Az Alkotmánybíróság elkaszálta az olimpiai népszavazást

Az Alkotmánybíróság csütörtökön határozatban döntött a magyarországi olimpiai népszavazásról. Az Alkotmánybíróság szerint Alaptörvény-ellenes az olimpia rendezéséről szóló fővárosi helyi népszavazást hitelesítő kúriai végzés. A megsemmisítés oka az AB szerint az, hogy a Kúria az Alaptörvénnyel ellentétes módon értelmezte a népszavazási kérdés egyértelműségét – különösen annak időszerűségét.

„Bár szomorúak vagyunk, azt nem mondhatnám, hogy meglepődtünk”

– reagált Hadházy Ákos független parlamenti képviselő az AB döntésére. Hadházy Facebook-bejegyzésében azt írta, már akkor sejthető volt, hogy az Alkotmánybíróság nem fog ellenállni a nyomásnak, amikor magyar olimpikonok beadták a felülvizsgálati kérelmet az AB-hoz. A független országgyűlési képviselő szerint Orbán hétfőn a parlamentben tényként beszélt arról, hogy nem lesz népszavazás. Hadházy szerint a főváros vezetése minden értelemben sarokba van szorítva, ezért könnyen rávehető arra, hogy támogassa a magyarországi olimpiát. Hadházy posztjában arra kérte a fővárosi képviselőket, hogy januárban terjesszék be a közgyűlés elé a javaslatot az olimpiai népszavazásról.

A Momentum elnöke, Tompos Márton azt írta az AB döntéséről a Facebookon, „2017 után 2024-ben sem engedi a Fidesz, hogy az emberek dönthessenek arról, hogy akarnak-e olimpiát Budapesten”. Tompos szerint míg a Fidesz legutóbb csak visszavonta a pályázatot, addig most olimpikonok mögé bújva lehetetlenítette el már az aláírásgyűjtést. A Momentum elnöke szerint a Fidesz Magyarország kormányzása helyett a budapesti olimpiára akarja elkölteni az adóforintokat. Tompos azt ígérte, a fővárosi közgyűléshez fordul, és megkéri a Városházát, hogy írjon ki helyi népszavazást a kérdésben.

Az ügy előzménye, hogy november végén négy magyar olimpikon, Kemény Dénes, Nagy Tímea, Kovács István László és Vaskuti István adott be felülvizsgálati kérelmet az Alkotmánybírósághoz a magyarországi olimpiai népszavazásról. A beadvány célja az volt, hogy a Fővárosi Választási Bizottság szeptemberi népszavazási döntésével összhangban semmisítsék meg a Kúria november 12-i népszavazási döntését, és ne tegyék lehetővé az olimpia kérdésének népszavazásra bocsátását.

Miután a kormány és a főváros részéről újra felmerült egy olimpiarendezés ötlete, egy magánszemély szeptember 2-án népszavazást kezdeményezett az ügyről. Az általa benyújtott kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?” A Fővárosi Választási Bizottság tehát elutasította a kezdeményezést, mert a népszavazási kérdést nem találta egyértelműnek. A döntést azonban a Kúria november 12-én megváltoztatta, és kimondta, mégis lehet a kérdésről referendumot tartani.

A négy olimpikon nevével jegyzett felülvizsgálati kérelmének szükségességét a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közleményben erősítette meg. A szervezet úgy látja, nincs értelme idő előtt népszavazást tartani, szerintük egy esetleges olimpiarendezési szándékról csak alapos előkészítés, felmérés, tájékozódás és érdemi társadalmi vita után születhet döntés.

A népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtés már majdnem elindult, amikor Hadházy Ákost, a referendum egyik kezdeményezőjét is váratlanul érve beérkezett a felülvizsgálati kérelem az Alkotmánybírósághoz. Az aláírásgyűjtés pedig csak a testület döntése után kezdődhet meg, így a beadvány megakasztotta a referendum ügyét.

Tompos Márton az olimpikonok beadványára reagálva azt írta, szerintük a 2017-es NOlimpia-kampány után a 266151 budapesti egyértelmű jelzést küldött, és népszavazás nélkül nincs budapesti olimpia. Majd azt ígérte, hogy a Momentum a végsőkig küzdeni fog azért, hogy „egyszer és mindenkorra pontot tegyenek” az ügy végére.

A december 16-i parlamenti ülésen a Momentum az ügyben kérdést intézett Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki egy szóviccel elütve a kérdést azt válaszolta: „ez a momentum már elmúlt”, mert az olimpia ügye a fővárosra tartozik, nem a kormányra.