Kemény Dénes és három másik olimpiai bajnok adta be a panaszt, ami megállította az olimpiai népszavazást

Négy olimpikon adott be az Alkotmánybírósághoz felülvizsgálati kérelmet a magyarországi olimpiai népszavazással kapcsolatban, írja Tompos Márton, a Momentum elnöke a Facebook-oldalán. A Tompos Márton által emailen elküldött sajtóközleményben belinkelt dokumentumból kiderül, hogy az Alkotmánybírósághoz beterjesztett kérelmet Kemény Dénes, Nagy Tímea, Kovács István László és Vaskuti István nyújtotta be.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közleményt is kiadott erről. Úgy látják: idő előtt nincs értelme népszavazást tartani, az olimpiai bajnokok célja pedig az, hogy egy esetleges olimpiarendezési szándékról csak alapos előkészítés, felmérés, tájékozódás és érdemi társadalmi vita után szülessen döntés. A MOB szerint megfelelő időben meg kell kérdezni a budapestieket az olimpiarendezési szándékról.

Mint beszámoltunk róla, a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtés már majdnem elindult, amikor Hadházy Ákost, a referendum egyik kezdeményezőjét is váratlanul érve felülvizsgálati kérelem érkezett az Alkotmánybírósághoz. Amíg a felülvizsgálati kérelmet nem bírálják el, nem kezdődhet meg az aláírásgyűjtés, így ez a beadvány egyelőre megakasztotta a referendum ügyét.

Miután a kormány és a főváros részéről újra felmerült egy olimpiarendezés ötlete, egy magánszemély szeptember 2-án népszavazást kezdeményezett az ügyről. Az által benyújtott kérdés így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”

A Fővárosi Választási Bizottság szeptember végén elutasította a kezdeményezést, mert a népszavazási kérdést nem találta egyértelműnek. Ezt a döntést azonban a Kúria november 12-én megváltoztatta, és kimondta, lehet erről a kérdésről referendumot tartani. Erre érkezett a négy olimpikon nevével jegyzett felülvizsgálati kérelem.

„Ezek szerint a MOB és az olimpikonok félnek a versenytől? Félnek a nyílt vitától? Félnek attól, hogy az emberek döntenek arról, hogy azt a rengeteg pénzt, amit olimpiára szánna a kormány, azt inkább másra költsék?” – teszi fel a posztban a kérdést Tompos Márton, a Momentum elnöke.

A választ a Magyar Olimpiai Bizottság közleménye adja meg Tompos kérdésére. A közlemény címe össze is foglalja a lényeget:

az olimpiai bajnokok célja, hogy egy esetleges olimpiarendezési szándékról csak alapos előkészítés, felmérés, tájékozódás és érdemi társadalmi vita után szülessen döntés.

A MOB szerint „az olimpiai család egyetért Karácsony Gergellyel, Budapest főpolgármesterével: megfelelő időben meg kell kérdezni a budapestieket egy esetleges olimpiarendezési szándékról, és biztosítani kell a népszavazás lehetőségét is.” A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2027 előtt nem fog új házigazdát kijelölni, így bőven van idő a tervek elkészítésére és kibeszélésére.

„A MOB olyan olimpiai tervet javasol, amely nem jár stadionépítéssel, ellenben felgyorsítja a Diákváros megépülését és a budapesti lakhatási válság megoldását, a budapesti és országos közlekedésfejlesztések megvalósítását, előmozdítja az akadálymentesítést és a budapesti kórházak, rendelők felújítását.”

A közlemény szerint „elhamarkodottan és nem létező lehetőségről – ma lehetetlen pályázatot benyújtani az olimpia rendezési jogára – nem javasolt döntést hozni. Ezzel becsapnánk Magyarországot.” Hogy ez ne történjen meg, a Magyar Olimpiai Bizottság, három olimpiai bajnok, Nagy Tímea, Kovács Kokó István és Vaskuti István, valamint Kemény Dénes, háromszoros olimpiai bajnok vízilabda szövetségi kapitány, élve alkotmányos jogukkal, az Alkotmánybírósághoz fordultak.

Mint írják:

„A beadvány célja: egyetértve a Fővárosi Választási Bizottság szeptemberi népszavazási döntésével, a magyar olimpiai család arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a Kúria november 12-i népszavazási döntését és ne tegye lehetővé idő előtti, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan kérdés népszavazásra bocsátását.”

A MOB azzal érvel, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság radikálisan megváltoztatta a jövőbeni olimpiai házigazdák kiválasztásának rendjét, olimpia megrendezésére nem lehet pályázni, pályázatot benyújtani vagy jelentkezni. Bármely ország vagy város csak akkor kerül döntési helyzetbe, ha a NOB-tól felkérést kap. Erre pedig nem lehet jelentkezni vagy pályázni. Ilyen felkérés a NOB-tól nem érkezett, írják.

A Magyar Olimpiai Bizottság és a főváros bekapcsolódott a NOB tájékozódási folyamatába, ami egy szakmai párbeszédfolyamat. „A folyamatban való részvétel nem jár semmiféle kötelezettségvállalással, nem vonatkozik semmilyen konkrét időpontra, nem irányul olimpiai és paralimpiai játékok rendezési jogának a megszerzésére és nem is minősül olimpiarendezésre való jelentkezésnek. Nem kötelez és nem is ad jogot semmire” – áll a közleményben.

A tájékozódási folyamat kizárólagos céljai az olimpia és paralimpia megrendezhetőségével kapcsolatos információk megismerése, illetve annak tárgyilagos vizsgálata, hogy Budapesten, Magyarországon, valamikor a 21. század második harmadában, a fenntarthatóság szempontjainak maximális érvényesítése mellett megrendezhetőek-e úgy az olimpiai és paralimpiai játékok, hogy az Budapest és Magyarország számára egyértelműen előnyös legyen és városfejlesztéssel járjon. A MOB és a Magyar Paralimpiai Bizottság azt javasolta Budapest Főváros Önkormányzatának, hogy a tájékozódás eredményeiről legkésőbb 2026. szeptember 30-ig készítsenek közös, bárki által megismerhető nyilvános jelentést – olvasható a közleményben.

Egy esetleges budapesti olimpiai pályázat esélyeiről erről a cikkünkben írtunk.