Kedden délelőtt tartják Orbán Balázs doktori védését az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Doktori védés ekkora port még nem kavart Magyarországon. Többen kritizálták az ELTE eljárását, azaz hogy egyáltalán engedik, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója náluk próbáljon doktori fokozatot szerezni, de konkrét plágiumvád is felmerült Orbán Balázs disszertációjával kapcsolatban.
Az A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései című dolgozattal kapcsolatos problémákat Rácz András Oroszország-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szedte össze Facebook-posztjaiban. Rácz először a dolgozat főbb megállapításait tartalmazó, úgynevezett tézisfüzetet vizsgálta meg, és észrevette, hogy a 13 oldalas szöveg egy oldalnyi szó szerinti átvételt tartalmaz Orbán Balázs és Árpási Botond 2023-as A szabad és a kötött mandátum alkotmányjogi összefüggései a föderális második kamarák képviseleti rendszerében – Összehasonlító elemzés című tanulmányából. A gond ezzel csak az, hogy a tézisfüzet nem hivatkozza ezt a tanulmányt, holott a szó szerinti hivatkozást a tudományos publikációk szabályai szerint mindenképp fel kellene tüntetni.
Rácz arra hívja fel a figyelmet, hogy Árpási Botond szintén a kormányzatban dolgozik. 2023-as közös tanulmányukban az 1-es számú lábjegyzet Árpásit a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda politikai tanácsadójaként mutatja be. Orbán Balázs a kormány honlapja szerint nem ehhez a szervezeti egységhez tartozik, ő politikai igazgatóként közvetlenül a miniszterelnök beosztottja.
Még a hivatkozás nélküli idézetnél is gyanúsabb viszont, hogy a tézisfüzet metaadatai szerint a fájlt nem Orbán Balázs, hanem Árpási Botond készítette. A metaadatok szerint Árpási 2024. június 5-én 12:02-kor hozta létre a fájlt és 15:27-kor eszközölte az utolsó módosítást, a szöveg tehát ebben a szűk 3 és fél órában készült.
A gond csak az, hogy aznap Orbán Balázs a saját Facebook-oldala szerint 15:09-kor már egészen biztosan autóban ült, és útban volt Dunaszerdahelyre, ahol 17 órától Huszárvágás című könyvét promózta egy MCC-s rendezvényen. Persze elképzelhető, hogy Árpási is vele volt, aki épp kivitte Szlovákiába a munkahelyi gépét, és azon dolgoztak együtt az autóban, de ha így is lenne, Orbán Balázsnak mindenképp sok tisztázni valója van az ügyben.
Viszont ha Árpási nem volt vele, hanem egyedül írta a tézisfüzetet, akkor felmerül, hogy nem ő írta-e esetleg az egész dolgozatot, hiszen egy 200 oldalnál is hosszabb disszertáció főbb megállapításait csak az tudja 3 és fél óra alatt összefoglalni 13 oldalban, aki töviről hegyire ismeri az egész szöveget.
Rácz gyanúját tovább erősítette, hogy miután betekintett a teljes dolgozatba, kiderült, hogy az meg 9 oldalnyi hivatkozás nélküli átvételt tartalmaz Orbán és Árpási közös tanulmányából. Az összesítés szerint a disszertáció két hipotéziséből egy, a disszertációban lévő 5 esettanulmányból pedig kettő valójában nem Orbán Balázs saját, hanem Orbán és Árpási közös munkája, holott a doktori disszertációnak az egyetemi szabályzatok szerint önálló tudományos munkának kellene lennie.
Rácz szerint ilyen fokú plagizálás már önmagában is elég ahhoz, hogy egy disszertációt ne is engedjenek védésre, de valószínűleg az történhetett, hogy amikor a szöveget az ELTE-n végigfuttatták a plágiumellenőrző programon, az csak olyan tanulmány szó szerinti átvételét jelezte, amit részben Orbán Balázs írt. Azt viszont már nem ellenőrizték, hogy ezt a másik tanulmányt megfelelően hivatkozza-e a szöveg. Rácz azt írta, itt önplágiumnál többről van szó, hiszen a hivatkozás nélkül idézett tanulmány Orbán és Árpási közös munkája, az első szerzője ráadásul nem is a politikai igazgató, hanem a Miniszterelnöki Kabinetiroda politikai tanácsadója.
Az Orbán Balázs védésével kapcsolatos többi kritika az eljárásra vonatkozott. Polyák Gábor, az ELTE Bölcsészettudományi Karának intézetvezetője például azt sérelmezte, miért nem a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerez tudományos fokozatot Orbán, ha már „a kormány mindennap beletörli a mocskos talpát az ELTE-be”. „Kollégák, hol a gerinc? (…) Miért hányjuk arcon magunkat?” – kérdezte Polyák, aki sérelmezte, hogy Orbán személyében egy komoly politikai hatalommal rendelkező ember kerül egy részben neki kiszolgáltatott egyetem bírálóbizottsága elé. Emlékeztetett arra is, hogy Majtényi László ORTT-elnöksége idején szüneteltette MTA-s doktori eljárását, „mert tudta, hogy a pozíciója akár hatással is lehet a tudományos munkája értékelésére”.
Az ELTE ekkor úgy reagált: a tudományos műveket kizárólag azok minősége, és nem a szerző személye alapján ítélik meg. Az egyetem pedig tartja magát ahhoz az alapelvhez, hogy a különböző gondolkodású, vallású, politikai és ideológiai meggyőződésű egyetemi polgárok alkotnak független szakmai közösséget, amelyben nincsen helye a kirekesztésnek.
Orbán Balázs doktorijára az is felhívta a figyelmet, hogy idén ez volt az egyetlen disszertáció az ELTE jogi karán, amit a Tudományági Doktori Tanács nem egyhangú döntéssel bocsátott a doktori eljárásra. Az ELTE a felmerült kétségekkel kapcsolatban később azt is közölte: „a dolgozat vizsgálatát és értékelését a doktori eljárásban kirendelt bírálóbizottság végzi, a doktorjelölt teljesítette a nyilvános védésre bocsátás feltételeit”. Orbán Balázs korábban azt mondta: a doktori védése után minden felmerült kérdésre válaszol.
A kedd délelőtt védéssel kapcsolatban azért is kritizálták az egyetemet, mert a nagy érdeklődés ellenére sem tették át az eseményt valamelyik nagyelőadójukba, ehelyett továbbra is a kb. 40-50 ember befogadására alkalmas Kari Tanácsteremben tartják azt. Az érdeklődők többsége – hiába regisztrált – nemhogy egy másik teremben, de egy másik épületben tudja csak követni a védés közvetítését.
