Mást mond Orbán, és mást Gulyás: nem derül ki, hogy Putyin elutasította-e a magyar tűzszüneti ajánlatot

A vezető magyar politikusok nyilatkozataiból nehezen hámozható ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök pontosan hogyan reagált a magyar kormány karácsonyi tűzszüneti ajánlatára, amit az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban tett. Nem visz közelebb a megoldáshoz Orbán Viktor szokásos péntek reggeli Kossuth rádiós interjúja sem. Ebben a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a magyar diplomácia erőn felül teljesített, hogy béke legyen Oroszország és Ukrajna között, mindent megtettek, ami tőlük telik, és magyar kezdeményezésre asztalon van egy ajánlat.

„Most mindegy, hogy került oda, ott van. Ezzel két dolgot lehet csinálni: el lehet fogadni, meg el lehet utasítani. Az egyik fél ezt láthatóan elutasította, a másik fél elfogadta. De még van jó néhány nap karácsonyig, bízzunk benne, hogy a helyzet változhat”

– mondta Orbán.

„Az olimpia is egy alkalom lett volna arra, hogy egy európai civilizációs hagyomány alapján megszakítsuk legalább néhány napra a háborút, az nem sikerült. Most itt a karácsony, érdemes volt tenni egy kísérletet, ezt tette Magyarország. Szerintem úgy járt el Magyarország, mint ami egy ezeréves európai államtól elvárható” – mondta Orbán, de arra nem válaszolt, hogy pontosan melyik fél és hogyan utasította el a magyar kormány ajánlatát.

A csütörtöki kormányinfón azonban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter másképp fogalmazott, egyértelmű nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Putyin elnök elfogadta-e az ajánlatot, de egyértelmű nemmel válaszolt arra is, hogy az orosz elnök elutasította-e Orbán Viktor tűzszüneti javaslatát.

„Megfontolta”

– mondta Gulyás. A Miniszterelnökséget vezető miniszter több különböző újságírótól is megkapta a kérdést, hogy pontosan melyik fél fogadta el a javaslatot, melyik utasította el, hogyan és miért.

Ebben a videóban Orbán és Gulyás válasza is visszanézhető:

Bár Gulyás szerint nem bonyolult a történet, azért összefoglaljuk, miért nem könnyű követni, ezért egy kicsit visszapörgetjük a hét eseményeit:

• Orbán december 11-én szerdán délelőtt kiposztolta a Facebookra, hogy telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
• Szerdán kora este Orbán már arról posztolt, hogy a Putyinnal folytatott tárgyalás keretében kezdeményezte a „karácsonyi tűzszünetet”, amit azonban – állítása szerint – Ukrajna visszautasított.
• Az, hogy pontosan milyen módon utasította el az ajánlatot Ukrajna, ebből nem derült ki.
• Az Orbán–Putyin beszélgetésre hivatkozva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt írta ki az X-oldalára szerda este, hogy Orbán legközelebb akár a bukott szír diktátorral, a Moszkvába menekült Bassár el-Aszaddal is telefonálhatna.
• Arról ekkor még nem volt információ, hogy honnan tudott Orbán Zelenszkij elutasításáról, amikor az ukrán elnök posztjában erről nem volt szó, ezért megkerestük a miniszterelnök sajtófőnökét és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is.
• Havasi Bertalan azt válaszolta, hogy Orbán a Putyinnal folytatott telefon után jelezte az ukrán elnöki hivatal vezetőjének és az ukrán külügyminiszternek, hogy a kommunikációs csatornákat ukrán irányban is nyitva tartjuk. „Erre érkezett az ukrán elnök nyilvános válasza” – írta Havasi.
• Az ukrán elnök kommunikációs tanácsadója szerdán este az Interfax hírügynökségen keresztül határozottan cáfolta, hogy visszautasítottak volna egy ilyen kezdeményezést, mert szerintük a magyar fél nem is egyeztetett Ukrajnával.
• Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén szerda este reagált a történetre, és közölte, hogy a tűzszünet ötletét Orbán Viktor a Putyinnal folytatott beszélgetése során vetette fel, majd a magyar kormány kapcsolatba is lépett az ukrán külügyminiszterrel és az ukrán elnöki hivatal vezetőjével. Szijjártó szerint a kommunikációs csatornák minden irányban nyitva vannak, és ezeket nyitva is szeretnék tartani.
• Gulyás erről mondta azt a csütörtöki kormányinfón, hogy „nem bonyolult: az történt, hogy a miniszterelnök beszélt az orosz elnökkel, ezt követően a külügyminiszter, Szijjártó Péter az elnöki adminisztráció vezetőjét, illetve a külügyminisztert tájékoztatta. Arról is, hogy egyébként a kommunikációs csatornák Ukrajnának, az ukrán elnöknek is nyitottak. Bármikor, a miniszterelnök is áll rendelkezésre. Ezt követően egy X-bejegyzéssel találkoztunk. Önre bízom az ügy értékelését”.
• Az, hogy pontosan melyik X-bejegyzésre utalt Gulyás, nem derült ki (feltehetően Zelenszkij posztjára, de erre rá is kérdeztünk cikkünk megjelenése előtt), de a kormányinfó egy másik pontján a miniszter már azt mondta, diplomáciai csatornákon kaptak jelzést arról, hogy az ukrán fél elutasítja az ajánlatot.
• Orbán a péntek reggeli rádióinterjúban ezután beszélt arról a magyar javaslattal kapcsolatban, látszólag ellentmondva Gulyásnak, hogy „az egyik fél ezt láthatóan elutasította, a másik fél elfogadta”, de nem mondta ki, hogy Putyinra, illetve az orosz félre utal mint a javaslatot elfogadó félre.
• Orbán reggeli rádióinterjújáról a TASZSZ orosz állami hírügynökség azzal a címmel számolt be, hogy a magyar miniszterelnök szerint továbbra is fennáll a karácsonyi fogolycsere lehetősége az orosz és az ukrán fél között. Az orosz állami hírügynökség úgy fogalmaz, hogy Oroszország „értékeli” a békére irányuló magyar törekvéseket, de az ajánlat elfogadásáról nincs szó a cikkben.
• Dmitro Litvin, az ukrán elnök kommunikációs tanácsadója pénteken napközben azt írta a BBC-nek válaszolva azt írta az X-en, hogy Magyarország nem tájékoztatta előre Ukrajnát a Putyinnal folytatott tárgyalásokról, nem egyeztetett semmit, és Ukrajna nem hatalmazta fel Magyarországot semmire. „Orbán Viktor PR-mutatványát látjuk, amit Moszkva egyszerűen arra használt fel, hogy elfedje az energetikai infrastruktúránk elleni újabb rakétacsapás előkészületeit. Az orosz rakéták ismét vészesen közel kerültek az EU határaihoz is” – írta Litvin.
• Az ukrán elnöki tanácsadó korábban azt is mondta újságíróknak az Interfax szerint, hogy most is vannak folyamatban tárgyalások fogolycseréről, vannak is cserék, és idén még az év vége előtt is lesz egy. Ez alapján tehát Orbán olyan fogolycserében bízik, amely az ő részvétele nélkül szerveződött és közreműködése nélkül bonyolódhat le.
• Péntek délután Szijjártó egy Facebook-videóban azt mondta, az oroszok „alapvetően pozitívan, nyitottan fogadták ezt a javaslatot, és késznek mutatkoztak ezen javaslat megfontolására és az erről szóló tárgyalások végrehajtására. Sajnos Ukrajna elnöke ezt a tárgyalási lehetőséget elutasította”.

Mit tudunk tehát? Orbán azt mondta, az egyik fél elfogadta a magyar javaslatot. Gulyás ezzel szemben azt mondta, hogy Putyin nem fogadta el a javaslatot, hanem megfontolja. Szijjártó is arról beszélt, hogy az oroszok készek a megfontolására. Eközben mindhárman arról beszéltek, hogy az ukránok elutasították a javaslatot, miközben az ukránok azt állítják, hogy nem történt elutasítás, mert valójában konkrét javaslat sem volt.

Ezek alapján még mindig nem világos, hogy pontosan mit tartalmaz a magyar kormány karácsonyi tűzszüneti javaslata, és az sem, hogy pontosan melyik fél és milyen indokkal utasította el azt. Ezért kerestük a miniszterelnök sajtófőnökét, Havasi Bertalant, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert és a Külgazdasági- és Külügyminisztériumot is, ha választ kapunk a kérdéseinkre, jelezni fogjuk.

A Telex diplomáciai forrásai szerint mindenesetre a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy tűzszüneti javaslatot általában nem az agresszor, hanem a megtámadott ország felé szokás először jelezni. Ráadásul egy tűzszüneti javaslat jellemzően konkrét feltételeket, kritériumokat, egyeztetésre váró pontokat is tartalmaz.

Orbán egyébként péntek reggel a rádióban karácsony előtti tűzszünetről és fogolycseréről beszélt, de ez mást jelent itt, mint az érintett feleknél: karácsonyig csak Magyarországon van rövid idő, Oroszországban csak januárban lesz az ortodox karácsony.