Orbán: Az orosz elnököt sikerült rávennem, hogy legalább fontolja meg a karácsonyi tűzszüneti javaslatot

Stratégiai nyugalomra van szükség – kezdte szokásos péntek reggeli rádióinterjúját a közmédia brüsszeli stúdiójából Orbán Viktor, akinek a Kossuth rádió riportere azt vetette fel a beszélgetés elején, hogy ukrán elnök „meglehetősen nyers stílusban” üzent neki a karácsonyi tűzszüneti javaslatával kapcsolatban. A miniszterelnök erre azt válaszolta, hogy semmilyen provokációnak nem szabad felülni „ilyen háborús időkben”, mert egy olyan ország vezetője, amelyik bajban van, néha mond ingerült dolgokat.

„Szerintem ezt nekünk nagyvonalúan kell kezelni” – mondta Orbán, aki Brüsszelben van, ahol az EU-csúcson a féléves magyar elnökséget értékelték, és szó volt az ukrajnai háborúról is. A csütörtöki csúcson ott volt Volodimir Zelenszkij is, aki kijelentette, hogy szerinte Orbán javaslata „nem igazán komoly”, az ukrán külügyminisztérium pedig hétfő este adott ki közleményt, „Megjegyzések az ukrajnai békével kapcsolatos legújabb magyar manipulációkkal kapcsolatban” címmel. Az ügy előzménye, hogy a múlt héten még mást mondott a magyar tűzszüneti javaslat el nem fogadásáról Orbán, és mást Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, részletek itt.

„Ami a békét illeti, futottam még egy utolsó kört” – mondta Orbán, felsorolva, hogy járt Donald Trumpnál, beszélt Putyinnal és a török elnökkel is.

A karácsonyi tűzszünet Orbán szerint 2-3 nap lenne, és arról szólna, hogy nem reménytelen tető alá hozni a békét hosszú távon. Példaként említette, hogy az I. világháború alatt is meg tudtak egyezni a felek egy néhány napos tűzszünetben. Orbán azt mondta, ő is ezt próbálta leszervezni, most pontosította az időpontot is, az ortodox karácsony idejére javasolta a tűzszünetet.

„Ez alatt az idő alatt 700-800, talán ezer hadifoglyot is ki lehetne cserélni”

– mondta. Orbán szerint nem reálisak azok az ellenvetések, hogy a tűzszünet alatt az ellenfél majd átszervez, átcsoportosít, mert csak 2-3 napról van szó, szerinte inkább az a kérdés, hogy a durva háború közepette gondolkodnak-e már a vezetők a békéről, azt mondta, ezen dolgozik.

„Az orosz elnököt sikerült rávennem, hogy legalább fontolja meg a tűzszüneti javaslatot”

– mondta Orbán, hozzátéve, hogy az első békemissziós körében nem volt fogadókészség, de most „legalább az egyik oldalon volt”.

„Az ukránok meg szerintem inkább ösztönből reagáltak, ha leülnek, és átgondolják a javaslatot, akkor könnyen megváltoztathatják az álláspontjukat”

– tette hozzá.

A miniszterelnök szerint változás jön, mert más lesz az amerikai elnök, szerinte megváltoznak a transzatlanti kapcsolatok is, az embereknek szerinte elege van a szankciókból, a háborúból és a „háborús inflációból”, szerinte az igazi problémák Brüsszelben vannak. Szóba került az ukrajnai háború pénzügyi vonatkozása is, amikor a riporter idézte az Európai Bizottság elnökét, aki csütörtökön arról beszélt, hogy 52 ezer milliárd forintnak megfelelő euróba került eddig az ukrajnai háború.

„Az amerikaiktól, a velük való tárgyalás során azt a számot kaptam, hogy Európa és Amerika együtt 310 milliárd eurót költött eddig”

– mondta Orbán, aki szerint majd a háború után érdemes számba venni, hogy „most akkor tényleg mennyi pénzt adtunk”. „Nehéz ezt kikalkulálni, de a lényeg az, hogy iszonyatos összeg” – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint ha ez a pénz elég lett volna a nyugat-balkáni országok európai felzárkóztatására.

Orbán szerint ha Ukrajnát felveszik az EU-ba, akkor az európai és a magyar gazdák elveszítik a mezőgazdasági bevételeiket. Szerinte ezért van jelentősége az új európai pártcsaládnak, a Patriótáknak.

„Soros elvesztette Washingtont, de Brüsszelbe vonul vissza”

– mondta Orbán, aki szerint a Patrióták azon dolgoznak, hogy vissza tudják-e venni Brüsszelt Soros Györgytől. A beszélgetés során ezután a féléves magyar EU-elnökség teljesítményéről volt szó. Orbán ekkor elkezdte sorolni ezeket az eredményeket, amik a következők:

• 13 után felvették Romániát és Bulgáriát a Schengeni-övezetbe,
• a Nyugat-Balkán közeledik az EU-hoz,
• van egy akcióterv a versenyképesség helyreállítására
• több mint ezer tanácskozást tartottak
• köztük Magyarország legnagyobb diplomáciai eseményét is megtartották,
• szerinte kicsit mindenkinek visszaadta a hitét abban, hogy a munkának van eredménye.

A beszélgetés ezután a magyar költségvetés témájára fordult rá, miután a parlament pénteken szavaz a 2025-ös büdzséről szóló törvényről.

„Egy korszakos közgazdász távozik a jegybank éléről”

– mondta Orbán Matolcsy Györgyről, akit Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter vált majd a jegybank élén. A miniszterelnök előbb felsorolta Matolcsy eredményeit, majd hosszan sorolta annak a gazdasági akciótervnek, a Demján-programnak az elemeit, amit Nagy Márton dolgozott ki. Orbán dicsérte a gazdasági minisztert, aki hamarosan egy csúcsminisztérium élén fog állni, és kijelentette, hogy

a magyar gazdaság januárban repülőrajtot fog venni, ez a siker kulcsa.

Orbán csütörtökön a Fidesz európai pártcsaládja, a Patrióták Európáért tagjaival hangolódott a csúcsra, ami után a karácsonyi tűzszünetről nyilatkozott. A másnapi csúcson Volodimir Zelenszkij elnök azt állította, a médiából értesültek az ötletről, az Ukrajnáról pár órával később kiadott következtetésekben Orbánék hangsúlyozták az elvet, hogy Ukrajna nélkül nem lehet semmit sem kezdeményezni Ukrajnáról. Costa az ülésre érkezve az EU világban elfoglalt helyét nevezte a másik fő témának, Orbán elnökségi beszámolóját több, a következtetésekben röviden szereplő témával együtt nem említette.

A csúcs záró sajtótájékoztatóján az Európai Tanács elnökével és az Európai Bizottság elnökével együtt Orbán Viktor is tájékoztatást adott a magyar EU-elnökség félévének eredményeiről. Sajtófőnökének korábbi tájékoztatása szerint Orbán Viktor Szófiában Bulgária vezetőivel tárgyal, majd Bukarestbe utazik, ahol Románia miniszterelnökével folytat egyeztetéseket.