Diplomáciai és jogi fronton egyszerre orvosolhatják a Rogán-ügyet, de így is kérdés, milyen gyorsan sikerül

Normális esetekben akár évekbe is belekerülhet, mire az amerikai pénzügyminisztérium szankciós, úgynevezett SDN-listájáról egy oda felkerült személy, cég vagy szervezet levetetheti magát – ha egyáltalán le tudja vetetni magát. Csakhogy a listára felkerült Rogán Antal esete nem átlagos, már csak azért sem, mert szinte példa nélküli, hogy egy szövetséges ország kormánya politikailag ennyire erős lépésre szánja el magát, és korrupcióra hivatkozva szankcionálja egy másik állam egyik legfontosabb pozíciójában lévő miniszterét.

Mivel a fideszes vezetők úgy gondolják, hogy a Rogán elleni szankciókat az amerikai demokraták lobbizták ki, és az egész nem más, mint egy politikai provokáció, ezért azzal számolnak, hogy a velük sokkal barátibb viszonyt ápoló Donald Trump elnökségével az intézkedés visszacsinálható lesz. Ez elemi érdeke a magyar vezetésnek, mert a nyugati szövetségi rendszerben kifejezetten rossz üzenetük van a történteknek még akkor is, ha az utolsó pillanatban lépte meg ezt a Biden-adminisztráció.

Korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogyan születhetett meg ez a szankció, és az eset politikai kontextusát is elemeztük. Ezúttal a nyilvánosan elérhető információk alapján arra próbálunk választ adni, hogy mennyi időbe telhet, amíg Rogán Antal lekerül a listáról – feltéve, ha erre amerikai részről és Trump érkezésével lesz is politikai akarat.

Nem büntetni, fegyelmezni akarnak

Ahogy azt már részletesen kifejtettük, az SDN-listát (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List) az Egyesült Államok Kincstárának Pénzügyminisztériuma, pontosabban az OFAC (Office of Foreign Assets Control) kezeli. Az a kifejezés fontos, hogy „kezeli”, merthogy a listára kerülésről és a listáról való törlésről az illetékes amerikai kormányügynökség dönt. Ilyen ügynökség például a külügyminisztérium, vagy mindazon állami szerv, amely a listára való felvételt egyáltalán szorgalmazta, és abban döntést is hozott.

Azok kerülnek fel a listára, akiket az Egyesült Államok kormánya különböző szankciókkal sújt például terrorizmus, kábítószer-kereskedelem vagy emberi jogi visszaélések miatt. A szankciókat megelőző adatgyűjtéshez az amerikaiak számos információforrást használnak, például kormányzati jelentéseket, ENSZ szakértői jelentéseket és nyílt forrású adatokat, így akár sajtóban megjelent cikkeket is. Az összegyűjtött információkat alapos vizsgálat után dokumentálják, majd az érintett ügynökségek felülvizsgálják azokat. Rogán esetében valószínűleg csak nyílt forrású adatokat, például oknyomozó újságcikkeket használtak fel.

Az OFAC nem feltétlenül küld előzetes értesítést az érintettnek arról, hogy felkerült az SDN-listára. Teljesen normális eljárásnak számít, ha az illető erről csak egy hivatalos és nyilvános közleményből értesül, vagy azután, hogy a bankszámláját zárolják. Az amerikai kormányzat nem is titkolja, hogy ezzel a szankciós programmal nem büntetni, hanem fegyelmezni akar – azaz Washington számára pozitívan befolyásolni az érintett személy magatartását.

Ezért is vélik úgy többen, hogy a Rogán elleni szankció valójában Orbánnak szól. Ha pedig Washingtonban úgy ítélik meg, hogy az érintett magatartása számukra kedvező irányba változott, akkor a szankciós listáról le is veszik az illetőt, tehát maga a levétel is része a programnak. Ez az oka annak, hogy évente több szereplő is lekerül a listáról.

Az elnök tényleg beavatkozhat

Mivel a mindenkori amerikai elnök rendelkezik végrehajtói hatalommal, ez magában foglalhatja az OFAC által vezetett szankciók módosítását vagy megszüntetését. Elméletileg az elnök elrendelheti egy személy, szervezet vagy ország törlését az SDN-listáról, ha ezt politikai, diplomáciai vagy stratégiai érdekek indokolják. Az elnök erre elnöki rendelet formájában utasítást adhat az OFAC-nak, amely megvizsgálja és végrehajtja a szükséges lépéseket.

Csakhogy meglehetősen ritka, hogy az elnök közvetlenül beavatkozzon az OFAC eljárásaiba. Egy ilyen beavatkozáshoz jelentős nemzetközi vagy nemzetbiztonsági érdek szükséges. Persze nem elhanyagolható szempont, hogy Rogán Antal nem egy civil üzletember, nem egy cég, hanem egy szövetséges állam vezetőjének jobbkeze, ráadásul miniszter, így Trumpnak már önmagában a személye miatt sem jelentene problémát a döntés sürgetésének megindoklása, bár ezt indokolnia sem kellene különösebben.

Elég lenne, ha arra hivatkozik, hogy az Egyesült Államoknak stratégiai érdeke például a magyar–amerikai kapcsolatok rendbehozatala. Ez egyébként Trumpnak elméletileg arra is lehetőséget adna, hogy a tárgyalásokon azt is lenyomja a magyarok torkán, amit esetleg annyira nem is szeretnének Orbánék. Merthogy egy ilyen játszma „adok-kapok” alapú. Ahogy a politikában általában, úgy a nemzetközi kapcsolatokban és a diplomáciában sem létezik klasszikus értelemben vett barátság, a szövetségi rendszereket is alapvetően érdekek tartják össze.

Az pedig szinte bizonyosra vehető, hogy Trump beiktatása után a kérdés napirendre kerül. Lázár János szerdai sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy leülnek tárgyalni az új amerikai adminisztrációval, és átbeszélik a két ország közötti ügyeket. A Rogán elleni szankció így biztosan a tárgyalások része lesz. Ezért is lehetnek magabiztosak a magyar kormányzatban azzal kapcsolatban, hogy Washingtonnak foglalkoznia kell a kérdéssel, a dolgot nem hagyhatja annyiban. Mindenesetre az már most látszik, hogy a magyar vezetésnek esze ágában sincs konfrontálódnia Washingtonnal, semmilyen válaszlépésre nem készülnek azon túl, hogy Pressmant tették meg bűnbaknak.

Különleges személyek, diplomáciai alkuk

Bár okkal bíznak Trumpékban, nem nagyon fordul elő olyan, hogy az amerikai elnök egy-egy ember levételét kezdeményezze a szankciós listáról. Az ilyen elnöki döntések általában szélesebb diplomáciai vagy politikai megállapodások részeként születnek meg, és nem csak egyetlen személyre összpontosítanak. Erre jó példa, hogy az Obama-adminisztráció a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás keretében vállalta bizonyos iráni személyek és entitások eltávolítását az SDN-listáról, cserébe Irán korlátozta a nukleáris programját. Így aztán több tucat iráni személy és vállalat került le a szankciós listáról, ami elősegítette a diplomáciai kapcsolatok javulását és a gazdasági szankciók enyhítését.

Ha az elnök közbenjárására van szükség, az tehát valamiféle diplomáciai-politikai alkufolyamat részét képezi. Alapesetben akár igaz is lehet, hogy a leendő elnök közbenjárására viszonylag rövid időn belül leveszik a listáról Rogán Antalt. A demokrata vezetésű adminisztráció azonban feltehetőleg azzal számolt, hogy Orbán és Trump jó viszonya ellenére nem a magyar–amerikai kapcsolatok újjáélesztése lesz a hivatalba lépő Donald Trump legfontosabb feladata, pláne nem a Rogán-ügy.

Így ha a magyarok magas szinten lobbiznak is a miniszter levételért, akkor sem kerülhetik meg a klasszikus eljárást, az pedig időbe telik. Mivel minden egyes eset más és más, arra igazából senki nem tudott érdemi választ adni, hogy a folyamat mennyire gyors. Az elnöki döntés önmagában nem jelenti, hogy egy-két nap alatt végigmegy a folyamat, mert formálisan még ekkor is több kormánytisztviselőnek az aláírása szükséges hozzá, ez pedig egy gyorsnak számító eljárás esetén is heteket vehet igénybe – ráadásul teljesen fel kell hozzá állnia az új adminisztrációnak.

Az elméletileg előfordulhat, hogy közvetlen elnöki közbenjárásra napokon belül lekerül valaki a listáról, de ez csak olyan sürgős ügyekben képzelhető el, amelyet például humanitárius vagy nemzetbiztonsági okok indokolnak. Például egy olyan, a listára felkerült humanitárius szervezet esetében, amelynek működéséhez kulcsfontosságú, hogy részt vehessen az amerikai pénzügyi rendszerben. De ha még az elnök közben is jár egy sürgős ügyben, a vizsgálatot akkor is mindenképpen az OFAC koordinálja technikailag. Ahogy fentebb már írtuk, az OFAC az SDN-listát kezeli, de a törlésről az érintett szövetségi ügynökség dönt, például a külügyminisztérium vagy más állami szervek, tehát az ügymenet még így is többszereplős.

Átlagos ügyek, szorgos ügyvédek

Rogán Antal ügye és úgy általában az amerikai–magyar kapcsolatok Washington szempontjából nem hasonlíthatók össze az iráni nukleáris megállapodás fontosságával, ezért vegyük úgy, hogy alapesetben nem is lesz olyan sürgős a dolog rendezése az új adminisztrációnak. Így érdemes megnézni az úgynevezett átlagos ügyeket, mert ezekből legalább az kikövetkeztethető, hogy politikai hátszél nélkül mennyi idő telhet el az eljárás egy-egy szakaszában. Az átlagos ügyek időtartama ahhoz lehet jó viszonyítási alap, hogy megtudjuk, mi az a legrövidebb idő, amivel jó esetben a magyar kormánynak számolnia kell akkor is, ha az új adminisztráció nem tekinti majd prioritásnak a témát.

Normál, átlagos esetben már a listáról való lehúzás kérelmének (delisting request) benyújtása is egy-két hónapot vesz igénybe. Az ügynek ebben a szakaszában az érintett kérelmet nyújt be az OFAC-hoz, amelyben kéri az SDN-listáról való eltávolítását. Ebben a kérelmében az összes olyan bizonyítékot és érvet fel kell sorakoztatnia, amely alapján a kérelmét jogosnak tartja.

A kérelmezőnek alapvető érdeke, hogy a kérvényt a lehető legjobban állítsa össze, ezért kell megbíznia kifejezetten erre szakosodott ügyvédeket, ilyenkor a kérelmet is ők nyújtják be. Minél hamarabb szerződik le az érintett ezekkel az ügyvédekkel, annál nagyobb az esélye, hogy hamarabb döntés születik. Ügyvéd bevonása nem kötelező, de engedélyre van szükség az SDN képviseletéért járó díjak kifizetéséhez, mivel ezek szankcionált tranzakciónak minősülhetnek. Az OFAC ekkor ügyszámot rendel a kérelemhez, majd továbbítja az az illetékes ügynökséghez, Rogán esetében ez valószínűleg a külügyminisztérium lesz, de lehet több más állami szerv is.

Ellenőrzik a bizonyítékokat, telik az idő

Ezután az OFAC megvizsgálja a benyújtott kérelmet, a hivatalnokok ellenőrzik a bizonyítékokat, és további információkat kérhetnek. Fontos, hogy az OFAC inkább csak adminisztrál, azaz fogadja a kérelmeket, közvetít az ügynökség és az érintett között, de magát a vizsgálatot érdemben az az állami szerv folytatja, amelyik a szankciós listára való felvételt „harcolta ki”.

A felülvizsgálatnál alaposan ellenőrzik az érintett kapcsolatait és üzleti tevékenységeit. Az eljárásnak ez a szakasza akár 3 hónap, de még egy év vagy annál is több lehet. Nyilván ez is egy olyan szakasza az ügynek, ahol – felsőbb politikai utasításra vagy egy időközben létrejött nemzetközi politikai megállapodás miatt – felgyorsulhatnak az események. Mert ez nem egy büntetőeljárás, itt bizony politikai-diplomáciai szempontok is számítanak. Sőt, a Rogán-ügy esetében leginkább csak azok.

Normális esetben az OFAC csak a dokumentumok és az érintett kapcsolatainak alapos vizsgálata után kezd el érdemben tárgyalni a jogi képviselőkkel. Ebben a szakaszban a hivatal további kérdéseket tehet fel az érintettnek, újabb dokumentumokat kérhet be – ezzel is húzódhat az eljárás, hiszen a kérdések ilyenkor valójában az érintett ügynökség vagy ügynökségek részéről érkeznek. Normál esetben ez eltarthat 6–18 hónapig is.

A döntést az eljárás utolsó szakaszában hozzák meg, és noha azt az OFAC közli, valójában ilyenkor is az érintett állami ügynökség dönt. Mégpedig arról dönt, hogy a rendelkezésre álló információk birtokában továbbra is úgy ítéli-e meg, hogy az érintett kockázatot jelent-e. Vagy ellenkező megállapításra jut, és indokoltnak tartja a törlést a listáról. Még ez a szakasz is elhúzódhat, a tapasztalatok szerint az eljárás végső fázisában 1–3 hónapon belül születhet döntés. De jegyezzük meg újra, hogy ez olyan átlagos esetekre vonatkozik, amelyeknél nem két ország diplomáciai kapcsolata a tét.

A tapasztalat az, hogy az ilyen átlagos és azon belül is egyszerűbb ügyek esetében fél, de akár egy évbe is telhet, míg valakit levesznek a listáról. Az egyszerűbb ügyek alatt azt értik, ha valaki például téves információk alapján került fel a listára, és emiatt viszonylag gyorsan tisztázni tudja magát, vagy már elhunyt.

A bonyolultabb, de átlagosnak számító, tehát politikai-diplomáciai prioritást nem élvező ügyeket ennél jóval hosszabb időn át vizsgálhatják, ami legalább egy, de akár három évig is eltarthat. Vagy még tovább. Akárhogy is dönt az új adminisztráció, az OFAC az amerikai–magyar kapcsolatok miatt nem valószínű, hogy Rogán esetében hagyná időben ennyire elhúzódni a folyamatot.

Minden a diplomácián múlik

Az átlagos esetekben vannak olyan tényezők, amelyek gyorsíthatják és lassíthatják is a folyamatot. Utóbbira példa, hogy ha az adott időszakban (tehát amikor a vizsgálat zajlik) nagyobb ügyszáma van az OFAC-nak, miközben a kapacitása véges. De lassíthatja az eljárást az is, ha az érintettől többször kell bekérni dokumentumokat, esetleg az illető olyan személyekkel is üzleti kapcsolatban áll, akik szintén rajta vannak a listán. Az is lassító tényező lehet, ha a további kérdésekre az érintett késve válaszol.

Egyébként a politikai okokból a listára került személyek esetében akár lassíthatja is a folyamatot az, ha az illetőt politikai vagy nemzetbiztonsági okból szankcionálják. Leginkább azért, mert ez esetben a háttérben olyan politikai alkukat is meg kell kötni, amiket nem lehet egyik napról a másikra tető alá hozni.

Rogán esetében tehát sok múlik azon, milyen gyorsan tudja napirendre tenni ezt a kérdést a magyar diplomácia, és ha sikerrel is járnak, kérdés, milyen gyorsan megy át az amerikai adminisztráción a döntés. Ezt egyelőre nem lehet látni, viszont ez lesz majd az a lakmuszpapír, amin le lehet mérni, valójában mennyire mélyek és erősek a kapcsolatok a Trump-adminisztráció és az Orbán-kabinet között.

És nemcsak erre lehet jó jelző ez, hanem arra is, milyen elvárásokat támaszt a Trump-adminisztráció Orbánék Oroszország-politikájával kapcsolatban. Abban ugyanis az ügyet közelebbről ismerő legtöbb forrás egyetért, hogy bár a korrupció a hivatkozási alap, a mélyben Orbán Viktor és Putyin (szoros) kapcsolata áll, amely a demokraták mellett sok republikánus politikusnál is kiverte a biztosítékot.

Ha egy diplomáciai tárgyalás keretében is kezelik ezt a kérdést, az OFAC-eljárás miatt nem úszható meg, hogy Rogán maga indítsa el az eljárást. Ezt gyorsíthatja, ha olyan ügyvédekkel dolgozik, akik ezekre a típusú ügyekre szakosodtak. Az eddigi kormányzati nyilatkozatok alapján borítékolható, hogy ehhez a magyar kormánytól minden segítséget meg fog kapni. Ha ezt Lázár nem is mondta ki, a szerdai tájékoztatóján elhangzottakból ez egyértelműen kiderült. Ráadásul Lázár is azt mondta, hogy jogi eljárás alapján akarják orvosolni a problémát, ami szintén arra utal, hogy az OFAC-nál fogja az érintett kezdeményezni a levételt. Igaz, másképp nem is tudná, mert ez az egyetlen hivatalos és formális út létezik.

Normál esetben szintén gyorsíthatja az eljárást, ha az érintett eleve kidolgoz egy hatékony megfelelési programot, amellyel jelzi, hogy a jövőben mindenképpen el szeretné kerülni, hogy a listára felkerüljön. De ez a megfelelési program inkább szervezetek, vállalatok esetében ismert, Rogán esetében értelmetlen lenne, mivel az ő szankcionálása alapvetően inkább politikai gesztus, amit a jelenlegi ismeretek alapján főként diplomáciai csatornákon keresztül szeretne rendezni a kormányzat.