Újabb ellentmondást szúrtak ki Orbán Balázs doktori disszertációjában

Amikor úgy tűnt, hogy 1956-tal kapcsolatos kijelentése miatt elült a botrány, Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója újra bekerült a hírekbe. Ezúttal tudományos fokozata megszerzése kezdte el foglalkoztatni a sajtó jó részét, miután Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének egyetemi tanára, a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet igazgatója dühödt Facebook-posztban kelt ki tíz napja az ellen, hogy Orbán az ELTE jogi karán doktoráljon.

Aznap a 444 írt először róla, hogy Orbán disszertációja volt az egyetlen az ELTE-ÁJK-n idén, amit a Tudományági Doktori Tanács (TDT) nem egyhangú döntéssel bocsátott a doktori eljárás megindítására, ami elég ritka eset. „A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései” című dolgozat alapján 5 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodással engedélyezték számára az eljárás megindítását. A dolgozat a lap forrása szerint szakmailag rendben volt, de elvi problémák merültek fel. Ugyanis többen attól féltek, negatív bírálat esetén szankciók érnék az egyetemet egy ilyen nagyhatalmú politikus esetén, így ők erkölcsi összeférhetetlenségre hivatkoztak. A fent említett Polyák Gábor ennél keményebben fogalmazott:

„A kormány mindennap beletörli a mocskos talpát az ELTE-be.”

Szerinte Orbánnak azt kellett volna mondani, hogy „menjél te az NKE-re”. Az ELTE azonban november 16-án közölte, kiáll Orbán doktori folyamata mellett, mivel az egyetem „vallja azt az intézményi alapelvet is, hogy a különböző gondolkodású, vallású, politikai és ideológiai meggyőződésű egyetemi polgárok alkotnak független szakmai közösséget, amelyben nincsen helye a kirekesztésnek”. Az ELTE emellett elhatárolódott az olyan véleményektől, amik az egyetem polgárainak szakmai munkáját politikai nézeteik és közéleti szerepvállalásaik alapján minősítik. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hasonlóan fogalmazott, és támogatta Orbán doktori eljárását.

Kérdéseinkre az egyetem november 19-én azt írta, a doktori eljárások a vonatkozó jogszabályokkal és az ELTE Doktori Szabályzatával összhangban folynak. Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója mélységében is beszállt a vitába, mondván Orbán Balázs témát változtathatott. Orbán 2009-ben kezdte el a doktori iskolát, 2012-ben abszolvált, de témája nem kapcsolódik abszolutóriumához. Az ELTE azt írta erre vonatkozó kérdéseinkre, hogy Orbán és konzulense csak pontosították a disszertáció tárgyát, aminek fő csapásiránya „A képviselők jogállása (parlamenti jog)” volt.

Rácz András azonban újabb irányból talált fogást Orbán Balázs disszertációján. Ő az ún. tézisfüzetet vizsgálta (ez leegyszerűsítve a disszertáció összefoglalója), amire szerinte rámentett valaki akkor, amikor Orbán bizonyíthatóan épp úton volt egy dunaszerdahelyi könyvbemutatóra. Rácz már pénteken arról írt a 444 cikke szerint, hogy a tézisfüzet Orbán munkatársának, Árpási Botondnak a számítógépén készült. Ők ketten közös tudományos cikket is jegyeznek, pont Orbán doktori témájában. Ez a cikk a publikációs listában is szerepel, ahol a 444 szerint Orbán beosztottjaként tüntették fel Árpásit.

Az ELTE egyik, névtelenséget kérő tanára a lapnak azt mondta, „ha a tézisfüzetet valaki nem maga készíti el, az ugyanúgy plágiumnak minősül, mintha mástól vesz át hivatkozás nélkül szöveget. Olyan nincs, hogy valaki társszerzővel készíti el a doktorit vagy az összefoglalót.” Az érintetteket a Telex is megkereste, de még nem kaptunk választ tőlük, Orbán a 444-nek jelezte, a védés után válaszol a kérdésekre. Az ELTE is felelt a 444-nek, azt írták, a metaadatokat nem vizsgálja a bírálóbizottság, a dolgozatok eredetiségét pedig plágiumkereső szoftverrel ellenőrzik. Orbán dolgozatában nem találtak gyanúra okot adó szövegrészt. Azonban a cikk szerint ez a szoftver nem igazán tudja kiszűrni, ha a dolgozat bizonyos részeit nem a doktorandusz írta. Ez csak a védésen, keresztkérdésekkel deríthető ki.