adni, hogy mennyi időbe telhet, amíg Rogán Antal lekerül a listáról – feltéve, ha erre amerikai részről és Trump érkezésével lesz is politikai akarat.