Az ELTE szerint a szabályokkal teljesen összhangban készült Orbán Balázs doktori disszertációja

A doktori eljárások a vonatkozó jogszabályokkal és az ELTE Doktori Szabályzatával összhangban folynak – válaszolta megkeresésünkre az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikációs osztálya, amikor Orbán Balázs doktori tanulmányairól érdeklődtünk.

Múlt héten derült ki, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójának doktori disszertációja az egyetlen idén az ELTE jogi karán (ÁJK), amit a Tudományági Doktori Tanács nem egyhangú döntéssel bocsátott a doktori eljárás megindítására. A 444 információik szerint Orbán Balázs munkája szakmai szempontból rendben volt, de elvi problémák merültek fel vele kapcsolatban. A nemmel szavazók erkölcsi összeférhetetlenség miatt ellenezték azt, szerintük az ELTE kiszolgáltatott egy ilyen nagy hatalmú politikussal szemben, ezért nem fogják tudni objektívan megítélni a dolgozatot, attól tartva, hogy negatív bírálat esetén szankciók érnék az egyetemet.

Orbán Balázs egyébként a szuverenitásról írta a doktori értekezését „A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései” címmel.

Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének egyetemi tanára kikérte magának, hogy Orbán az egyetem jogi karán szerezzen PhD-fokozatot. Az ELTE vezetése erre úgy reagált, hogy „megkérdőjelezhetetlen és korlátozhatatlan értéknek tekinti a tudomány szabadságát”, és kiálltak amellett, hogy Orbán náluk doktorizhasson. Az ügyben még a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás is megszólalt, aki azt mondta: politikai, világnézeti, vallási, etnikai és nemi hovatartozástól függetlenül biztosítani kell az esélyegyenlőséget minden arra jogosulttá váló kutató számára.

Az Orbán Balázs doktori védése körüli vitához Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója is hozzászólt a Facebook-oldalán. Hosszú bejegyzésében azt írta, a nyilvánosan elérhető információk alapján Orbán 2009-ben kezdte el a doktori iskolát az ÁJK-n, és 2012-ben szerzett abszolutóriumot, de csak most, 12 évvel később akarja megvédeni a disszertációját. Hozzátette, hogy szerinte Orbán egy ismeretlen időpontban témát változtathatott, mivel a most védendő disszertációjának témája látszólag nem igazán kapcsolódik a 2012-es abszolutóriumához.

„A publikációi alapján az eredeti kutatási témája valószínűleg a parlamenti frakciók működéséhez kapcsolódhatott valahogy, akár még a mandátumokról is szó lehetett benne (nem elérhető online az eredeti doktori témája), de szuverenitásról akkoriban egyáltalán nem írt” – állapította meg Rácz, aki szerint az sem látszik egyértelműen, hogy Orbán Balázs publikációs teljesítménye hogyan felelne meg a most hatályos egyetemi szabályoknak.

Mindezekre rákérdeztünk az Eötvös Loránd Tudományegyetemnél. Válaszukban azt írták: „Doktori iskolánkba Orbán Balázst 2009-ben vettük fel »A képviselők jogállása (parlamenti jog)« témában, abszolutóriumát 2012-ben szerezte meg. A 2009-ben választott témának része a szabad mandátum és szuverenitás vizsgálata, tehát a jelölt nem változtatott témát, a konzulenssel egyeztetve pontosították a disszertáció tárgyát.”

Hozzátették: „A vonatkozó jogszabályok szerint a 2012-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók doktori eljárását a 2016 előtti szabályok szerint kell lefolytatni. 2012-ben két, témába tartozó publikáció kellett az abszolutóriumhoz és az eljárás indításához. A 2012-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók 2026-ig kezdeményezhetik a doktori eljárás megindítását és a doktorjelölti jogviszony létesítését.”