Lázárék a Westenddel érvelnek a pályaudvar-fejlesztési modell mellett

Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint a Parlament elé kerülő törvényjavaslatban szereplő 10 százalék egy alsó küszöb, amely alá a MÁV-tulajdonrésze nem csökkenhet egyetlen olyan projektcégekben sem, amely a keleti, nyugati, déli, vagy a kelenföldi pályaudvar fejlesztésére jön létre – válaszolta lapunknak a tárca. Azután érdeklődtünk, miután Vitézy Dávid fővárosi képviselő kiszúrt egy módosítót, ami csak 10 százalékra tenné a köztulajdon arányát a pályaudvar-fejlesztő projektcégekben.

A minisztérium célja a válasz szerint az, hogy a kötelező minimum 10 százalék helyett 25 százalékos részesedése legyen a vasúttársaságnak a projektcégekben, miközben az állomások teljes területe állami tulajdonban marad, egyetlen tenyérnyi területet sem adnak el, vagy privatizálnak. Állami ingatlan tehát átmenetileg sem veszíti el közvagyon jellegét: minden terület és épület 100 százalék állami tulajdonban marad, kizárólag a vagyonkezelési jogot – határozott időre – megszerző projektcégben szerezhet tulajdonrészt a külső befektető, az állomások felújításáért cserébe – közölték.

A minisztérium szerint ha 1997-ben az akkori MÁV a mai Westend területét nem eladja 3 millió euróért, hanem csak beviszi egy közös vállalkozásba, most akár 25 százaléka is lehetne a MÁV-nak abban a cégben, amely 600 millió eurót ér, és évente tízmillió eurókat termel. Ez olyan bevételi forrást jelentene, amely érdemi fejlődést hozhatna nemcsak az állomásépületek, de a vasút korszerűsítésében is. Nem is beszélve arról a fejlődésről, amelyet egy ilyen beruházás az adott városrészben elindíthat. Az állomásmegújító program lényege az állami tulajdonnal való felelős gazdálkodás. Szeretnénk azt hinni, hogy csupán a jogértelmezéssel vannak gondjai Vitézy Dávidnak és nem attól tart, hogy a MÁV fejlődésével elveszíti az állandó szereplési lehetőségét, írta a minisztérium.

Vitézy korábban azt írta, hogy az általa észrevett parlamenti módosító indítványban szereplő 10 százalékos tulajdonrész nyilvánvalóan szimbolikusnak is alig nevezhető. „A legszebb, hogy még Lázárék vannak megsértődve, hogy ezt az ingatlanpanamát rablóprivatizációnak neveztem” – teszi hozzá.

A képviselő szerint mindent el kell követni, hogy megállítsák a pályaudvarok elkótyavetyélését. Első lépésben a Fővárosi Közgyűlés döntését kéri az ügyben: a testület a felterjesztési jogával élve kezdeményezze a pályázatok visszavonását, valamint rögzítsék, hogy semmilyen hozzájárulást nem ad ki a főváros az ezen pályázat nyomán induló magánberuházásokhoz.

A pályaudvarok hasznosítási ügyével Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere jött elő elsőként. A megjelent pályázati anyagok alapján azt állította, hogy magánkézbe vándoroltatná a kormány a Nyugati pályaudvar környékén lévő vasúti területeket. Ez szerinte ellehetetlenítené a Podmaniczky park létrehozását, amelynek megvalósításáért a VI. kerület évek óta küzd.

Aztán Vitézy is csatlakozott azzal, hogy nemcsak a Nyugatiról van szó. Szavai szerint „évszázados ingatlanpanama készül Budapest legnagyobb pályaudvarain: Lázár János utasítására a MÁV 99 évre adná ki a teljes Déli, Nyugati, Keleti és Kelenföldi pályaudvarok ingatlanhasznosítását egy 7, azaz hét oldalas pályázati kiírással” – írta.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint viszont a pályázat csak az állomásépületekre vonatkozik, ott is csak a vasútüzemtől szigorúan elválasztott részeken lehetne szó kereskedelmi célú hasznosításról. A Nyugati körüli zöldfelületet eszerint nem építenék be, legfeljebb csak rendben tartanák, fejlesztenék, méghozzá ez a nyertes magánbefektetők feladata lenne, írták korábban lapunknak.